CARNIVORE 2.0
Húsevőkről, ragadozókról, s letiltott cikkekről

Preambulum

a.
Nem minden húsevő (carnivore) ragadozó és nem minden ragadozó (carnivora) húsevő.

Az ártatlan klorofil lepel is takarhat húsfaló lényt. A ragadozónak tartott medve viszont többet jár a málnásba, mint a húsboltba.

A köz javának hajszolása méltányos cselekedet. Már-már gigászi, már-már keresztényi. Már-már megszállott. De: még emberi. Azaz még gyarló. Mert gyarló az ember.

A méltányos tett zöld leple alatt is lapulhat egyéni érdek. Egyéni érdek az egyéni haszon is. Hisz gyarló az emberi lény.

b.
Carnivore a megfelelő evolúciós folyamat harmadik fokán álló FBI-projekt, amely az interneten futó adatforgalom ellenőrzésére, annak szűrésére, valamint az így megszerzett adatok megfelelő helyre juttatására szolgál. A kis-növényhatározó „DCS1000“ néven ismeri.

Kedves P. Mester, kedves Hozzászólók, kedvetlen Érintettek!
(avagy: Akinek nem inge, ne vegye magára! Akinek inge, az meg szégyellje el magát! Mert más is tudja, kinek inge az.)

A blog üzemeltetőjétől helyreigazítást követelnek, mert…
Ki tudja, mivel fenyegetik, mert…
Nem vitatkoznak, mert azt rangon alulinak érzik. Esetleg félnek, hogy kevés az érvük. Vagy, mert félnek, hogy még több adat lát napvilágot. Kellemetlen. Belátom.

Kellemetlen, amikor a nemzeti érzést megkérdőjelezik, mert azt nem a kirakatban hordozzuk, nem csinálunk belőle politikát, és főleg nem üzletet. Mint az ingesek.

Kellemetlen, amikor az ember hitét megkérdőjelezik, mert azt nem kirakatba rakja és nem csinál belőle politikát, és főleg nem üzletet. Mint az ingesek.

Tessék mondani, az ing is forgatható?

Tessék mondani, mi a történelem?
S tessék mondani ki írja azt?

Kellemetlen.

Kellemetlen, hogy P. Mester összegereblyézi a tényeket, amiket mindenki tud, s papírra is veti őket. Kellemetlen, hogy P. Mestert lehet fenyegetni, s helyreigazításra kötelezni is lehet. Kellemetlenebb azonban, hogy az összes tudóját e dolgoknak nem lehet be- s kitiltani, s felejtésre kényszeríteni sem lehet. Mert P. Mester semmi újat nem tárt a nyilvánosság elé, csak ami közszájon forog, s amit mindenki tud. Mondhatni: közérdekű adat. Csak ki nem mond nyíltan senki.

Így tessék végigmenni a városon. Mosolyogni, s öntelten magunkkal is elhitetni, hogy igen, csakis általunk virágzik e város. Az a kevés, amit kapunk, amiért keményen megdolgoztunk, jogos jussunk S eközben nem mostuk össze a politikai szerepeket a vállalkozói szerepekkel. Hiszen erre készültünk szívünkben évtizedek óta. Tudjuk melyik meddig tart, s hol kezdődik a másik. Hol húzódnak a határok. Amiket mi soha... (De bezzeg a másik, az impotens, pofátlan politikai ellenség! Őket viszont fifikásan leamortizáltuk. Amúgy is miénk az igazság exkluzivitása. Ők meg örüljenek, hogy egyáltalán...).

Mert a politikai funkció s a gazdasági előny összeférhetetlen. S erkölcstelen.
Ámbár minden falunak van saját Közgépe s Simicskája.

Különben is kétharmad!
S egészpályás letámadás. Egérlyukat sem hagyunk az ellenfélnek. Mert csak mi tudjuk, mi jó a magyar embernek. Országnév, gazdaság, könyv, alkotmány, film, színház, muzsika...
S különben is, holnapra megforgatjuk az egész világot.
Holnapra. A világot.

Hát higgyétek!
A fényes szelek is hitték.

A kétharmad a parlamenti aritmetika alapján kétharmad. Nem a szavazatok száma alapján. S nem a nemzeti szeretet elve (jé, új szó: NESZE) tett benneteket oda.

A nem rátok szavazó viszont csak ellenfél és nem ellenség, s főleg nem hülye. S van belőlük is elég. Sőt, egyre több.

S mind látja, hallja:
Kilóg a lóláb, s klorofil takaró alatt serceg a pecsenye.

Ha végigmész a városon, sokan tudják Rólad, hogy hiába az elhivatott mosoly: carnivore vagy.