1704. augusztus 17-én Siegbert Heister hadai megjelentek a Rábaközben, és Kapuvár felé nyomultak előre, miközben a kurucok helyzete folyamatosan romlott. Széchenyi érsek 19-én már azt írta Károlyinak, hogy késő Kapuvárra gondolni.…

  Noha Heister támadása Forgách Simon hadainak koroncói veresége után már benne volt a levegőben – erre utalnak a hadvezéreknek az ellenség szándékának kifürkészésére irányuló gondolatkísérletei –, a császári generális csak augusztus közepén indított nagyobb…

 Miután Forgách Simon 1704. május végén ismét a kurucok kezébe tolta a kapuvári várat, az átpártolás miatti növekvő létszámú csapatai élén június elején a Rába folyó felső szakasza felé tartott, hogy a Veszprém felől Győr irányába vonuló Heister katonáival…

  Amint a szabadságharc 1704. évi kapuvári cuccaira rácuppanó posztsorozatom előző adagjából látható, Kapuvár még vissza sem került az aulikusok kezére akkor, amikor II. Rákóczi Ferenc már az újabb dunántúli hadjárat tervét forgatta kobakjában. A kapuvári várat ugyanis a…

 1704 elején a kurucok dunántúli hatalma tiszavirág-életűnek bizonyult. Siegbert Heister március 21-én megindított ellentámadása során Károlyi Sándor csapatait a Nezsider–Óvár–Győr vonalon visszakergette a Rába folyó mögé, a dunántúli csapatok hadvezére csak…

  A kurucok 1704 januárjában kezdődő, majd április elején máris kudarcot valló első dunántúli hadjáratának kapuvári vonatkozásaival először a Kurucinfó (1.), annak folytatásaként a Kurucinfó (2.), illetve az Egy hoax önbeteljesítő jóslata című posztomban foglalkoztam,…

 Nincs, de erős jóindulattal szólva is alig van nyoma a kora újkori Kapuváron annak, hogy az 1540-es években a humanista műveltség és a reformáció terjedése miként érintette a települést.            Ez a hiány annál is…

  Bizony-bizony, Margit néni is hídember. Arról a hídról van szó, amely a belvárosi Kóczán Zoltán híd után Kapuvár második közúti hídjaként készült el tartósabb anyagból (értsd: nem fából) a Kis-Rába folyón. A Margit híd a róla elnevezett Margit híd utca…