Erős Pista és hamarosan végelgyengülésben elhaló pártja úgy gondolta, hogy mielőtt végleg kihullana a politika kloákáján, utoljára még csíp egyet. A MIÉP-es különítmény, élén a Csurka István nevű meg-nem-értett drámaíróval és a Pattogi aktuális szerepét eljátszó Győri Bélával 2010. február 5-én tett látogatást Kapuváron, hogy a Rábaközi Művelődési Központban – a hivatalos verzió szerint – bemutassa helyi képviselőjelölt-jelöltjüket, Borza Richárdot. Sok érv persze nem hangzott el, hogy vajon miért is kellene az genyó Dzsurcsány által megtört magyari népnek reájuk tenni az x-et áprilisban, de ez cseppet sem nóvum. Ha emlékezetem nem csal, 2002-ben egy televíziós vitaműsorban Csurka politikai krédója abban merült ki, hogy a szerkesztőktől kért egy vörösfröccsöt, amelynek elfogyasztása közben amolyan outsiderként nézegette a bútorzatot a stúdióban. A mostani Csurka-koktél is hasonló alkotóelemekből lett kikeverve: némi fröcsögés, az elmaradhatatlan zsidózás, összevont szemöldökű magyarkodás, apokaliptikus víziók – s lám kész a program, a Csurka-fröcsi. A brainstrormingnak ennyire futotta. A testfunkciók még működnek, de a pártban láthatóan már beállt az agyhalál.

Az estet Pattogi Béla bevezetője nyitotta meg azzal, hogy Magyarországon ma túl sok a párt, „hogy még több legyen, már csak az kell nekünk”. Ez valóban nagy probléma, csak azt felejti el, hogy a különféle érdekek természetes módon csoportosulásukba szerveződnek, amely pedig a demokrácia egyik lényege, másfelől úgy beszélt, mintha a MIÉP kívülálló lenne, nem pedig párt. De ha tehetnék egy jámbor javaslatot, a MIÉP szűnjön meg, alighanem sokat nem is kell erre aludni, s máris átláthatóbb lesz a politikai paletta. A szónok azzal folytatta, hogy „már a szemünket is kilopták”, amely gondolattal csak egyetérteni tudok, csak akkor azt nem értem, miért kellene politikai vakokra szavaznom. Az úriember gyorsan belecsapott a lecsó közepébe, három mondat után máris előkerült a zsidók témaköre, amelyben beszéde kulminált. Első látásra meglepő fordulattal a Jobbikot zsidózta le (fel), amely persze másodszori olvasatra nem meglepő, hiszen mindig a konkurencia jelenti a legnagyobb veszélyt, amint valaha a Fidesz is az SZDSZ-t találta meg. Álláspontja szerint „a szocialisták találták ki a Jobbikot”, ők pénzelik, és a Jobbik „zsidó párt lett”, valamint „proletárpárt”. Aztán érezve érvelésében a logikai törést, hogy akkor miért indult a MIÉP a 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal szövetségben, azzal adta meg a választ, hogy a Jobbik „akkor még más volt”. Nem egészen értem. Ha Jobbik állítólag eleve az MSZP szüleménye, ráadásul „zsidó”, akkor hogyan lehetséges, hogy ezt nem vették észre? Gondolom, csak úgy, amint Pattogi is elmondta, hogy a MIÉP-nek kilopták a szemét, tehát vakok. Ezt az ellentmondást gyorsan elhessegette, és azt állította, hogy a MIÉP „soha nem hazudott”. Na most lehet röhögni.

"Szemünket is kilopták"

 

Dörgedelmes szavak hangzottak el a jelenlegi kormány és „Bajnai lencsibaba” működését illetően is, amely e koncepció szerint „legyilkolta a csecsemőket, az öregeket”. Majd azt  ugatta meg, hogy Gyurcsány Izraelbe ment arról tárgyalni, hogy terjed az antiszemitizmus, noha szerinte ez nincs így. Valóban. Nincs antiszemitizmus, csak éppen ennek élő cáfolata a pár perccel korábban általa elmondottak. Igaz, a zsidó ebben a kontextusban az anyázás szinonimája, csak az nem világos, hogy ha már mindenki zsidó ebben az országban, akkor ki nem az, és melyik az a nemzet, amelyet a párt állítólag képvisel (csak ők).  A MIÉP választási programját egy kimunkált közgazdasági koncepció révén osztotta meg gyér számú hallgatóságával: „Majd a parlamentben adunk a pofájukba”. Így is van, adjatok csak, s máris eljő a Kanaán.

Ezt követően a MIÉP kapuvári jelöltje, pontosabban jelölt-jelöltje emelkedett szólásra, a beledi Borza Richárd. 21 éves. Tehát világlátott, tapasztalt ember. Beszédét szépen felolvasta papírról, alig akadt meg egynehány szónál, a sorok számát úgy igyekezett növelni, hogy minden mondatba beleszőtte a „nemzetellenes” meg a „balliberális” hívószavát, ha beleillett, ha nem. Azon ellentmondás nem igazán foglalkoztatta, hogy a MIÉP beledi honlapja a nemzetellenesnek kikiáltott „.eu”-s domainnév alatt működik. Persze furcsa is lett volna ezt az összefüggést megteremtenie, mivel ekkor saját pártelnökének ellentmondásaira kellett volna emlékeztetnie, Csurka ugyanis 2002. február 18-án éppen itt, Kapuváron jelentette ki, hogy a MIÉP támogatja az EU-csatlakozást. Erre a széles látókörű fiatalúr nem emlékezhet, hiszen akkor még az általános iskola padjaiban magolta a történelmet. De nem eléggé. Megtudhattuk tőle, hogy a nemzeti múltunkat eltiporja kormány, nem engedi megülni az ünnepeket, majd a 2006 őszi eseményekre hivatkozott. Lehetséges, hogy az ünnep szó a szótári jelentéshez képest, amíg nem figyeltem, nagy jelentésmódosuláson ment keresztül, de ha az ünneplés azt takarja, hogy a sportember kinézetű csőcselék tűzcsapokat tesz tönkre, kukákat gyújt fel, utcaköveket dobál, egy Kosáry Domokost köpköd, akkor én személy szerint ebből a „nemzeti” ünneplésből – köszönöm – nem kérek. A sokat tapasztalat jelölt-jelölt nyelvészként arról is felhomályosított minket, hogy „anyanyelvünket megszégyenítik”. Erre maga szolgáltatott élő példát azzal, hogy kijelentette, „a Fidesz félre kelli (sic!) tenni a szalonpolitikát”, majd újra elismételte, „félre kelli tenni”. Ezzel új ragozási paradigmát is bevezetett nemzetünk e fiatal nyelvművelője, így leszünk egy nagy család, Kelli family. Mint kiderült, „új felvilágosodás” szükséges, az láthatóan nem zavarta ezt a történelemben járatos művelt elmét, hogy a felvilágosodás alapeszméje éppen az általa minduntalan fikázott liberalizmus (sőt: a baloldaliság) volt, arról már nem is beszélve, hogy Kossuth-tól Eötvös Józsefig sok, karrierjét a reformkorban kezdő fő mind-mind liberális volt. S ha már a múlt ellopásáról értekezett, a mai címer alapja (vö. a nevét: Kossuth-címer), ill. a nemzeti lobogó színei mind ezidőtájt lettek kanonikusak, és ők nem a Magyar Fórum c., újságnak hazudott propagandalap által is bőszen hirdetett Árpád-sávot tették meg jelképeknek. Akkor őszintén szólva, nem tudom, ki „hazudja el a múltat”, de amint hallottuk, a „MIÉP soha nem hazudott”. A fiatalember a politikai terminológiában sem mondható valami pallérozottnak. Szerinte ugyanis a kormány „totális diktatúrát” épített ki. Az utóbbi időben a (szélső)jobboldal sikeresen elértéktelenített bizonyos fogalmakat, de ha ma valóban „totális diktatúra” lenne, akkor Borza Richárdot nemhogy ezért a kijelentéséért az est után elvitte volna a fekete autó, de beszédét meg sem tarthatta volna. Ennyit történelmi ismereteiről. Összegzésképpen elhangzott, hogy „El akarnak tenni minket láb alól, ezen munkálkodnak” (mi az alanya a mondatnak?). Konkrétumok természetesen semmilyen formában nem hangzottak el, a MIÉP kézrátétellel gyógyít, megválasztásuk esetén máris automatikusan hullámozni kezd a nagymagyar búzamező.

Az est fénypontján Csurka István kezdte meg szónoklatát, aki láthatóan már a saját maga által (és magának) megteremtett magánmitológiájában él. Elvégre író, valaha jobb sorsra érdemes. Beszéde kezdetén arról fantáziált, hogy az új parlament első ülésén mint a legfiatalabb képviselő Borza Richárd lesz a jegyző. Csurka Alíz Csodaországban – jó novellatéma. Nem zavarta, hogy ehhez sok feltételnek kellene teljesülnie, nemhogy be kellene jutnia a parlamentbe, de még a kopogtatócédulákat is össze kellene gyűjtenie, amely a Jobbikos konkurencia fényében nem ígérkezik könnyű feladványnak. Azt hallani tőle, hogy a MIÉP még a leggyilkosabb időkben sem szokott kampánybeszédeket tartani, nemkülönben felettébb megmosolyogtatóan hangzott.

