A Lehet Más a Politika a 2010-es országgyűlési választáson Győr-Moson-Sopron megye 6. számú választókerületében Borbély Tamást indítja képviselő-jelöltként. Az alábbiakban a vele készült távinterjú olvasható.

Elöljáróban mondanál pár mondatot eddigi életutadról?

Borbély Tamás vagyok, 26 éves, rábakecöli lakos. Iskoláimat Győrben végeztem, ahol közgazdasági érettségit szereztem, majd diplomáimat az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán népművelő szakon, s a Széchenyi István Egyetem szociális munkás szakán szereztem.

Jelenleg egy alapítványnál dolgozom, ahol hajléktalan emberek segítésével foglalkozunk.

Miért döntöttél úgy, hogy az LMP zászlaja alatt politikai pályára lépsz?

Én szociális munkás vagyok, aki felelőséget érez kliensei, s az ország közállapotai iránt. Jött egy felkérés, hogy együtt, egy csapatban harcoljunk az egyenlőségért, a szociális jogokért, a fenntarthatóságért stb. S ha ez a csapat politikai párt színeiben testesül meg, akkor az nem okoz gondot, hogy innentől politikusnak fognak titulálni. Sürgős változásra van szükség, s úgy láttam, ez az egyetlen hathatós lehetőség, hogy eredményeket érjünk el.

Nem naivitás vagy idealizmus azt gondolni, hogy lehet más a politika, miközben ha valaki bekerül a politikai mókuskerékbe, máris rásütnek valamilyen billogot?

De, főleg, ha az embereknek is ezt sugallják, hogy akkor vagy jó Fideszes, ha a többit lekommunistázod, s vissza, ha baloldali vagy, akkor mindenki más náci. Harmadik lehetőség meg ugye a zsidó titulus, vagy az, hogy „nem is vagy te magyar”. Pontosan az effajta mentalitás késztet arra minket, hogy rendületlenül menjünk előre, s küzdjünk egy békésebb, humánusabb országért.

Az LMP, úgy látszik, erős antielitista karakterrel rendelkezik. A Fidesz is így indult a modernkori demokrácia hajnalán. Ha valaki bejut a parlamentbe, nem szükségszerű, hogy az elitizmus újratermelődik?

Hogy újrateremlődik-e az elitizmus? Biztosan, főleg akkor, ha az elit tagjai közül választjuk ki a képviselőinket. A kopogtatócédula-gyűjtés is jó bizonyíték erre, főleg vidéken. Kisebb vagy nagyobb bandériumok vannak, s nagyon jól vigyáznak arra, nehogy valaki belelépjen az ő köreikbe.

A mai demokráciánk minden, csak nem demokrácia, nincs ellenőrzés, s sajnos sok esetben lehetőség s akarat sincs rá. Valós demokráciát szeretnénk, ahol a polgárok ellenőrizhetnek, beleszólhatnak, kivívhatják maguknak a figyelmet, s nem csak akkor, ha választási időszak van.

Hogy lehetséges az, hogy vannak olyanok a parlamentben, akik húsz éve országgyűlési képviselők? Mintha ez valami születési előjog lenne, nemesi előjog. Mit is várhatnánk tőlük, ha nem elitizmust. Sem a pártjuk, sem az állampolgárok nem ellenőrzik munkájukat, mondjuk nehezen is tehetik, hisz gyakoriak a zárt ülések, s az olyan mentalitás, ami azt sugallja, ha sokat kérdezel, „mehetsz más munkahelyet keresni”.

Az LMP több ízben hangoztatta, hogy nem közösködik más pártokkal. Nevezetes eset volt, amikor Ivády Gábor egyes politikusokat úgyszólván kitiltott falujából. Nem éppen az Magyarországon a politika egyik nagy rákfenéje, hogy a pártok nem hajlandók szóba állni egymással?

Az említett eset nem az LMP nevében történt, hanem Ivády Gabi azt mint – a közösségéért felelős – polgármester tette, s nem mint LMP választmányi tag.

Teljesen igazad van, a közbizalomból megválasztott pártoknak kutya kötelességük együtt működni egymással. Persze lehet markáns nézetkülönbség, de konstruktívnak kell lenni.

Ha ez nincs meg, akkor van az, mint az elmúlt évek során, csak a sarazás marad. Megbékélést szeretnénk, nem folyamatosan azt hangoztatni, hogy majd akkor lesz itt haladás, ha elszámoltatás van. Persze az is kell, de együtt kell működni. Bár az is igaz, hogy mikor saját érdekükről van szó, nagyon megy az együttműködés, lásd költségtérítés, mentelmi jog, képviselők száma, választási rendszer stb.

Valahol azt nyilatkoztad, hogy nem az a lényeg, hogy az LMP bejusson a parlamentbe, hanem hogy szellemisége megmaradjon. Ezt hogyan kell érteni? Nem az a célja minden politikai formációnak, hogy a parlamentbe kerülve jobban tudja érvényesíteni akaratát?

