Ma délben misebor képében éppen a szájamban mormoltam az asztali áldást, amikor a rádióból megszólalt a kapuvári templom harangja. A Kossuth Rádió ugyanis a déli harangszót a Szent Anna templomból adta. A templomot bemutató szöveg a következőképpen hangzott:
 
 
Ma délben a kapuvári Szent Anna templom harangja szól az MR1-Kossuth Rádióban.

Kapuvár a Kis-Rába, a Répce és a Hanság déli részén fekvő kisváros. Az Esterházyak birtokán 1714-ben épült az első kőtemplom. A mocsaras talaj miatt a süllyedő templomot kétszer is átépítik. A földbe égerfából készített cölöpöket vertek, amelyre 1884-re elkészült a ma is látható, háromhajós, eklektikus plébániatemplom. Tervezője Meiszner Károly. Ez lesz és marad a tájegység legnagyobb és legszebb katolikus szentélye. Oltárképét a bécsi mester, Carol Petrus Goebel festette 1821-ben. Mint minden hazai templomi harangunknak, a kapuváriaknak sincs más sorsuk, előbb a tűzvész, majd a két világháború teszi őket tönkre. A 32 méter magas toronyban négy harang lakik. A legnagyobb, nyolc mázsás jelzi a delet, amelyet 1928-ban Szlezák László készített budapesti műhelyében.
 
 
Unalmamban hadd kötekedjek a szövegen – öt ponton!
Na most, a második mondatot nyelvtanilag nem sikerült kellőképpen megformálni, mert, ugye ez így az jelenti, hogy Kapuvár a Kis-Rába és a Répce déli részén fekszik. Ezzel szemben a két folyó Kapuvár közigazgatási határában ér véget, s minthogy a folyók észak felé folynak, így a legészakibb pontja mind a Kis-Rábának, mind a Répcének. Értem én, hogy a déli rész megszorítást feltehetőleg csak a Hanságra akarták vonatkoztatni, de ez a megfogalmazásmód így suta és félrevezető, mert ilyen formában mindegyik földrajzi névre vonatkozik. Kapuvár a Kis-Rába, a Répce [mellett] és a Hanság déli részén fekvő kisváros – így talán pontosabb lett volna.
Problémásabb az első kőtemplom építési idejének datálása. Az első kőtemplomot (Kapuvár második templomépületét) ugyanis nem 1714-ben, hanem 1718-ban emelték, melyről az 1766-ban készült canonica visitésön számol be, pontosan megnevezve az építés idejét. Az 1714-es dátum nem a templomépítésre vonatkozik, hanem a Rákóczi-szabadságharc után az állapotokat elsőként felmérő egyházlátogatási jegyzőkönyvre, mely egyébiránt azt állítja, hogy a templomépület csaknem romos. Nyilván e rossz állag miatt volt szükség új épületre.
A rádióban elhangzott szöveg azt sugallja, hogy ezt a templomot kétszer építették át, tehát lényegében ma is áll. Ezzel szemben az 1718-ban emelt templomból tudomásom szerint csak a torony alapját hagyták meg 1808-ban, a második kőtemplom építése idején, az épület többi részét teljesen lebontották. Tehát gyakorlatilag teljesen új épület született. A kétszeri átépítés pedig erre, a második kőtemplomra, és nem az elsőre vonatkozik, mert 1808 után 1823-ban, majd 1840-ben a vizenyős talaj miatt újból kénytelenek voltak megerősíteni, majd erre következik az 1884-es kibővítés.
Azzal sem értek egyet, hogy ez a templom lenne a „tájegység” legnagyobb és legszebb egyházi építménye. Ha – és igen – itt „tájegység” alatt a Rábaközt kell érteni, akkor nyilvánvaló, hogy nem a kapuvári, hanem a 2000 főre tervezett csornai Jézus Szíve templom a leghatalmasabb. Az pedig, hogy a „legszebb”-e, erősen ízlés kérdése. A háromhajóssá történő kibővítés miatt ugyanis a templom erősen zömök lett, magasságához képest nekem zavaróan széles; miközben vannak talán a Rábaközben szebb katolikus templomok, mint például a szanyi, a vadosfai, vagy belső berendezését (is) tekintve az osli templom.
Attól a megfogalmazástól pedig már eddig is herótot kaptam, hogy a toronyban harang „lakik”. Van, bazmeg, nem lakik. Nem értem, miért kell a szöveget retorikailag felturbózni, felülstilizálni és fölöslegesen antropomorfizálni. Ez a megfogalmazás nekem túl édes, álszépelgő émelygés. Vagy esetleg azt mondani, hogy a toronyban ennyi és ennyi harang van, az már túl parasztos, közönséges, parlagi?
Aki esetleg nem hallotta volna az október 15-én délben lejátszott harangszót, ezen a linken 11:58-ra kattintva pogózhat rajta – bár az én vájt fülemnek minden harangszó egyforma.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr622374776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása