Az 1597. évi kapuvári urbárium kimutatása szerint az akkori településnek négy, megnyugtató módon nem lokalizálható városrésze volt, legalábbis a lajstrom készítőjének térbeli rendezőelvei szerint. Ezek a következők:

Az első kettő láthatóan a vár tövében helyezkedett el, a helymegjelölés szerint a vár legalább két kerítéssel volt körülvéve. Az egyik a palánk, amely fából és földből készült, a másik a szilárdabb anyagból épített kőfal. Ezek szerint Kapu városa nem azonos ezekkel a városrészekkel, az feltehetőleg a vártól nyugatra jött létre. A Váralja a kontextusból is kikövetkeztethetően a Kis-Rába hídján túli városrészt alkotta (Hídontúl), ezt nevezi a forrás suburbiumnak, vagyis váraljának. A Babót irányába délre vezető országút mentén létrejött településrészt még a 19. században is Külsővárosnak nevezték.

 

Az alábbiakban eszerint a városrészek szerint csoportosítom Kapuvár egykori lakóinak névsorát, tulajdonukat és földesúri szolgálatukat. Az házhely rubrikában a betűkkel jelölt személyek a beköltözött lakó(ka)t jelenti(k), de az összeírás csak a családfőket említi, a többi családtagot nem, így nem lehetséges megállapítani, egy-egy ingatlanon valójában hányan is laktak.