1947-ben az országgyűlési választást, melyet népi demokratikus voltáról mindközönségesen kékcédulásnak nevezünk, augusztus 31-én tartották meg. Hogy, hogy nem, minő véletlenségből a Magyar Kommunista Párt helyi csoportja éppen a választások előtt néhány nappal, augusztus 14-én állt elő rezsicsökkentési ígéretével. Természetesen távolról sem azért, hogy a parasztvakítás ezen klasszikus placebójával szedálják le a propagandán keresztüllátni nem képes nagyon eccerü rétegeket. Az ígéret merő jótéteményből meg nemzeti érdekből született, a nagy és hatalmas Szovjetunió elvtársi útmutatása alapján, mely mindig is a barátunk volt. Ahogyan a Párt elkiáltotta magát, hogy több tiszteletet a rezsinek! – a rezsiköltség máris farkát behúzva ment lefelé. Az MKP kapuvári csoportja a Párttal amúgy sem feltétlenül ellenséges viszonyt ápoló helyi sajtóban tette közzé követeléseit. A Kapuvári Ujság [sic!], melyet korábban a rezsiharcosok már kisajátítottak maguknak, a következőket jelentette meg:

 

Olcsóbb áramot Kapuvárnak!

 

Kapuvár dolgozó népe örömmel értesült arról, hogy a soproni és sopronkörnyéki községekben sikerült leszállítani a villanytarifát. Azonban a Kapuvár és környéki parasztság azt szeretné, ha az Ovirt, amelynek tarifája jóval magasabb, mint a soproni díjszabás, szintén leszállítaná az óradíjakat. A magas óradíj az oka, hogy nem jut fény a kis falvakba és nem jut el a civilizáció. A Magyar Kommunista Párt sopronmegyei bizottsága ezért határozta el, hogy memorandumot intéz az ügyben az iparügyi minisztériumhoz, amelyben a sopronmegyei villanytarifa 20-30%-os leszállítását követeli.

 

Forrás

Az 1947-es rezsicsökkentés valóságos sikertörténet volt, mi már holnap jobban éltünk, mint tegnap fogunk. Az élet egy csapásra jobb és vidámabb lett, soha ilyen jól nem élt még a magyar paraszt. Csak a nyugati rosszindulatú háttérhatalom láncos kutyái ontották vaskos hazugságaikat a magyarországi éhínségről és a szegénység növekedéséről, hogy aknamunkájukkal aláássák a magyar kormány világraszóló sikereit.

Szerencsére mára már a népjózanság annyira fokozódott, s a múltból való tanulás képessége annyira csúcsra pörgött, hogy szemfényvesztő populizmussal nem lehet megetetni a dolgozó népet. Meg aztán, szent igaz az axióma: kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni.

„Tájékoztató” kampány szeptemberben. Forrás

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.