Bizony-bizony, Margit néni is hídember. Arról a hídról van szó, amely a belvárosi Kóczán Zoltán híd után Kapuvár második közúti hídjaként készült el tartósabb anyagból (értsd: nem fából) a Kis-Rába folyón. A Margit híd a róla elnevezett Margit híd utca folytatásaként a Szabadság utcát köti össze az Osli úttal.
            A II. katonai felmérés vonatkozó térképszelvénye szerint ez a terület a 19. században beépítetlen volt, a Margit híd utca helyén nem is vezetett még út, nem volt átjárás a Major utca (ma: Damjanich utca) felől, jóllehet a térkép az út helyén fasort ábrázol, amely akár alléra is utalhat. Ehhez hasonlóan a részletgazdagabb 1856-os kataszteri térkép ábrázolása szerint Kapuvárnak ezen a részén nincsenek házak, városon kívüli terület volt. A II. katonai felmérés mappájával szemben azonban vezet valamiféle út a Major utcából a Kis-Rába felé, de azt nem éri el. Ez a terület évszázadokon keresztül gyümölcsöskertként szolgált, nemcsak az Esterházyak korában, hanem már a 16. századból is vannak erre utaló írott források, amikor a város földesurai a Nádasdyak voltak. A hely megtelepedésre a vizenyős talaj miatt sokáig nem is volt alkalmas, ezért érthető beépítetlensége. Amint Novits László a Házhelyről szóló könyvében igényesen megfogalmazta, a lecsapolási munkálatok után a város a Hanytól rabolt területen terjeszkedett észak felé. Érthető, hogy addig nem is volt szükség teljes hosszában útra, amíg a hidat fel nem építették.
            A híd építésének oka a Major utca lakóinak közlekedési viszonyaival függ össze. A viszonylag új keletű Margit híd utcával szemben ugyanis a Major utca meglehetősen régi, sőt a térképek tanúsága szerint a Vargyas utcai kereszteződéstől északra fekvő része is nagyjából a mai hossznak megfelelően teljesen kiépült már a 19. században. Az utca lakói közül sokak földje viszont az osli úton túl volt, amit csak nagy kerülőúton tudtak megközelíteni. A mezőgazdaságból élő Major utcaiak kénytelenek voltak a városon keresztül közlekedni, hogy Kapuvár egyetlen, járművel is igénybe vehető hídján, a Kóczán Zoltán hídon keljenek át a Kis-Rába túlsó partjára, majd onnan a temetőnél északra fordulva érjék el az osli út mellett fekvő földjeiket. Ennek a hosszú kerülőnek a lerövidítésére volt szükség a Margit híd megépítésére. Az új híd nemcsak a szállítást és a közlekedést könnyítette meg, de a belvárost is tehermentesítette, jobb volt, ha nem a város közepén keresztül haladnak keresztül a szekerek. Ez lett aztán Kapuvár második, tartósabb anyagból készült közúti hídja, amely nem fából, hanem cementből készült.
            A tervezett híd megépítéséről a helyi újság 1903. január 11-én adott hírt, amely a Major utcát kötné össze az osli úttal. Az új hidat, Kapuvár birtokosa, Esterházy Miklós saját költségén építette a városnak (a községnek), melyet éppen azzal indokolt, hogy a Major utcaiak közlekedését megkönnyítse a Kis-Rába keleti oldalán lévő mezők felé.
 
 
 
Cziráky Margit
 
 
 
Az építkezés még az év első felében elkezdődött, és olyan gyors ütemben haladt, hogy július 12-én már arról adhattak hírt, hogy a cementhíd elkészült. A zsírúj átkelőt ünnepélyes körülmények között augusztus 5-én tervezték átadni a forgalomnak, amit azonban egy másik esemény miatt elhalasztottak. Történt ugyanis, hogy augusztus 4-én az uradalom bérlője, báró Berg Gusztáv hosszas betegeskedés után elhunyt, így a másnapra tervezett hídavatási ünnepség a halálesetre való tekintettel elmaradt. A mintarendőri bejárást végül egy hónappal később, szeptember 19-én tartották meg, és a hidat ezt követően adták át a forgalomnak. Elmosódva bár, de a híd zárókövén ma is olvasható a Margit híd építésének dátuma, az 1903-as évszám.
            És hogy miért kapta a Margit híd nevet az új átkelő? Nos, Esterházy Miklós hercegtől sem állt távol a személyi kultusz. Minthogy a híd építési költségeit ő fedezte, úgy döntött, hogy itt felesége nevének állít örök emléket. Esterházy Miklós feleségét ugyanis Cziráky Margitnak hívták (1874–1910), így a Margit híd neve az ő alakjára utal. Egyébiránt Margit néni nevét viseli a csornai kórház is. A híd elnevezése tehát teljesen egyidős a híddal, és ez az egyetlen közúti híd Kapuváron, melyet 1945-ben a kivonuló németek nem robbantottak fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr643479701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása