A német geográfus és történész Anton Friedrich Büsching (1724–1793) 1754-től haláláig jelentette meg 11 kötetben új földrajzi leírását (Neue Erdbeschreibung), mely a modern földrajztudomány egyik alapvető mintájává vált. Tudományos jelentőségénél és népszerűségénél fogva széles körben terjeszthette Kapuvárról nemzetközi szinten is az ismereteket, így érdemes imagológiai szempontból is értelmezni, vagyis oly módon, milyen tudást közvetített a nyugati olvasó számára Kapuvárról, munkája révén milyen kép élhetett a rábaközi mezővárosról külföldön a 18. században – ha lesz kedvem, kitérek erre is, ha nem, nem.

Kapuvar, ein Schloß, so durch einen gedoppelten Wall bevestiget ist, nicht weit vom Flusse Raab, zwischen Morästen gehört, unter die Botmäßigkeit des Fürsten Eszterhazy.

1. A vár: Az első elem, amit Büsching munkája Kapuvár legfontosabb attribútumának tart, az a vár, sőt, mintha úgy tűnne, ezt tekinti Kapuvár lényegének. Ebből a lakonikus megjegyzésből önmagában ugyan nem derül ki, de összeolvasva a 2. elemmel világos, hogy a várat katonai kontextusba helyezi, azaz a vár (kastély) hadászati szerepét tekinti elsődlegesnek.
2. A kettős fal: Ez elég izgi. A szöveg azt állítja, hogy a vár kettős fallal volt körbevéve, megerősítve. Nem tudom, mi lehetett Büsching kútfője, elképzelhető, hogy a kettős fal ekkor már elavult információ, tekintve, hogy a Rákóczi-szabadságharcban a vár védelmi létesítményeit lerombolták. Mindazonáltal a kettős fal védműve valós entitás lehetett. Érdemes összepárosítani ezt a gondolatot Bél Mátyás nem sokkal korábban született leírásával a kapuvári várról, amelyben a szerző azt állítja, hogy magát a palotát téglafal vette körül, ezt azonban a földdel tették egyenlővé a szabadságharc vége felé. Bél hozzáteszi ugyanakkor azt is, hogy újabban, azaz még a 18. század első felében új fallal veszik körül a várat, amely erősebb lesz, mint a régi. Kérdés, Bél információi megfelelnek-e a valóságnak, illetve az sem világos, hogy ez vajon kettős fal lehetett-e. Én azért kételkednék.
3. Rába: A folyó megemlítése a Kapuvárral kapcsolatos későbbi földrajzi-topográfiai munkák szinte kötelező eleme lesz, gyakran szintén a katonai funkcióval összepárosítva, itt viszont ez az összekapcsolás explicit módon elmarad. A Rába említése nyilvánvalóan a Kis-Rábára utal, már csak azért is, mert ennek is gyakorta ez volt a neve: Rába. Érdekes viszont, hogy a szöveg a település és a folyó egymáshoz való elhelyezkedését úgy gondolja el, hogy utóbbi „nem messze” fekszik a várostól. Ezzel szemben ugyanakkor tudható, például az 1594-es urbáriumból, hogy a Kis-Rába már évszázadokkal korábban sem csupán „nem messze” folyt Kapuvártól, hanem átszelte a várost. Az említett 16. századi összeírás ugyanis a Kis-Rába hídjától délre eső területen is említ lakóházakat, melyeket együttesen akkor külvárosnak neveztek. Így tehát a folyó már a korai újkorban is a település része volt, igaz, amint azt Vályi 18. század végi leírása sejtetni engedi, Kapuvár lakott területeinek keleti határa még abban az időben is (mármint Vályi idejében) a Kis-Rába folyó volt.
4. Mocsárvilág: No, ez alighanem az egyik legelterjedtebb toposz lesz Kapuvárról és a Hanságról. Büsching nemcsak azt sugallja, hogy Kapuvár környékén mocsarak vannak, hanem ennél tovább megy, és arra utal, hogy maga a település fekszik mocsár közepén, amelyet így lápvidék vesz körbe. A Hanság lecsapolási munkálatai ekkor még valóban nem kezdődtek meg, annak tervezett módon csak a század második felétől veselkedtek neki. Büsching a Rába mellett a hansági mocsarakat sem kapcsolja össze harcászati funkcióval, mint azt tette korábban Kapuvárról szóló leírásában Raimondo Montecuccoli (no meg aztán Fernando Marsigli), persze amíg utóbbi két figura katona és hadvezér volt, és így alapvetően ennek szemüvegén tekintettek a természeti környezetre is, addig a német szerzőt tudományos cél mozgatja.
5. Esterházy: Büsching geográfiai munkáját gyakran a politikai földrajz és a természeti földrajz összekapcsolásáért szokás méltatni, ebbe a szélesebb perspektívába illeszkedik bele Kapuvár földesurának megemlítése is, amely később szintén elmaradhatatlan kelléke lesz a településről szóló leírásoknak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.