2010.11.13. 11:08
A ’94-es parlamenti választás Kapuváron – tizenkét posztban (5.)
Kampány az első forduló előtt
Kampányirodák
A Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum (irodavezető: Degovics István) választási kampányirodája Kapuváron a Szent István király u. 2. szám alatt működött, a választópolgárok ide fordulhattak a pártokhoz észrevételeikkel, és itt adhatták le személyesen ajánlószelvényeiket. Minthogy a Fidesz jelöltje – Ágota Gábor – soproni volt, ezért Sopronban a Fő tér 5. szám alatt is kampányirodát nyitottak Ivanics Ferenc irodavezető közreműködésével. A kapuvári Fidesz-irodát Magyar Attila irányította. A szocialista párt március 9-től a Kossuth utca 13. szám alatt fogadta a választópolgárokat. Egy reklámújságból ismeretes, hogy az MDF számára tíz kampánymunkás címére is el lehetett juttatni a kopogtatócédulákat, Kapuváron: Ábrahám József, Cserpes András (aki a választási bizottság tagja volt), Csetkovits Tamás, Degovics István, Kocsis László, Varga Géza, Vargyas Imre, illetve vidéken Agyagoszergényben, Babóton és Veszkényben várták az ajánlószelvényeket.
Szólj hozzá!
Címkék: helytörténet választás94
2010.11.10. 17:07
A ’94-es parlamenti választás Kapuváron – tizenkét posztban (4.)
Választási körkérdés
(folytatás)
A Kisalföld c. megyei napilap május másodikán Villanófényben a képviselőjelöltek című választási mellékletében harmincegy kérdést intézett a megye 7 egyéni választókerületének képviselő-jelöltjeihez, melyek között a közéleti kérdések mellett a privát életre vonatkozó kérdések is szerepeltek. Az alábbiakban ezek közül a legérdekesebbnek tűnő 16 kérdést választottam ki. A táblázatban ugyanakkor nem az összes eddig felsorolt jelölt neve fog szerepelni, ugyanis az időközben lezárult ajánlószelvény-gyűjtés során nem mindenkinek sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges 750 kopogtatócédulát. A kapuvári képviselőjelöltekké vált személyek közül mindenki élt a válaszadás felkínált lehetőséggel, egyedül Fekete Zoltán (Munkáspárt) válaszait nem ismerem, ha volt egyáltalán.
1 komment
Címkék: helytörténet választás94
2010.11.09. 16:54
A ’94-es parlamenti választás Kapuváron – tizenkét posztban (3.)
Választási körkérdés
A Kisalföld c. megyei napilap május másodikán Villanófényben a képviselőjelöltek című választási mellékletében harmincegy kérdést intézett a megye 7 egyéni választókerületének képviselő-jelöltjeihez, melyek között a közéleti kérdések mellett a privát életre vonatkozó kérdések is szerepeltek. Az alábbiakban ezek közül a legérdekesebbnek tűnő 16 kérdést választottam ki. A táblázatban ugyanakkor nem az összes eddig felsorolt jelölt neve fog szerepelni, ugyanis az időközben lezárult ajánlószelvény-gyűjtés során nem mindenkinek sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges 750 kopogtatócédulát. A kapuvári képviselőjelöltekké vált személyek közül mindenki élt a válaszadás felkínált lehetőséggel, egyedül Fekete Zoltán (Munkáspárt) válaszait nem ismerem, ha volt egyáltalán.
Szólj hozzá!
Címkék: helytörténet választás94
2010.11.08. 19:46
A ’94-es parlamenti választás Kapuváron – tizenkét posztban (2.)
Képviselőjelölt-jelöltek és programjaik
(folytatás)
6. Fekete Zoltán (MP)
A Munkáspárt jelöltje annyit árult el magáról, hogy képzettségére nézve építésztechnikus, ebben az ágazatban 1962 óta működik. Kapuvári lakos, nős, felesége a helyi Diadal Ruhaipari Szövetkezet varrónője. 1968-ban lépett be az MSZMP-be.
Szólj hozzá!
Címkék: helytörténet választás94
2010.11.06. 18:37
A ’94-es parlamenti választás Kapuváron – tizenkét posztban (1.)