Előadásának se füle, se farka nem volt, asszociációk erre, hipertextuális kitérők arra, konkrétumok nuku. Azt állította, hogy a Fidesznek nincsen programja, amellyel egyébként egyetértek, csakhogy a MIÉP koncepciója is kimerül a „balliberális”, „nemzetellenes”, „nagytőkés”, „zsidó” és „hazaáruló” szavak imamalomszerűen ismételgetett bombasztikus retorikájában Kefefrizurás bagoly mondja populista verébnek. Mint közölte, pártprogram helyett nemzeti programra van szükség, de megint nem zavartatták magukat, hogy a MIÉP egy párt, amelyre ráadásul a nemzet zöme nem kíváncsi. Az programnak édeskevés, hogy „meg akarunk maradni, nemzetként, magyarként”. Mit, hogyan, merre, miképp? S aztán jöttek a semmitmondó lózungok: „Ne higgyenek azoknak, akik lebecsülik az életet”. Na bazmeg. Ez megint mi? Olyan tág e szavak értelmezési tartománya, hogy jelentése gyakorlatilag megfoghatatlan. Hasonlóképpen ez: „A régi magyar rendet jogaiba visszahelyezni”. Melyiket? Hogyan? Egy valóságtól elrugaszkodott elme hattyúdala ez. Jól látható a vágyak és a realitás keveredése abban, hogy fogalma sincsen, hol helyezkednek el ők ma a politikai térképen, ugyanis azt állította: „Iszonyatos félelemmel töltjük el az elitet, hogy indulunk a választáson”. Hát hogyne.

Végül jöttek a beteges paranoiák, összesküvés-elméletek. Csurka szerint a cél az, hogy mindent el kell rontani, hogy semmit se lehessen megjavítani. Természetesen ezt is az „idegen tőke”, „New York” és „Tel-Aviv” intézte. S aztán nem váratott magára a jól bevált retorikai fogás: „Ha nem hangoljuk össze életünket, terveinket, akkor szétszakítják az országot. Nem tudjuk pontosan, milyen gonosz tervek vannak, de vannak.” Tipikus szélsőjobber taktika, hogy felvetünk valamit, aztán homályban hagyjuk, konkrétumok nélkül, nehogy fény derüljön összeesküvés-elméleteink és apokaliptikus lázálmaink képtelen voltára. Annyit azért Csurka megosztott az est résztvevőivel, ezzel a némi zsidózásra fogékony közönséget is kielégítve, hogy „majd behívják az izraeli vagy a moszkvai csapatokat”. Totális agyhalál, villany kikapcs., szevasztok.

Az est befejezéseképpen újra Pattogi pajtás ragadta magához a szót, és vérbeli kocsmapolitikusként fröcsögött egy sort, kétszer is beleordítva a levegőbe: „Az Isten rohassza rá az eget ezekre”. Komoly és valóban végsőkig kimunkált választási program ez, amely bizonyára mindenre gyógyírként szolgál majd.

  

(MIÉP – választási gyűlés. Kapuvár, RMK, 2010. február 5. 17 óra)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr431737089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oszkár írja 2010.02.07. 21:55:56

Én csak egyet mondok, már biztos unalmasan hangzik, de ismét felbukkant egy mondat, ami nem keresztény emberhez illő, holott pont ők hangoztatták milyen keresztények. De azért: „Az Isten rohassza rá az eget ezekre”. Töbször is elhangzott! Tudomásom szerint keresztény vagy keresztyén (ahogy ő mondta) ember nem akar másiknak ég rohasztást. Meg egy gondolat még az elején többször is szó esett Gy Feriről, de provokatív módon "tudják a Feri az a (hallgatás) Gyurcsány, várta, hogy a közönség, majd közbeszól, ezt párszor megkísérelte, de nem jött be neki. Csurka Úr beszélt még kardelővételről is ismét szeretetre utal. Náluk ez így működik.

Bokros Lajos programja kell ismét, sőt már kellett volna! Csak kibírjuk valahogy...

Der Beste 2010.02.07. 22:18:44

S én kihagytam ezt az ingyenes kabaréelőadást. :(

Jó ez a blog, végre megtaláltam!

P.mester 2010.02.07. 23:54:26

@Der Beste:

Üdvözlet minálunk(nál) és thx az olvasást.
süti beállítások módosítása