P.mester 2011.10.24. 18:50

Fuck Off System

Szólj hozzá!

Címkék: 1984

 

A 20. század első parlamenti választását 1901. október 2. és 9. között rendezték. Néhány nappal a választásokat megelőzően, szeptember 29-én gróf cziráki és dénesfalvi Cziráky Béla (1852–1911) tartott választási nagygyűlést Kapuváron, ahol nyilvános szónoklatot is mondott. Czirákynak nem ez volt az első politikai fellépése Kapuváron, korábban arról orált itt, miért lépett a politika színpadára és miért ellenzi a politikai katolicizmus megnyilvánulásait. Most is alapvetően egyházpolitikai kérdések jellemezték szónoklatának főbb pontjait, a nyelv performatív erejével arról igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy a politikai katolicizmus zászlóshajója, a Katolikus Néppárt helytelen álláspontot képvisel. Tudta, hogy Kapuváron nem kedvező a politikai klíma a szabadelvűek számára, hiszen az azt megelőző választáson, 1896-ban Kapuváron (az Eszterháza kerületben) a néppárt diadalmaskodott, ezért arról próbálta meggyőzni közönségét, hogy a néppárt elleni fellépés nem egyenlő az egyház érdekeinek elvetésével. A szónok hosszú utat járt be, amíg eljutott a néppárt bírálatáig.

 

Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a Bach-korszakban az Esterházyak kapuvári uradalmának jövedelmezősége meglehetősen alacsony szinten állt, és a mezőgazdasági termelés technikájának modernizálására lett volna szükség. Tőke hiányában a nagybirtok egyes részeit ezért haszonbérletbe adták, és ezek a bérlők hajtották végre az agrártechnika korszerűsítését, amelynek révén megindult a mezőgazdaság gépesítése, az izom helyét sok vonatkozásban a gőzgépek vették át, így a termelés technológiája gyökeresen átalakult. Az első gőzeke Schulhof József révén 1861-ben jelent meg Kapuváron, teljesen lépést tartva az országos fejlődéssel, ugyanis Magyarországon az első gőzeke szintén 1861-ben mutatkozott be, Schulhoftól egyébként nem függetlenül. A gőzeke kapuvári debütálása azonban diadalút helyett nem várt negatív fordulatot vett.

 

1890. októberének utolsó hetében Molnár Gondi György kapuvári lakos egy pár ökröt vásárolt Kiss György Ignáctól 430 forint értékben. A teljes ár helyett csak harminc forint foglalót adott a jószágok tulajdonosának, mondván a többit később fogja leróni.

Szólj hozzá!

Címkék: 1984

A minapában (na jó, egy kicsinyég korábban) került a kezem ügyébe a Soproni Szemle  2010. évi utolsó száma. Ebben a kapuvári muzeológus és etnográfus, Csiszár Attila tollából egy rövid tanulmány olvasható a kapuvári plébániatemplom kertjében felállított Ecce Homo szoborról Ismeretlen (?) barokk szobor Kapuváron címmel.

A szerző ebben új kutatásainak eredményeit közli a szobor történetéről, eddig még fel nem tárt adatokkal gazdagítva az ismereteket, és azonosítja az állítók személyét is,  helyesebben az egyik személy nevére teljes egészében, a másikra részben derül fény.

A tanulmány elején Csiszár Attila a szobor írásos recepcióját (és annak hiányát) idézi, egyfelől azt, hogy Csatkai Endrének a megyéről szóló művében még nem szerepelt az alkotás, másfelől pedig citálja Faragó Sándornak, a kapuvári Rábaközi Múzeum alapítójának 1962-ben megjelent nyúlfarknyi szövegét. Ez utóbbi Ismeretlen barokk szobor Kapuvár határában címmel jelent meg a Soproni Szemlében, a mostani tanulmány címe láthatóan erre reflektál. Így lesz ismeretlenből ismert.

Csiszár Attilának sikerült ugyanis megtalálnia egy olyan analóg példát, melynek ikonográfiai jegyei és felirata alapján világossá válhatott az egyik felállító teljes neve. Ez a hasonló alkotás egy olyan településen található, mellyel az Esterházyak rövid ideig földesúrként álltak kapcsolatban.

A szerző ezt követően egyháztörténeti kontextusba helyezi a szobrot, és ezáltal közelít a felállítás magyarázatához. Kitér a szobor korábbi elhelyezéseire, vándoroltatására is.

A tanulmány egyik legnagyobb újdonsága, hogy Kovács Zsóka segítségével sikerült értelmeznie a szobor mind a négy oldalán olvasható feliratot, köztük a hátsó oldalt, amely választ ad az állítók személyére és a felállítás idejére. Minthogy a szövegek az idők folyamán csaknem olvashatatlanná váltak, nem volt egyszerű a rejtvény kikódolása. A tanulmány mind a négy oldal feliratát másolattal illusztrálja, mellettük a latin szöveg és annak magyar fordítása is olvasható. Az is világossá válik ezek után, hogy honnan származnak a Búsuló Krisztus (vagy Búsuló Isten) talapzaton lévő szövegek.

 

Természetesen nem véletlenül nem említettem semmi konkrétumot, tessék elolvasni a tanulmányt, oszt' jó napot.

[Csiszár Attila: Ismeretlen (?) barokk szobor Kapuváron. Soproni Szemle, 2010/ 4. 448-454.]

 

A hír ugyan már egy hetes, de lehet ollézni meg hullámozni most is, ugyanis a Franciaországban élő, kapuvári születésű festőnő, Reigl Judit idén márciusban Kossuth-díjat kapott. Persze jobb lenne, ha politikai alapon szelektált testület helyett a művészethez értő szakma ítélte volna oda a kitüntetést, na de (nem) mindegy. Az indoklás szerint Reigl Judit az absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként érdemelte ki a díjat, másfelől egész művészi pályafutásáért kapta.

A festőnek éppen tavaly rendezték meg eddigi legnagyobb szabású hazai életmű-kiállítását a debreceni a MODEM épületében, mely júniustól szeptemberig volt látogatható. Ebből az alkalomból jelent meg egyébként a Makláry Artworks gondozásában egy igényes kivitelű katalógus is, mely, mondjuk, nem óccsó.

Reigl Judit a kitüntetés kapcsán a következőt nyilatkozta: "Meg voltam rendülve, amikor olvastam az értesítést, hogy Kossuth-díjat kapok, erre nem számítottam, megtört a jég".

 

Egy nappal azután, hogy megtudta a hírt, egy másik elismerést is kapott, immár a francia államtól, amely a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének tiszti fokozatát ítélte oda a festőnőnek.

Reigl Judit a Kossuth-díj átvételére nem utazott Magyarországra, ugyanis éppen most törött el a karja, de állítólag Szőcs Géza államtitkár ígéretet tett, kiutazik Párizsba, hogy az elismerést átadja.

A tüntetés harmadik felvonása 4 órától itt is követhető:

 

 


Online TV Shows by Ustream

1 komment

Címkék: 1984

süti beállítások módosítása