2009.02.11. 14:00
Miért szégyelljük a Kis-Rábát?
Aki most válaszra vár, az ne is olvassa tovább: nem t'om. A címben feltett kérdés költői.
Ha Ausztriában vagy Németországban jár az ember, meglepve tapasztalja (mármint hozzánk képest meglepve), hogy a településeket átszelő folyók mennyire a város szerves részei, élők, hozzátartoznak a városképhez. Hollandiában egyes városok csatornák nélkül nem lennének azok, amik, apró hidak ívelnek felelttük, lakóhajókat látunk rajta. Ezzel szemben kishazánkban a folyó mintha takargatni való lenne, nem részei a városképnek. Talán az egy Budapest kivételével alig van olyan magyar város, ahol a látkép meghatározó képe lenne. Győrben szinte a város peremére szorul, Szegeden hagyományosan a városnak csak az egyik oldalára építkeznek, Miskolcon a Szinvát csak most kezdik bevonni a városképbe, Sopronban a házak mögött folyik az Ikva. A Duna Budapesten kívül seholsem a látkép része. Komáromban? Na ne má'. Esztergomban? Ó, persze. Vácon? Hógyispersze. Szentendrén? Naná! Dunaújvárosban? Röhögni kell. Vagy Földváron? Ööö... Esetleg Mohácson? Egy túrót! A Tiszával ezt a sort már nem is játszom el.
Na és Kapuváron mi a helyzet a Kis-Rábával? Magyarok vagyunk, hát követjük az szép magyari szittya hagyományt. A Kis-Rába folyó el van dugva a házak mögé. A Széchenyi és a Kossuth utca közé be van szorítva a folyó, mintha nem is lenne, csak a helyi lakos tudja, vannak rajta bürük is, folyik rajt élet. A Szabadság utcában a házak szintén a folyónak háttal épültek, ide hordták/hordják a lakók a szemetet. Mondhatnók: ez a hátsókert a segg, ahonnan folyik a szar. Az Osli úton a húsgyár évtizedekig ide engedte a véres húslét, és ma is vannak olyanok - név nélkül - , akik az Osli úton ide hordják a szerves hulladékot. Biztos, hogy a Kis-Rába ezt érdemli? Nálunk az a szerencsés helyzet, hogy a várost pont középen szeli ketté a folyó. (zárójel: ezt kishíján megszoptuk, mert Masaryk leendő csehszlovák elnök "cseh-szerb" korridor terve éppen Kapuvárt vágta volna ketté, azaz, amíg, teszem azt, a Gesztenye sor Magyarország lett volna, addig a Deák F. utca már a "szerb-cseh" korridor nevű hagymázas idea része.) A Belvárosban is csak a szerencsés körülmények akadályozták meg, hogy a "Rába" a városképből teljesen ki legyen rekesztve. Szinte az Erzsébet-hídtól (a régi "Babóti kaputól", magyarán a Sopitól) egészen a temetőig a kastélypark húzódott, így megmenekült a beépítéstől, az új országút építésével (1942) pedig kettévágták a hatalmas várkertet. De azért nem múltak el az idők anélkül, hogy ezt is ne sikerüljön elkúrni. A mostani Sopinál, a híd lábánál volt a fürdő, a csónakázó egylet, vendéglő - tehát a Kis-Rába a város organikus része volt. Aztán a 70-es években felhúzták ide a meglepő nevű Kis-Rába áruházat, szintén a folyónak háttal, kizárva azt a látképből (Úgy hírlik, ezt lebontják, gondolom, helyette fölépítenek valami plazaszerű üvegförmedményt, mint amilyen a Spar épülete, csakhogy passzoljon a környező épületek stílusához).
De fel a fejjel, ne légy köldöknéző, magyar, van jó hír is. Mind a Sopi, mind a Halkert, mind pedig az Ezüstgitár Mulató, a túloldalon pedig a Malom söröző felfedezte magának a Kis-Rábát, és kerthelyiségüket a folyónak arccal fordította. Most már csak azt kéne elérni, hogy miközben a padon ülve romantikusan lapátolod be az agyadba a vegapizzát és a folyó csordogálását nézed, ne ússzon el melletted meszeszsákban egy féldisznó.
Aztán a Spar is építetett egy kis hidat, ami kicsit még jobban bevonja a folyót a városképbe. Jó ez a híd, jó szar. Ferde is, ronda is, kicsi is, de a miénk. Nem lehetne esetleg egy ívessel, klasszikusabb fakorláttal kicsrélni? Így nem a város dísze. Persze nem csak a Spar épülete és ez a híd csúnyácska. Izlésficammal küszködik a Városszépítő Egyesület is. Föl nem tudom fogni, hogy az Osli útnál a gesztenyefák alatt elhelyezett korlátok irdatlan magasságának és pepita színének ötlete kinek a torz agyából pattanhatott ki? Hát hogy néz már ki? Ha a korlátokat beljebb tennék és alacsonyabb, kovácsoltvassal helyettesítenék, netán pótolnák a már elpusztult gesztenyefákat, ne adj isten, ide még padokat is felszerelnének (nem a folyónak háttal, hanem szemben vele), akkor az már tényleg maga lenne a Kánaán.
De addig ez utóbbi példából lepárolható tanulság az, hogy először a fejekben kell rendet tenni, először némi esztétikai érzékkel kell(ene) rendelkeznünk, hogy elérjük, hogy Kapuvár úgy nézzen ki, mint egy burgenlandi kisváros (Bíró Péter álma), s akkor nem sopánkodnánk, hogy a szomszéd kertje mindig zöldebb. Szép körmondat, illik a tárgy magasztos voltához. Respect nekem. LOL
4 komment
Címkék: urbanisztika városfejlesztés kis rába sopi
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
oszkár írja 2009.02.16. 20:03:04
MA 2009.02.16. 21:57:14
azé' narancssárga mer' a plus csinálta :)
de komolyan.
oszkár írja 2009.02.17. 06:36:00
Érthető: a pénz beszél te meg csak hallgass!
MA 2009.02.17. 09:22:19
Mondjuk a narancs korlátnak az az előnye megvan, hogy jól látható, de tény, hogy a vár közvetlen környezetében lehetne valami szebb is.