Prológ
Az 1994-es országgyűlési képviselő-választás kapuvári eseményeinek meglehetősen tanulságos és fordulatos története van. Az alábbiakban ennek tüzetes bemutatására vállalkozom, részletesen tárgyalva a jelöltállítást, a jelöltek életrajzát és programjaikat, a kampányidőszak első szakaszát, az első forduló választási eredményeit és azok értékelését, a második fordulóba jutott jelöltek kampányeseményeit, végezetül az egyéni képviselő-választás végeredményét és az azokból lepárolható tanulságokat. Forrásaimat egyfelől választási röpiratok, propagandakiadványok, országos, megyei és helyi lapok képezik, másfelől a városi és az országos televízió egyes műsorai. Ez az írás eredetileg real-time, 1994-ben született, s minthogy akkor 17 voltam, a szöveg Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolán – A test angyala című paródiájára hajazó nyelvezetén (dilettantizmus, infantilizmus, felülstilizálás, nagyotmondás, nyegleség, sznobság, negédeskedés, képzavarok, idegen szavak helytelen használata, nyelvtani egyeztetések, közhelyek – meg amit akartok) nem ártott egy kis ráncfelvarrás, hogy ne égjek rajta akkorát. Az akkori szöveg szerkezetét mindazonáltal nagyjából érintetlenül hagytam, ugyanakkor annak 89 oldalát erősen meghúztam, tömörítettem, elhagytam a gagyi részeket, így a terjedelmet mintegy a felére apasztottam.
Szólj hozzá!
Címkék: helytörténet választás94
2010.11.05. 16:20
Az eltűnt idők nyomvonalában
A Kapuvári Gazdasági Vasútról 1975-ben jelent meg egy vékony füzetecske Lovas Gyulától A hansági gazdasági vasút története címmel egy kirándulás alkalmából, azóta a napilapokban és folyóiratokban megjelent számos cikk, ismertető és interjú mellett a legrészletesebb áttekintést eddig szintén Lovas Gyula adta, aki 1995-ben jelentette meg Az első hazai gazdasági vasút a Hanságban című terjedelmes tanulmányát a Vasúthistória Évkönyvben. Az önálló kötetek sora most újabb művel bővült a kapuvári Nagy János tollából, aki szerzői kiadásban jelentette meg A Kapuvári Gazdasági Vasút – A „Hanyi Vasút” c. könyvét.
3 komment
Címkék: könyv kisvasút hanság hany istók
2010.10.31. 21:48
Terrortámadás a Don-kanyarban
Don-kanyarnak a megboldogult Don Vendéglő nyomán azt az útszakaszt szokás titulálni Kapuváron, ahol a Szent István király út a Fő térre ívesen befut. Amikor nyugatról a wulkaprodersdorfi Frantzi berobog Pobjedájával a kapuvári Belvárosba, Sopron felől szép rálátással egy terrortámadás hívogató látványa fogadja. Ez:
11 komment
Címkék: urbanisztika
2010.10.26. 18:37
Tóth Béla nemesítése
Tóth Béla felesége Boross Amália volt, az 1899-ben Székesfehérváron született fiát pedig Tóth Béla Károlynak hívták. 1907. március 21-én Ferenc József osztrák császár és magyar király a király személye körül minisztérium (külügyminisztérium) előterjesztése folytán nemességet adományozott számára, és ezzel együtt címerhasználati jogot, illetve azt, hogy ezentúl nemesi előnévként a kapuvári előtagot is használhassa. Innentől neve tehát: kapuvári Tóth Béla. Előneveinek sora 1929-ben tovább bővült. A Horthy-korszak félfeudális világában mint nyugalmazott vezérőrnagyot az év nyarán avatták vitézzé, így ettől kezdve neve: vitéz kapuvári Tóth Béla volt. Iratait a Fejér Megyei Levéltár őrzi.
Kapuvári Tóth Béla a nemesi címet hadi érdemeiért kapta. Különösen 1866-ban, az osztrák-porosz háborúban osztrák oldalon tüntette ki magát, amikor a 10. hadtest június 27-én Trautenaunál visszaverte a porosz sereget.
Az alábbiakban szöveghű formában nemesi címerlevele olvasható, mely tartalmazza azt a címerleírást is, mely a képen látható.