Drága judeo-liberálbolsevik nagytőkéslászlók által sanyargatott olvtársak! Örvendjetek és imádjátok a Zurat – tudjátok, a kétharmadost –, mert Nincs még veszve Orbánisztán! – ezt üzeni nekünk a kapuvári Fidesz csoport honlapja. (Mivel xar a honlap, kattints a Hírek, információk rovatra.)
            Csaknem háromnegyed esztendőt kellett kiböjtölnünk úgy, hogy frissült volna a honlap, nem is tudom, hogy bírtam. Tavaly januárban a médiatörvény miatt a honlapra kikerült Barroso József arcképe és azon mondata, miszerint „ez egy demokratikus ország”. Ugyebár arról a tűzzel-vassal védett médiatörvényről van szó, melynek egy részét a magyari alkotmánybíróság törvénytelenségre hivatkozva decemberben megsemmisítette (Annak, hogy a másik részét nem semmisítette meg, nem az az oka, hogy rendben találta, hanem az, hogy nem vizsgálta, és most már Forradalmi Munkás–Paraszt Kormányunk jóvoltából nem is teheti. De ha annyira kiállná a demokrácia próbáját, akkor miért korlátozták a jogkörét, miért e félelem? Nem igaz, kedves barátaim?).
No, de hát tavaly január rég volt, talán igaz sem volt, azóta már más szelek fújdogálnak, a gyorsnaszád keleti széllel navigál. Azóta már Barroso József arcképe is lekerült a főoldalról, elvégre aki strongly recommendelve beszól nekünk levelében, az nem is lehet más, mint a nép ellensége. Egy brüsszelita meg moszkovita nekünk nem diktál, heló! Ki is kellett hát gyorsan retusálni a főoldalról, a retusálás mostanság amúgy is divatozik. Igaz, mondata ott maradt, de most már a „Magyarország megújul” felirattal. Barroso Józsi innen már a gúgli cache-ből sem érhető el, de nem gáz, én korábban lementettem már a címlapot a zutókornak. Most, hogy Barrosónak sem teccik a rencer, nem is lehetett más ő a fidesziták szemében, mint a népnyúzó hazai „baloldal” láncos kutyája, a burzsoá nagytőke ötödik hadoszlopa, az imperialisták gonosz ügynöke, a Dajcs Ki A Faszom Tamás nevű twitterlovag nyomban le is „szélsőbalozta” – a néppártit. Se baj, Tompika csak tudja, hiszen ő is liberálisból lett antidemokrata, megjárta a damaszkuszi utat ő is egyszer. Kétszer. Háromszor. Négyszer, ötször, heted-hétszer.
            Ha már a fertődi választás annak ellenére sem hozott sikert, hogy még Húsz Százalék Lajos kicsi huszárt is beizzították ennek érdekében, akkor marad az Orbánisztán melletti lengyelországi szimpátiatüntetés hivatkozási alapként, hogy lám-lám, ők is mondják az igazat, nem csak a valódit. (Hoppácska, esztet a költőt mostanában nem illik idézni, inkább szobrát is retusálni.) Ha nem csalódom, a lengyel tüntetésről egyszerűen átmásoltak egy MTI-hírt a kapuvári Fidesz honlapjára (javítson ki valaki, ha tévedek). Ez helyén is van, nem is kell saját kútfővel szöszmötölni, hiszen a Ctrl + V megfelelő alkalmazásáról Schmitt Pálgium óta tudjuk, teljesen rendben van. (Apropó, míg el nem felejtem: írtam egy könyvet. Az a címe, hogy Csongor és Tünde, ha valaki hasonlóságokat fedezne fel Vörösmarty drámájával, hát legyen az ő baja, mindenesetre én a saját nevem alatt kinyomintom, oszt’ jó napot.)
            Laci bácsi a szöveget szépen ki is színezte, mint a zoviban, szép ződ meg vörös (vakarom mondani: piros) nemzeti színekkel, elvégre annál magyarabbak vagyunk, minél öltözékhazafibbak. Kellett találni hát a honlapra néhány bratankit, aki megvédi Orbánisztán homokozóját a csúnya júnióval szemben. A tüntetést, ugyebár, a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság pártja szervezte, amelynek politikájában minden megvolt, csak éppen a jog és az igazságosság hiányzott. Jarosław Kaczyński politikai barbarizmusára hivatkozni követendő példaként, hát minimum a hivatkozókat minősíti.
 
 
 
 
 
 
Testvérklónja halálát is – persze, a keresztényértékrend nevű fedőnév alatt – saját politikai haszonszerzésére igyekezett fordítani. Kacsi éppúgy a „kommunizmus elleni harc” önigazolása alatt, vagy ürügyén gyűrte maga alá a jogot és az igazságot, veszett össze az Unióval, mint a Zorbán, szított beteges orosz- és németellenességet, sajátította ki saját politikai céljaira a titkosszolgálatokat, befolyásolta a katonaságot és a bíróságok működését, a vele szembeszegülő médiamunkásokat pedig rendőri zaklatásoknak tette ki. Ez hát az a fajta demokrácia, amit Kaczyński és Orbán képvisel! Közös volt a sors a múltban is, nem véletlen hát, ha Kacsi a mi Kedves Vezetőnket, Orbán apánk, a haza bölcse pedig Kaczyńskit próbálja klónozni. Vajon véletlen-e, hogy Kacsi a magyar igazolvány mintájára lengyel igazolványt vezetett be, nálunk pedig az alpári stílusáról és fröcsögéseiről hírhedt lengyel Mária Rádiót próbálják importálni ugyanezen a néven? A túrót! Lengyelországban és Magyarországon is ugyanúgy a nyugatosok, az európai demokráciában hívők és a keleti autokrata barbárok küzdenek. Lengyelországban ez még területileg is kimutatható, hiszen a Jog és Igazságosság elsősorban az állam keleti területein tudott győzni, nagyjából Małopolskától Podlaskie vonaláig, és beszédes, hogy ezt a lengyel fészbuko-blogoszféra Węgrynek keresztelte át. Véletlen-e hát, hogy ezek a keleti típusú zsarnokok egymás hatalomtechnikai módszereit igyekeznek palgizálni, amelynek kitüntetett pillanata volt, amikor Jarosław Kaczyński hatalma visszaszerzése érdekében nem átallotta krédóját ebben összefoglalni: Budapesztu w Warszawie (Budapestet Varsóban!). Kacsi ezen mondata pillanatok alatt internetes mémmé vált, a józan, európai lengyelek körében nyomban meg is indult a Nie chcę Budapesztu w Warszawie (Nem akarok Budapestet Varsóban!) facebook-mozgalom.
            Ez aztán szépen jelezte, mennyire akarják vissza a Kaczyński-ikrek típusú ámokfutást Lengyelországban. Kacsi pártjának lengyel rövidítését (PiS) az orbáni politika ezen exportja miatt rögvest el is keresztelte a lengyel internetes társadalom Papryka i Salaminak (gondolom, ezt nem kell lefordítanom nem létező lengyel, inkább felettébb hiányos cseh nyelvtudásom alapján).
            Lengyelországban a Tusk-féle PO révén végül megteremtődött a nyugati típusú konzervatív (és liberális!) jobboldal, amely Magyarországon rettenetesen, de tényleg rettenetesen hiányzik. Nálunk 1990 óta (persze előtte is) fájón hiányzik egy normális, demokrata jobboldal, csak a Kacsi-féle barbarizmus van. Szerencsétlen Antall József kormánya próbálkozott utoljára nálunk hatalmon demokrata jobboldallal, de őt belülről legyőzték a most Fidesznek kampányoló Csurkák (nem furcsa, hogy most Szegeden a Dugó téren Csurka Orbánért tüntet? Ő lett antiszemita szélsőségesből demokrata, vagy OV masírozik folyamatosan a szélre?), a most a Fideszben ülő Lezsákok meg a Fidesz-oktrojálmányt író Boross Hóbagoly Péterek. Ha a lengyeleknek és magyaroknak egy a sorsuk, és gördül a polák henger, dwa bratanki, akkor, kedves kapuvári skacok, vigyázó szemetek Lengyelországra és Tuskra vessétek! Mint a lengyel himnusz mondja, nem veszett el Lengyelország, de Kaczyński igen. Ennek alapján nincs még veszve Magyarország, de Orbánisztán támogatásképpen már csak a PiS-re tud mutogatni a honlapján.
            Addig pedig, míg veszik, ha javasolhatom, a lengyel–magyar barátság jegyében danolásszátok velem együtt az Akuráttól, kedvenc legyel ska zenekaromtól (PolSKA, ha-ha, hi-hi, hu-hu) a beszédes Pomarańczowa Mantra (Narancsmantra) című nótácskát.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: 1984

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr943602162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása