P.mester 2010.03.02. 23:40

Szeszfokok

 

1. Kiss Géza Osliba való gazdálkodó 1895-ben született. 1930. december 15-én reggel szépen felöltözött, a téli időjárásra való tekintettel barna cérnakabátot öltött magára, alatta zöld színű pulóvert viselt. Arra készült, hogy bemegy Kapuvárra a vásárba, ahol eladja majd malacait. Osliból meg is érkezett a piacra, ahol 45 pengőért sikerült is túladni a sertéseken. Az üzlet nyélbe ütését megünneplendő ezután betért Solymosi József vendéglőjébe, a későbbi – mára már lebontott – Gulyás Csárdába, hogy némi védőitalt vegyen magához. Akikkel együtt italozott a kocsmában, azok elmondták, hogy Kiss Géza nagyjából egy liter bort csorgatott le a torkán. Miután az alkohol kellőképpen felmelegítette, a Solymosiból elindult hazafelé Osliba. Oda azonban négy nap múltán sem érkezett meg. Amikor a hatóságok kiadták az eltűnéséről szóló közleményt, személyleírásában megjegyezték, a gazda „fogai hiányosak, gyorsan beszél és selypít”. A hegy leve visszavágott.
 
2. A kapuvári bicskások még a hetvenes években is serényen dolgoztak a Solymosi-vendéglő utódjában, a Gulyás Csárdában. A más községből érkező vendégeket rendszerint a kés előrántásával üdvözölték. Történt, hogy a fiatal Licskay Géza 1940. november 12-én betért az egyik kapuvári kocsmába, hogy némi frissítővel derítse jobb kedvre magát. Amikor átlépte a kocsma küszöbét, még nem sejtette, hogy aznap ízleli meg utoljára az alkohol zamatát. Szerencsétlenségére ugyanabba a kocsmába tért be aznap Németh Imre gazdalegény is. Az alkohol hatása alatt a két fiatalember között vita alakult ki, amely kisvártatva heves verekedéssé fajult. Ekkor Németh Imre pontot akarván tenni az összetűzés végére, hirtelen előrántotta zsebkését, és jól irányzott szúrással egyenesen ellenfele szívébe döfte azt. A 20 éves Licskay Géza azon nyomban holtan rogyott össze. Szörnyű tettét látva Németh Imre a kocsmából elmenekült, a csendőrség nagy erőkkel kerestette a gyilkost.
 
3. A szesz üzleti jelentőségét a Steiner-család korán felfedezte. A Steinerek már 1824-ben alapítottak szeszfőzdét, Kapuváron 1882-ben indították el a gyártást, és nemcsak Kapuvárt, hanem a környező megyéket is ellátták, sőt konyakot a Dunántúlon egyedül ők állítottak elő. Steiner József nem gyanította, hogy 1931-ben az adóhatóság már figyeltette. 1932. június 27-én a szeszvizsgálat úgy indult, ahogyan általában szokott. Steiner József szeszgyáros és -kereskedő Kossuth utcai székhelyén (ma: a Tüdőgondozó épülete) havonta jelentek meg ellenőrök, aznap szokás szerint Csornáról Kapuvárra érkezett Nemess Béla pénzügyi biztos, a vizsgálatot az előre megírt forgatókönyv szerint ő hajtotta végre. Az adóhatóság embereinek már feltűnt, hogy Nemess Béla szeszfokolás közben valamilyen apropó címén mindig elküldte maga mellől a vizsgálatot segítő pénzügyőröket. Ezzel ő maga vált gyanússá. Június 27-én Nemess Bélának a Steiner-gyárban tett vizsgálata közben már készenlétben álltak a győri, soproni és szombathelyi pénzügyőri központ illetékesei Csornán, hogy megfelelői időben lecsaphassanak. Vizsgálat közben a lesben álló kapuvári pénzügyőr Nemess Bélát fülön csípte, és nyomban kiderült a turpisság. Az történt ugyanis, hogy a megmérni kívánt tartályba hígítás céljából előzőleg már tiszta vizet engedtek bele, és ezt mérte meg rendszerint Nemess Béla, így Steiner József valójában jóval nagyobb szeszfokkal bíró nedűt állított elő, mint amit az ellenőrzés mutatott, és ami után fizetett. Amikor Nemess Béla végezte a vizsgálatot, a szeszfok minduntalan 40-50 fokkal alacsonyabbnak bizonyult, mint a mások által végzett ellenőrzés alkalmával. Így Steiner József szeszadócsalás követett el, a korrupt pénzügyi biztos pedig kiküldetése alkalmával összejátszott vele, saját zsebére dolgozva. Amikor a csalást leleplezték, Nemess Béla eltüntetni igyekezett a tárgyi bizonyítékot azzal, hogy mindenáron fel akarta dönteni a gyanúba keveredett szesztartályt. Az ezt megakadályozni kívánó pénzügyőrökkel dulakodni kezdett. Nemess Bélát csak úgy tudták meggátolni tettében, hogy revolvert szegeztek rá, és felajánlották neki, hogy választhat a halál közül is. Miután a támadó lenyugodott, a győri, a soproni, a szombathelyi és budapesti pénzügyi hatóságok alapos felülvizsgálatot rendeltek el Steiner József kapuvári szeszfőzdéjében az ügy kivizsgálására. Ennek során megállapították, hogy a Steiner-szeszfőzde Nemess Béla hathatós közreműködésével mintegy hetvenezer pengővel károsította meg az államot, azaz ennyi adót nem fizetett meg. Az is napfényre került, hogy Steiner József már huzamosabb ideje követte ezt a gyakorlatot, és ebben rendszeresen számíthatott az elfogott csornai pénzügyőr segítségére. Az eset azért is kapott nagy jelentőséget, mert a kapuvári szeszgyár és -kereskedés üzleti kapcsolatban állt az egész Dunántúl kereskedőivel. A kapuvári szeszgyárat azon nyomban bezárták és a vizsgálat lezárulásáig zárlatot rendeltek el a vállalkozás vagyonára is.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr871804543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tom hagen 2010.03.03. 16:41:47

Tisztelt P.mester!

Ez idáig is nagy érdeklődéssel olvastam blogjaidat, s ha nem is értettem minden soroddal egyet, de remekül szórakoztam ( minden irónia nélkül ), mondhatni kikapcsolódtam közben, kiváltképpen a fentihez hasonló helytörténeti ( történelmi? ) témájú írásaidra igaz ez. Fúrja az oldalamat: honnan, milyen forrásból merítesz mindehhez anyagot?

P.mester 2010.03.04. 10:13:19

Kedves tom hagen,

Köszönöm posztjaim olvasását és a hozzászólást. Kérdésedre válaszolva ezek a röpke történetecskék lényegében a Távirati Iroda korabeli közleményeiből származnak, melyekből megpróbáltam tematikusan mazsolázgatni. A Solymosi kapcsán ezt orális forrással vegyítettem, illetve Vámos Ferenc-Radnóti István 1928-as kapuvári könyvéből szedegettem ki adatokat, ugyanis az MTI-nél a vendéglős neve rosszul szerepel. A Steiner-család szeszüzeméről pedig kiegészítő adatokat találtam a "Sopron és Sopronvármegye ismertetője 1914-1934" c. 1934-es kötetben. Aztán a fogyaszthatóság érdekében az egészet némileg - nehéz szó - anekdotásítottam.
süti beállítások módosítása