Hiszünk benne, vagyis rá lettünk kényszerítve, hogy már csak ebben higgyünk, hogy a parlamentben lehet leghatékonyabban képviselni a civilséget. Természetesen ambivalens az, amit itt mondok, de rá kellett jönni, hogy a civil erőket szinte mindig lesöprik az asztalról. Ezért is fogtunk össze, s alakultunk párttá, mivel az eleddig egyenként a civil élet minden területén (szociális, környezetvédelemi, egészségügyi, kulturális téren stb.) tevékenykedő barátaink kísérletei kudarcba fulladtak. Innentől viszont együtt, összefogva bemegyünk a dörzsölt gazfickók barlangjába, s ott vesszük fel velük a harcot!

Az említett nyilatkozat 2009 őszén hangzott el, az LMP harmadik kongresszusán. Úgy gondolom, hogy a mai politikai pártok legfőbb bűne, hogy elvesztették szellemiségüket, mindannyian néppártiasodni akartak, s minél nagyobb támogatottságra szert tenni, s közben megfeledkeztek eszméikről. Úgy gondolom, ha hűek akarunk lenni magunkhoz, akkor hiába népszerűtlen az, hogy járj inkább biciklivel, mint autóval, mégsem mondhatom ennek az ellenkezőjét, bár tudom, hogy ezzel szavazatokat vesztek.

Meglehet nézni a baloldalt, milyen nevetségessé s bicskanyitogatóvá vált, amikor Internacionálét énekel, s közben meg három éve befagyasztotta a minimál nyugdíjakat, s évenként 2500 forinttal emeli a minimálbér összegét.

Vagy az a polgári párt, amely a szavazatok maximalizálása érdekében számára teljesen idegen szerepeket vesz fel, s panelpolgárok százezreit állítja maga mellé.

A konzervatívakról meg ne is beszéljünk, akik megtalálták a megmentőjüket, egy ízig-vérig technokratát.

Sokakban az a képzet alakult ki a Lehet Más a Politikáról, hogy ők jelentik az „új SZDSZ”-t. Mit emelnél ki, ami markánsan eltér az ő világnézetüktől?

Viccesen azt lehetne mondani, hogy aki ilyeneket állít, az bizonyosan sokat olvassa a kedvelt internetes oldalt, név szerint a „szánalmas.hu-t”. Másfél éve vagyok a párt szimpatizánsa, tagja, s ezalatt nem is emlékszem, hogy találkoztam volna köztünk olyan emberrel, aki az SZDSZ tagja volt. Igaz, mi is az emberjogi liberalizmust támogatjuk, de ettől még nem vagyunk SZDSZ. Különösen azért, mert meg lehet nézni, mit tett a magát liberálisnak tituláló párt a szabadságjogok magyarországi fejlődéséért. Ha mérleget akarunk vonni, akkor Justitia mérlege kizárólag a gazdasági liberalizmus felé billen. Markánsan mi különböztet meg minket? Rengeteg minden, azonban a legjobb példa erre az a rendszerváltás tájékán elhangzott vita, amely egy idős régi kisgazda politikus és talán Pető Iván közt zajlott. S ott hangzott el a liberális oldalról, hogy „a politikában kérem, ne keressünk erkölcsöt”. A Lehet Más a Politika tagjai egytől egyig azért vannak itt, mert szolgálatnak tekintik a közösség vezetését. S ettől a felfogásunktól egy tapodtat sem tágítunk.

Hogyan foglalnád össze választási programodat, és vannak-e ennek kimondottan Kapuvárra és környékére vonatkozó elemei?

Magyarországon a röhej kategóriába tartozik a politikai program. Mindenki mint varázsszóként használja, s csak azt hallom, hogy mutassa meg a programját. Hát mutassa meg! Tessék, alig várom. Kezemben tartom régi barátunk, Ivanics Ferenc szórólapját, akit csak hírből ismernek itt a térségben, meg akkor, ha valamelyik falunapon nagytányérral lehet enni a pörköltet. A programja – amin az áll, ugye, hogy itt az idő, meg változás, meg cselekedj – szerint „fejlesztenünk kell a kapuvári szénsavas érkezelést, s méltó módon támogatni kell a fertődi kastélyt”, no és ugye most már ők is zöldek s kerékpárutakat kell építeni. Természetesen ott van még emellett, hogy lassan egy évtizede képviselem a körzetet a parlamentben. Ennyi a programja. Persze, amikor 10 éve az ő pártja volt hatalmon, valahogy nem jutott pénz kerékpárútra, s a büszkeségünk, a fertődi kastély is hanyatlott tovább.

Nekünk nincs kifejezetten kapuvári programunk. Nekünk vidékprogramunk van, ami ugyan tükrözi a helyi sajátosságokat, mégis a fenntarthatósághoz, a helyben megtermelt árukra és a szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. A vidék végre legyen újra önfenntartó, s nem csak élelmiszer tekintetben, hanem villamosenergia, no és hőenergia tekintetében is. Hisz nincs annál biztonságosabb s gazdaságosabb, ha a helyi lehetőségeket használjuk ki. Állattenyésztésben is a régi hagyományokra támaszkodva, s kiabálva azt, hogy tavaly kevesebb vágóállat volt Magyarországon, mint 1945-ben.

Programunk 600 oldalas, bőven találni benne vidéki elemet. Ami ép ésszel felfogható, s az évszázados hagyományokat követi, mind az építkezésben, mind a gasztronómiában, mind a növény- s gyümölcskultúrában.

Ha sikerül összegyűjteni a kopogtatócédulákat, jelöltként milyen kampányt tervezel?

A Lehet Más a Politika kampányszámlája nyilvános, az interneten követhető. Ebből a számlából is jól látszik, hogy kereteink nagyon szűkösek. De talán ez így is van rendjén, mert néha elszégyellné magát az ember, hogy milyen óriási pénzeket kérnek el egyes médiumok, csak azért, hogy minimális megjelenési felületet biztosítson nekünk. Vidéki körzet az enyém, ezért itt egészen más taktikát kell alkalmazni. Természetesen ahol van közösségi hirdetőtábla, oda szánunk plakátot, de csak oda. Véteknek s európaiatlannak tartanám, ha a vidéki villanyoszlopokat, vagy buszmegállókat beteríteném a plakátjaimmal. Természetesen beszélgetős esteket is szervezünk, valamint használjuk a virtuális tér lehetőségeit is. A közösségi levelezőoldalakban nagy lehetőség van.

Mely szavazói rétegek támogatására számítasz?

Nincsenek méréseink arról, hogy melyik réteg szimpatizál igazából pártunkkal. Úgy gondolom, hogy a zöld gondolat, a demokrácia, a társadalom s a közállapotok kritikus, ámde konstruktív szemlélete, mégis inkább egyfajta értelmiségi réteghez áll közel. Azonban az emberekkel való találkozás során ezek az előzetes pozícionálások megdőlni látszanak. Szinte minden korosztályból s társadalmi osztályból vannak, akik teljes vállszélességgel mellettünk állnak. Azt hiszem, Hamvas Béla után szabadon úgy mondhatom, hogy ők azok, akik nem csak néznek, hanem látnak is.

Ha a potenciális szavazók vagy esetleg érdeklődők tájékozódni szeretnének programodról, hol tudnak megkeresni téged?

A www.lehetmas.hu oldalon, vagy hétfőnként este hatkor tartjuk Győrben a Nosztalgia Kávézóban [Szabadsajtó u. 17.] összejöveteleinket. Avagy van megyei blogunk is: http://lmpgyor.blog.hu.

Valamint a’ három drága veres kövek, ’ki rubintnak nomináltatik, kihullván az aranyozott keretnek Foglalattyábúl, úgy sodortatik el az üdő forgandóságival tudós Vargyas István szótárának Emlékezetje. ’S a’ mint az Tudás veteményes kertjében a petrezsilom akkor nevekedik, s kap Erőre, mikoron Gyomnövényektűl meg-szabadítattik, úgy szikségesnek látszik Nyájas Ólvasóm előtt e Szótárt a gazbúl kikapállani, hasonló-képpen e’ könyvet a köztudalom felsőbb Póltzára bé-állítani. Nemkülönben kelletik a 18-dik Század tudományos atmosphaerájának hüteles Rajzolattyát meg-adni, melybe ama Könyv lapjai mindenestűl bé-csinálva vannak, amint az emlétett petrezsilom magvai sem ennen magoktúl cseperednek, ha-nem is az Anya’ Földnek édes nedveit szopják, és a’bból tsíráztatnak fel magosra.

            Az igen nagy esmeretekkel bíró Vargyas István Kapuvárott születvén az kalendáriom szerént 19. deczembris havában 1717-dik Esztendőben, elsőül fel-útazott Sopron Városába’ magát külömb-külömbféle Tudományokkal be-óltani, eztán a Je’suita rendben folytatta ennen pallérozását, midőn 1735-dikben a’ Jézus Társaság tagjai közé avanzsírozott fel. S nám, Olvasó, meg-láthadd Te is, aligha nyerhetett volna a keresztségben Kapuváribbnál-Kapuváribb titulust a Vargyasnál, ’mely Nevet mai napság is egy regiment Tsaládok hordják Szülő-Városában, mi több, egy katskaringós Utza is viseli a Vargyas nevet. Ősi Család-Nevét az időnek patinája a maga zőldes árnyalattyával vonja bé, fel-menői tudni-illik a’ Kapuvári Várnak hű katonái, a’ kura-fi Terek ellenében az Magyar országot védelmező harczfiak voltak, ő azonban Vitézségbeli forgandóságok helyett Műveltség Ápolásra adta ifiú fejét. Mint jes’uita literátus Mesterek általában, Vargyas István is hamar-hamar Nagyszombatban tanálta ennen magát, ’hol ki-jöttek fényes elméjének első Szűleményei, és a’hol jelentek meg három Könyvei. E’ három Munkák közől a leg-első egy gazdag Imátságos kötetnek szép füvészete, mely vigasztalásoknak Foglalattya a’ Világnak vesszeivel szemben, ’kik által gyakran ostoroztatik a szerentsétlen Földi Ember. A másik Kettő egyikébe’ penig a nagy Loyolai Szt. Ignácznak orátziói vannak bé-kötve egy tsukrétába, ki (tudnyaillik: Loyolai Nátzi) volt hajdan a Jézus Társaság nagy Alapító Attya, ’s a’ kinek filemüle szólásához hasonlatos gyönyerőséges éneklési jelentik a jes’uita rendnek fundamentomit. Az Harmadik Könyvrűl kedig mindjárást bővebb lével szólok, ugyan-akkor annak előtte – mint ígírtem – öntsünk tiszta poharat, ’mely-mely széles’b contextusba ágyaztatik e’ Szótárnak tartalma bé.

A'  Phraseologia 1-ső Ki-Adásának czímlapja (1750-dik Esztendőben)

            Régólta támadott fel a literatúrai tudalom széles piaczán ama tsalfa színekkel jádszó Gondolat, hogy a’ je’suiták barokk kor-szakátúl a fel-homályosodás koráig a Magyar Cultura, ’s benne kiváltságos-képpen a magyari nyelv a latinus míveltségnek oltárán áldoztatik fel, és ennek okaként általok leg-főképpen a jes’uita schola fikáztatik. E’ hibádzó Ítéletnek bogarát, melyet az’tán sok Pókok bé-fogtak tsalárd Hálójokba, a publicumban mindenek előtt a nemes Toldy Ferenc ülteté el a 19-dik Században, mikoron a’ magyar literatúráról való lévő Historiai Munkájában a fel-Világosodást előző idő-szak általa a „hanyatlás korának” tituláltatik. Hibájául rója fel e’ Tudós a barokknak, hogy a Jes’uita Rend a magyari nyelvet a sárban, motsokban feledé, tsak a deákot ápolá, a Magyarság-folyás lassúdni kezd. Az ő Tudományok kedig, mint valaminő Laborathoriumban, a’ haladó Világra nem vetve kandics Szemét, bé-zárkózott a négy falak közé, s a Népnek jogos Igényit magosrúl le-fosta. E’ nem épen való Bírói Határozvány, mely kölömb-kölömb irodalmi méhetskék általis szállítattik tova, újabb Munkák által fölül van visgálva, ’s az 1772-dik datumra, mint a Nemzet Világosságának kezdő Pontyára, többé nem adatik fel a Ró’sás Szemüveg. Mezey Márta, utóbb többek Közt Bíró Ferenc értekezési is patvarkodtak az 1772-es periodisatióval, a’mely, ugye, Bessen’ei Győrgy meg-indúlásának Eleje, mi’szerént a Je’suiták magok nemkölömben jártak fel’-s alá  a’ Nemzeti Cultura Sziveknek kedves Útain. Ott vannak a sok Történet’ Írók, Katona Istvántúl megkezdvén Pray Győrgyig, mind-mind Jézus Társaságbeliek, ’kik a magyar Eklézsiai történetek után nyomozván, halom-számra bán’ászták fel-színre a Régi Históriai Iratokat, mi’ közben Bibliotékokban úgy, mint Levél’ Tárakban meg-olvasták az egyházi Textusokat, vagy a pápai Bulákat. Sok Érdem terheli Nagy-Szombat Városát, a katholikus Vallásnak fő-fészkét, a ki-mívelt Értelmiségi Fejek nagy kemenczéjét, a’ hol sorban sültek a Túdományoknak pogátsái.

            A’ mi Vargyas Istvánunk is itt kertészkedett a’ Magyar Linguával, reá tzáfolván a hazafiúi Szeretet hián’ának Vádjaira. És ha-bár a Je’suitáknak Munkáji a Deákul Szólás példányi, Vargyas István szótára a’ Nemzet magyari Nyelvét is minduntalan meg-meg tsiklándozza. Mostan Kővetkezik e’ Szótárnak rövideden való Elő-Számlálása.

E’ feledés förgetegével szétfútt Szótárnak alapja Franz Wagner (1675–1738) Universae Phraseologiae Latinae Corpus czímű Munkája, a’ ki szint úgy je’suita Tanár volt, és ’ki tsászárok életinek Rajzolattyát is fel-vázolta, majd rővid Ideje végivel Bétsben kimúlt. Vargyas István Phraseologiája ennek nem hívséges Utánzattya, ezt a több Nyelvű munkát a’ nemzet Szóival toldá meg a magok Eredetiségébűl, s a latin, német és tseh (tót) lingvák corpusába bé-vonja öröm- és tanulásra a Magyar Phrazémákot is. Nagy Könyve, ’ki az 1272-dik oldalt is eléré, Nagy-Szombatban adatott ki a Jézus Társaság által az 1750-dik Esztendőben. Nem tsodálni való e’ sok Nyelvek, hisz’ Magyar Ország ezen 18-dik Században oly’ Állapatban vagyon, mikoron az állam a számos ethnikum, a multiculturalis atmosphaera által jellemeztetik, ’s ennek okaképpen a soknyelvű Szótár socialis feltételei meg-vannak csinálva. Vargyasnak vaskos Phraseologiája segíti a számos kölömb-kölömbféle Népek közti meg-értésnek Előmenetelét, a dialógust, az egymás közti communicatiót, és annak végső alakjában a kúltúrális tserét. E’ Gondolatnak Ki-folyásaként azután nem tsupán nyelvtudományi Munkának tűnik fel a’ Szótár, ha-nem pedagógiai czélzattal is hasznosítható volt a sok Scholákban. A’ Nyelv Túdománynak és azon bévül a komparatív nyelvészetnek Tsíráit sokan szét ’s szana szórták el-hamvadott Századoknak Útain, megkezdve Pesti Gábortúl Szenczi deák-magyar Szótáráig, és tovább Pápai Párizig, kiknek Munkái Nyelvönknek talpkövei. Vargyas Istvánnak Phraseologiája talán let-inkábban Bél Mátyáshoz, Nemzetünk e’ Jeles fejéhez kaptsolódik, ’ki igazi Hungarus Fő, valamint ’ki 1719-dikben kiadatott Tan-könyvét magyar Értelem mellett Tót Nyelvvel látá el, habár a köztudalom szerént a Tót nem Ember. Ezen Szélrűl meg-kezdett Útakra lépett a mi Szótár Írónk, közre-működvén a’ nagy Faludi Ferencz-czel, a’ ki az Üdőben (1747–1750) a Tekintélyes Nagy-Szombatban tanétott, és az ottan való Universitas nyomdájának Kerekit kormányozta szépen.

Az több Nyelveknek egy' azon Barátsága: deák, magyari, német, tót.

Még-is Vargyas István phrasémáinak sokát Baran’ai Detsi Jánus köz-mondásibúl s Közszólásibúl szedte összve, és vevé költsön, de mi-közben az ő Emlőinek Tejét bőven kiszopta, nagy sajáti Eredetiségvel párosította. Mert tudtad-é, Ólvasóm, ’kit orczádon ez-úton is tsolkollak, hogy példának okaképpen, a Játékszín szó, mely nyelvünknek mai Állapattyában is használtatik, bíz’, épen a mi Kapuvári Tudós Emberünk izzó homlokának Szűleménye az idegenszívű theatrom helyett, még a nagy Kazinczy Újítási előtt? Ugy-é, tsudálkozol? S a’midőn a czímszavak után phrazémák, s elegy-belegy dolgok következnek, a’ nem tsak literatúrai példatár, toposzok, synonimák hatalmas tsarnoka, de a gyakorlati Igénynek meg-jelentése, a jes’uita Tudományoknak ki-nyitogatása a Világ felé. Az póri Nép’ nyelvének bé-fogadása az esmeretek Keblei közzé a magos Míveltség le-felé irányuló culturális mozgását tárja elő, a’miként a Vargyast prote’sáló Faludi Ferencz is ennen Költészete ajtain bé-húzta magához a Népi Hang édességit, s mind’ezek magokban tzáfolják az utókornak eltévedett Ítéletit, mi’ szerént a barokk a népi Idiomáknak magosról való Le-fosása. S a’miképpen deák, magyar, német, tót Szók sorjáznak a lapok Mezein, meg-jelentik azt is, hogy más-másfajta Nemzetek meg’férnek egy azon Barátságban bárminemő czívakodás ne’kül.

            Ám, ó, a tsúnya Üdő, nem számos Éveket hagyott még a’ mi Mívelt Elménk számára élni. Vargyas István Fejérvárott lassúdan felhág az prédikátori Székbe, és szájábúl ott még foly’ az Isteni Szó. De elragadván a hümlő által, és általmenvén a Kín Szenvedésnek rút Útain, 1751-dikben lett halála hamvas Ifiúságának 34-dik Esztendejében, Fortuna Szekerin fordétva ülvén. Az Nagy Phraseologiája kiadatott még 1775-dik Évben 2-dik alkalomval, majd 1822-ben Verseghy Ferencz által meg-újítván és ki-bővítvén, ám neve ’s híre el-eltűnedez, az 1891-diki Nyelv historiai Szótárhoz kaptsolódó fonalát a feledéken’ Idő már elnyérette. Életinek és Munkájinak e’ kurta summázattya ennen Jámborságával tán előrébb visz az Emlékezetben, hogy a’ fent emlétett három piros rubintok, ’kik magok Vargyas Istvánnak metaphorái, vissza-visszaigazítassanak valahai aran’os Foglalattyokba.

Erős Pista és hamarosan végelgyengülésben elhaló pártja úgy gondolta, hogy mielőtt végleg kihullana a politika kloákáján, utoljára még csíp egyet. A MIÉP-es különítmény, élén a Csurka István nevű meg-nem-értett drámaíróval és a Pattogi aktuális szerepét eljátszó Győri Bélával 2010. február 5-én tett látogatást Kapuváron, hogy a Rábaközi Művelődési Központban – a hivatalos verzió szerint – bemutassa helyi képviselőjelölt-jelöltjüket, Borza Richárdot. Sok érv persze nem hangzott el, hogy vajon miért is kellene az genyó Dzsurcsány által megtört magyari népnek reájuk tenni az x-et áprilisban, de ez cseppet sem nóvum. Ha emlékezetem nem csal, 2002-ben egy televíziós vitaműsorban Csurka politikai krédója abban merült ki, hogy a szerkesztőktől kért egy vörösfröccsöt, amelynek elfogyasztása közben amolyan outsiderként nézegette a bútorzatot a stúdióban. A mostani Csurka-koktél is hasonló alkotóelemekből lett kikeverve: némi fröcsögés, az elmaradhatatlan zsidózás, összevont szemöldökű magyarkodás, apokaliptikus víziók – s lám kész a program, a Csurka-fröcsi. A brainstrormingnak ennyire futotta. A testfunkciók még működnek, de a pártban láthatóan már beállt az agyhalál.

Az estet Pattogi Béla bevezetője nyitotta meg azzal, hogy Magyarországon ma túl sok a párt, „hogy még több legyen, már csak az kell nekünk”. Ez valóban nagy probléma, csak azt felejti el, hogy a különféle érdekek természetes módon csoportosulásukba szerveződnek, amely pedig a demokrácia egyik lényege, másfelől úgy beszélt, mintha a MIÉP kívülálló lenne, nem pedig párt. De ha tehetnék egy jámbor javaslatot, a MIÉP szűnjön meg, alighanem sokat nem is kell erre aludni, s máris átláthatóbb lesz a politikai paletta. A szónok azzal folytatta, hogy „már a szemünket is kilopták”, amely gondolattal csak egyetérteni tudok, csak akkor azt nem értem, miért kellene politikai vakokra szavaznom. Az úriember gyorsan belecsapott a lecsó közepébe, három mondat után máris előkerült a zsidók témaköre, amelyben beszéde kulminált. Első látásra meglepő fordulattal a Jobbikot zsidózta le (fel), amely persze másodszori olvasatra nem meglepő, hiszen mindig a konkurencia jelenti a legnagyobb veszélyt, amint valaha a Fidesz is az SZDSZ-t találta meg. Álláspontja szerint „a szocialisták találták ki a Jobbikot”, ők pénzelik, és a Jobbik „zsidó párt lett”, valamint „proletárpárt”. Aztán érezve érvelésében a logikai törést, hogy akkor miért indult a MIÉP a 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal szövetségben, azzal adta meg a választ, hogy a Jobbik „akkor még más volt”. Nem egészen értem. Ha Jobbik állítólag eleve az MSZP szüleménye, ráadásul „zsidó”, akkor hogyan lehetséges, hogy ezt nem vették észre? Gondolom, csak úgy, amint Pattogi is elmondta, hogy a MIÉP-nek kilopták a szemét, tehát vakok. Ezt az ellentmondást gyorsan elhessegette, és azt állította, hogy a MIÉP „soha nem hazudott”. Na most lehet röhögni.

"Szemünket is kilopták"

Dörgedelmes szavak hangzottak el a jelenlegi kormány és „Bajnai lencsibaba” működését illetően is, amely e koncepció szerint „legyilkolta a csecsemőket, az öregeket”. Majd azt  ugatta meg, hogy Gyurcsány Izraelbe ment arról tárgyalni, hogy terjed az antiszemitizmus, noha szerinte ez nincs így. Valóban. Nincs antiszemitizmus, csak éppen ennek élő cáfolata a pár perccel korábban általa elmondottak. Igaz, a zsidó ebben a kontextusban az anyázás szinonimája, csak az nem világos, hogy ha már mindenki zsidó ebben az országban, akkor ki nem az, és melyik az a nemzet, amelyet a párt állítólag képvisel (csak ők).  A MIÉP választási programját egy kimunkált közgazdasági koncepció révén osztotta meg gyér számú hallgatóságával: „Majd a parlamentben adunk a pofájukba”. Így is van, adjatok csak, s máris eljő a Kanaán.

Ezt követően a MIÉP kapuvári jelöltje, pontosabban jelölt-jelöltje emelkedett szólásra, a beledi Borza Richárd. 21 éves. Tehát világlátott, tapasztalt ember. Beszédét szépen felolvasta papírról, alig akadt meg egynehány szónál, a sorok számát úgy igyekezett növelni, hogy minden mondatba beleszőtte a „nemzetellenes” meg a „balliberális” hívószavát, ha beleillett, ha nem. Azon ellentmondás nem igazán foglalkoztatta, hogy a MIÉP beledi honlapja a nemzetellenesnek kikiáltott „.eu”-s domainnév alatt működik. Persze furcsa is lett volna ezt az összefüggést megteremtenie, mivel ekkor saját pártelnökének ellentmondásaira kellett volna emlékeztetnie, Csurka ugyanis 2002. február 18-án éppen itt, Kapuváron jelentette ki, hogy a MIÉP támogatja az EU-csatlakozást. Erre a széles látókörű fiatalúr nem emlékezhet, hiszen akkor még az általános iskola padjaiban magolta a történelmet. De nem eléggé. Megtudhattuk tőle, hogy a nemzeti múltunkat eltiporja kormány, nem engedi megülni az ünnepeket, majd a 2006 őszi eseményekre hivatkozott. Lehetséges, hogy az ünnep szó a szótári jelentéshez képest, amíg nem figyeltem, nagy jelentésmódosuláson ment keresztül, de ha az ünneplés azt takarja, hogy a sportember kinézetű csőcselék tűzcsapokat tesz tönkre, kukákat gyújt fel, utcaköveket dobál, egy Kosáry Domokost köpköd, akkor én személy szerint ebből a „nemzeti” ünneplésből – köszönöm – nem kérek. A sokat tapasztalat jelölt-jelölt nyelvészként arról is felhomályosított minket, hogy „anyanyelvünket megszégyenítik”. Erre maga szolgáltatott élő példát azzal, hogy kijelentette, „a Fidesz félre kelli (sic!) tenni a szalonpolitikát”, majd újra elismételte, „félre kelli tenni”. Ezzel új ragozási paradigmát is bevezetett nemzetünk e fiatal nyelvművelője, így leszünk egy nagy család, Kelli family. Mint kiderült, „új felvilágosodás” szükséges, az láthatóan nem zavarta ezt a történelemben járatos művelt elmét, hogy a felvilágosodás alapeszméje éppen az általa minduntalan fikázott liberalizmus (sőt: a baloldaliság) volt, arról már nem is beszélve, hogy Kossuth-tól Eötvös Józsefig sok, karrierjét a reformkorban kezdő fő mind-mind liberális volt. S ha már a múlt ellopásáról értekezett, a mai címer alapja (vö. a nevét: Kossuth-címer), ill. a nemzeti lobogó színei mind ezidőtájt lettek kanonikusak, és ők nem a Magyar Fórum c., újságnak hazudott propagandalap által is bőszen hirdetett Árpád-sávot tették meg jelképeknek. Akkor őszintén szólva, nem tudom, ki „hazudja el a múltat”, de amint hallottuk, a „MIÉP soha nem hazudott”. A fiatalember a politikai terminológiában sem mondható valami pallérozottnak. Szerinte ugyanis a kormány „totális diktatúrát” épített ki. Az utóbbi időben a (szélső)jobboldal sikeresen elértéktelenített bizonyos fogalmakat, de ha ma valóban „totális diktatúra” lenne, akkor Borza Richárdot nemhogy ezért a kijelentéséért az est után elvitte volna a fekete autó, de beszédét meg sem tarthatta volna. Ennyit történelmi ismereteiről. Összegzésképpen elhangzott, hogy „El akarnak tenni minket láb alól, ezen munkálkodnak” (mi az alanya a mondatnak?). Konkrétumok természetesen semmilyen formában nem hangzottak el, a MIÉP kézrátétellel gyógyít, megválasztásuk esetén máris automatikusan hullámozni kezd a nagymagyar búzamező.

Az est fénypontján Csurka István kezdte meg szónoklatát, aki láthatóan már a saját maga által (és magának) megteremtett magánmitológiájában él. Elvégre író, valaha jobb sorsra érdemes. Beszéde kezdetén arról fantáziált, hogy az új parlament első ülésén mint a legfiatalabb képviselő Borza Richárd lesz a jegyző. Csurka Alíz Csodaországban – jó novellatéma. Nem zavarta, hogy ehhez sok feltételnek kellene teljesülnie, nemhogy be kellene jutnia a parlamentbe, de még a kopogtatócédulákat is össze kellene gyűjtenie, amely a Jobbikos konkurencia fényében nem ígérkezik könnyű feladványnak. Azt hallani tőle, hogy a MIÉP még a leggyilkosabb időkben sem szokott kampánybeszédeket tartani, nemkülönben felettébb megmosolyogtatóan hangzott.

Előadásának se füle, se farka nem volt, asszociációk erre, hipertextuális kitérők arra, konkrétumok nuku. Azt állította, hogy a Fidesznek nincsen programja, amellyel egyébként egyetértek, csakhogy a MIÉP koncepciója is kimerül a „balliberális”, „nemzetellenes”, „nagytőkés”, „zsidó” és „hazaáruló” szavak imamalomszerűen ismételgetett bombasztikus retorikájában Kefefrizurás bagoly mondja populista verébnek. Mint közölte, pártprogram helyett nemzeti programra van szükség, de megint nem zavartatták magukat, hogy a MIÉP egy párt, amelyre ráadásul a nemzet zöme nem kíváncsi. Az programnak édeskevés, hogy „meg akarunk maradni, nemzetként, magyarként”. Mit, hogyan, merre, miképp? S aztán jöttek a semmitmondó lózungok: „Ne higgyenek azoknak, akik lebecsülik az életet”. Na bazmeg. Ez megint mi? Olyan tág e szavak értelmezési tartománya, hogy jelentése gyakorlatilag megfoghatatlan. Hasonlóképpen ez: „A régi magyar rendet jogaiba visszahelyezni”. Melyiket? Hogyan? Egy valóságtól elrugaszkodott elme hattyúdala ez. Jól látható a vágyak és a realitás keveredése abban, hogy fogalma sincsen, hol helyezkednek el ők ma a politikai térképen, ugyanis azt állította: „Iszonyatos félelemmel töltjük el az elitet, hogy indulunk a választáson”. Hát hogyne.

Végül jöttek a beteges paranoiák, összesküvés-elméletek. Csurka szerint a cél az, hogy mindent el kell rontani, hogy semmit se lehessen megjavítani. Természetesen ezt is az „idegen tőke”, „New York” és „Tel-Aviv” intézte. S aztán nem váratott magára a jól bevált retorikai fogás: „Ha nem hangoljuk össze életünket, terveinket, akkor szétszakítják az országot. Nem tudjuk pontosan, milyen gonosz tervek vannak, de vannak.” Tipikus szélsőjobber taktika, hogy felvetünk valamit, aztán homályban hagyjuk, konkrétumok nélkül, nehogy fény derüljön összeesküvés-elméleteink és apokaliptikus lázálmaink képtelen voltára. Annyit azért Csurka megosztott az est résztvevőivel, ezzel a némi zsidózásra fogékony közönséget is kielégítve, hogy „majd behívják az izraeli vagy a moszkvai csapatokat”. Totális agyhalál, villany kikapcs., szevasztok.

Az est befejezéseképpen újra Pattogi pajtás ragadta magához a szót, és vérbeli kocsmapolitikusként fröcsögött egy sort, kétszer is beleordítva a levegőbe: „Az Isten rohassza rá az eget ezekre”. Komoly és valóban végsőkig kimunkált választási program ez, amely bizonyára mindenre gyógyírként szolgál majd.

(MIÉP – választási gyűlés. Kapuvár, RMK, 2010. február 5. 17 óra)

1 éve és 1 napja indult útjára a kapuvar.blog.hu, úgyhogy ez most egy boldog nemszületésnap. Örömvonaglás:

Köszönet minden nedves olvasómnak, hogy meglátogatott, külön respekt a kommentárokért, és a magánlevelekért Kapuvártól Szolnokig, Bécstől Firenzéig - tartsátok meg jó szokásokat.

Ez alatt az egy év alatt 89 poszot írtam kapuvári témákkal kapcsolatosan, az oldalletöltések száma pedig 19 855 volt (amely persze nem azonos a látogatók számával).

Egy éves lettem

A drága blogolvasó olyik alkalmakkor mulatságos cuccokat keresett oldalamon, melyen - má' bocs - némely esetben röhögtem, nagyon csúnyán.

A tíz általam legérdekesebbnek tartott keresés a blogon (ti írtátok):

1. cukifasz

2. sült kalbász recept

3. honnan származik a józsi név?

4. tescoban dolgozni csorna

5. marok mari

6. hogy mit jelent a dont worry be happy jelentése

7. ló élvez a nőre

8. buzi gyula kapuvár

9. vizi szörnyek

10. kutyafitty jelentése

 

Végezetül, nem egyszer találkoztam az egy év során a következő kereséssel: "P+mester+elérhetőség". Nos, a profilomban megtalálható az elérhetőségem, de akkor most explicit is kiteszem villanyposta-címemet megent: lacana@citromail.hu.

Hullámzás!

A belinkelt változatnak a Youtube-ról való eltávolítása után itt vagyon a Zúj hely: