A Rados-Péczely építészduó az ötvenes évek első felében az ország több települése mellett szorgalmasan kolbászolta végig Kapuvár utcáit is, hogy lajstromba vegyék a török, a német, az orosz, valamint a mindközönségesen városrendezéseknek eufemizált tatárdúlás által véletlenyen még szűzen hagyott községi épületeket. Az 1954-ben kézirat gyanánt megjelent Kapuvár, Fertőd és környékének városképi és műemléki vizsgálata c. közös munkájukban elővezetett javaslatuk szerint a település több utcáját egy az egyben örökségvédelem alá kévánták helyezni. Arra alapoztak, hogy a Szent Katalin utca, a Jajváros, a Széchenyi utca és a Vargyas utca hosszi szakaszai olyan egységes képét mutatják a népi építészetnek, hogy megőrzendők a zutókornak, egyfajta szabadtéri múzeumként. Ajánlásukra a főpajtások természetesen a lefelé mutatott hüvelykujjuk rázásával válaszoltak, s pár évtized alatt a modernizáció örve alatt oly lendületesen bontogatták el a népek a faoromzatokat, a nádtetőket és a gádorokat, hogy természetessé vált a mantra: Kapuvár nem bővelkedik építészeti emlékekben. Ezt a hiányt azon klasszikus eljárás szerint próbálták orvosolni, hogy a megmaradt népi lakóházak mellett eltüntettek még polgári épületeket is, és ez a bontogatósdi (lásd: zsidó iskola), vagy földszintes házaknak épületmamutokkal való agyongyakása (lásd: Krón-ház kontra üzletház) ma is divatozó magasparaszti hagyomány, hogy aztán utóbb lehessen két kézzel mutogatni bezzegtelepülésekre, meg lehessen nyálcsorgatva bezzegfertőszéplakozni, ahol a népi építészet megmaradt emlékeiből turisztikailag csinosan profitál a falu.  Az egyik utolsó kapuvári nádfedeles ház száztizennégy éves fennállás után némi heööörgés után múlt ki.
            Neve: Devák-ház.
            Az ún. Devák-ház a Margit-híd utca 9. szám alatt, az informálisan S-kanyarnak magyarfordított helyen állt, az út neki köszönhetően vette fel a kanyargós alakzatot, ez is okozta vesztét. A lakóházat a mestergerendába vésett felirat szerint, melyet az utolsó pillanatban még volt alkalma látni jámborságomnak, 1880-ban építtette Csóka Flórián és Molnár Ágnes, később azonban De(v)ák Gyula szegényparaszt tulajdonába került, ezért ragadt rajta az utóbbi elnevezés.
A 19. századi épület főhomlokzata észak felé nézett, az udvari front az inverz S-bötü szárával volt párhuzamos. A kilencvenes évek elejére a ház már üresen állt, tsúfosan elhanyagolt állapotban, a Margit-híd utca felőli udvari részt dúsan benőtte a kócos sövény. A főhomlokzatra két azonos méretű apró ablakot vágtak. Mindkét ablakot kék színű szalagkeret övezte, amely jól harmonizált az alkalmasint minden évben, hagyományosan húsvét előtt újra meg újra fehérre meszelt fal színével. A nyeregtetővel fedett paraszti lakóházat a főfront felőli végen deszkaoromzat borította a padlásteret lezárandó. A Devák-ház a kilencvenes évekre a nádtetővel fedett kapuvári népi lakóházak egyik utolsó képviselője volt, ha nem a. Az udvari homlokzat felől nyitott folyosó helyezkedett el, egy szerény faoszlop támasztotta alá a nádfedeles tetőzetet. Innen nyílt a bejárat az épület belső terébe, mindkét alacsony belmagasságú helyisége döngölt földpadlós volt. A belső helyiséget tisztaszoba, a bejárat felőlit pedig a kemencével ellátott konyha számára alakították ki. Mindkét helyiség rendelkezett egy-egy apró, udvar felé néző ablakkal, melynek keretét ugyancsak kékre mázolták. Az épület hátsó traktusát feltehetően később illesztették hozzá a lakóházhoz, amely talán kamraként szolgálhatott, külön bejárattal volt ellátva, és az udvarra illetve a hátsókertre egy-egy kitsinke ablak nézett.
A Devák-ház sorsa a kilencvenes évek elején került napirendre a kapuvári önkormányzat képviselő-testületi ülésén, noha nem az oltalom malasztjával. A szűk kanyarban fekvő évszázados épület ugyanis akadályozta a varburgok előtti kilátást, amikor a megfáradt munkásosztály a napi jócselekedetre a Holdfény borozóból a Tekepályára átkocsikázva tette fel a koronát, s ezáltal az útszakasz sorozatos koccanások forrása volt. Az önkormányzat 1992. szeptember 15-én tartott havi ülésén arról döntött, hogy a távolba szakadt (országhatáron kívül élő) örökösöktől megvásárolja az elhagyatott lakóház tulajdonjogát, és a balesetveszélyes közlekedést az udvari fronton lévő élősövény kivágásával igyekszik biztonságosabbá tenni. Boross Péter a Kapuvári Újság 1992 augusztusi számában Erdélyért sírtunk, magunkért nem címmel még felhívást tett közzé a kapuvári parasztház megmentése érdekében, nem sokkal később pedig alapítványt hoztak létre, hogy a felújított ojjektumban tájházat alakíthassanak ki.
Még ugyanebben az évben kivágták az út melletti sövényt, de csakhamar maga a ház is a Margit híd utca tervezett új nyomvonalának áldozata lett, a megvalósítás azóta is öles léptekkel halad. A kapuvári önkormányzat 1994 augusztusi döntése a nádfedeles házat bontásra ítélte, majd kemény 0 (!) forintos kikiáltási áron újította elfele. A több mint százéves épületet nemsokára nagyfelbontásban eltüntették, belőle egy évszám-pár (1880-1994) és néhány üde csalán maradt, meg pár pixel.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr631648807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oszkár írja 2010.01.05. 19:10:25

Igen azt a bizonyos mestergerendát nekem is volt szerencsém látni, valahol van egy kép is róla (ha jól emlékszem), el kellett volna csak hozni onnan míg lehetett, de nem volt alkalmas járgány, (sajnos), remélem azért valakinél megtalálható és nem lett belőle tűzifa!
1994- től lett szennyvízcsatorna fekteteve ott a közelben van is egy átemelő, ami még hátrányában nyomott a latban. Igaz tervet lehetett volna módosítani szerintem és parkolót is ki lehetett volna alakítani a tájháznak. Ha nagyon akarták volna még ma is meglenne, ha szűkösen is, de el lehetne férni mellette, kivétel kamionoknak és nagyobb mezőgazdasági járműveknek. Viszont az utobbi még ma is sokszor közlekedik arrafelé ki a földre viszik összel a ganílyt nyáron meg betakarítógépek közlekednek.

Menci 2010.01.06. 00:59:15

Ha már a Soproni utca házai is eltűntek, a Vásártér ("Gyöpszer") házai után, akkor jobban kellene figyelni a megmaradt 1-2 házra. Pl. a Dezamics-házra(?) a Szt. István utcán, az Ivik után. Nem tudom, kinek a tulajdona, de abban még lehetne fantázia, mielőtt az is az enyészeté leszen, avagy vendégházzá avanzsál.

P.mester 2010.01.06. 12:18:41

@oszkár írja:

Nem lenne nagy vétek, ha a mestergerendát ábrázoló fotót elő tudnád kaparni, annál is inkább, mivel úgy emlékszem, a felirat mellett virágminták is szerepeltek rajta.

@Menci:

Az említett ház, a Kóczán-féle "szoborparkkal" szemben, ha arra gondolsz, az én érdeklődésemet is felkeltette, sajnos, ráférne egy kis ráncfelvarrás, és, ahogy nézem, ez már inkább a parasztpolgári gazdaházak típusába tartozik.

Menci 2010.01.06. 12:49:57

Igen, arra gondolok. Igen, az már parasztpolgári. De még áll, - és más parasztházat sajnos nem tudok a városban, ami a célnak megfelelő lenne. Nem tudom, ki tette a kezét a házra, de még a fekvése is predestinálja tájháznak.(Szemben vele pedig inkább parkoló, mint szoborpark a pincér(-irodalomtörténész-intellektuel-városfejlesztő-távolbalátó)-pincér(-pártpolitikus-pártkatona)-pincér városatyák agyából és szinvonalán és akaratából kipattanva, akit nemsokára a Generalisszimusz is magához ölelve támogathat a rég áhitott magasból.)
Tehát a ház jó helyen van, a múzeum nem működik (csak kiállitóterem szinten), a Pátzay-gyüjtemény a Hany-Istók(!) kerékpárcentrum(!) alagsorába van begyűrve, ... A felettes szerv, - a Soproni Múzeum - a kapuvári múzeum átszervezésést tervezi pályázati pénzekből. Van nekünk egy Csiszár Attilánk. Az Ivik (Sás utcza) is csak egy lépés. Ezeket a tényeket összerakva inkább elgondolkodnék egy tájházon, vagy hasonlón, szabadtéri kiállitással, meg miegymással kiegészitve, mint hogy átengedjem a "várostervezést" a "Kóczán-féle" pártideológus/kulturfelelős/szobrásznak. (Mert akkor már inkább egy átkosbéli Lukács György, vagy Aczél György, akiknek a fejében azért fényévekkel több vala, mint emennek.)

Menci 2010.01.06. 13:24:36

De mindezt sürgősen kézbe kéne venni, még mielőtt a Kóczán valóban beváltja fenyegetését, és a bronz-Wass mellé egész szoborparkot húz fel kétes értékű művészekből, mindenkori felsőbb utasitásokra.

P.mester 2010.01.06. 13:41:03

Azért ahhoz, hogy tájház lehessen belőle, sok minden feltételnek kellene egyidejűleg teljesülnie a felújítástól kezdve a biztonságig, no és persze mindennek origója az akarat. A lényeg, hogy ne pusztuljon tovább, én még akár vendéglátó egységként is el tudnám képzelni (bár ez az Iviknek konkurencia), ahogyan egykori (vagy nem egykori) népi lakóházakat Vitnyéden igyekeztek kivakarni erre a célra. Kérdés, mit tervez a vállalkozó szellemű városi brainstorming. Már ha W. A. nem fontosabb, mint Kapuvár. Persze ne legyek naiv.

Menci 2010.01.06. 14:09:30

Természetesen, szó se róla, sok mindennek kell teljesülnie. Mint ahogy más esetekben is. Más is igy indul, - vagy éppen hal el ötlet szinten.
Én viszont szeretek képekben gondolkodni: 85-ös, még ha (valaha) megépül egy elkerülő is, átutazókat megállásra kényszeriti a sok parkoló autó látványa (äkcsön?), a szines ernyők látványa. A gyerek is begerjed a fagyit nyalogató kortársak látványán, anyuka hólyagja is megálljt parancsol legott. Apa megadja magát, besorol a temérdek parkoló autót felügyelő W.A mellé. Jé, egy rábaközi tájház! Benne ez-az-amaz (de interaktiv módon ám, a modern múzeumpedagógia eszköztárát felvonultatva: pl. kecskefejés, vajköpülés, kisállatsimogatás, kapuvári bicskázás...:). A nem oly messzi távolban egy Iviknek nevezett kisvendéglő az utcára is kivonulva, regionális, könnyű ételekkel, helyi termelők alapanyagaival, jégbe hűtött gyümölcs- és zöldséglevek a safőröknek, könnyű görög- és gyümölcssaláták az azt kedvelőknek, finom, száraz, gyömölcsös borok a safőrözötteknek, esetleg fröccsnek feldolgozva (Gespritzter)...
Amennyiben megtetszik a hely, ránk is esteledett, és az időnk is engedi, a közelben bed and breakfast. A városközpontban pedig 4* hotel az igényesebbeknek, mindenféle feredőkkel a megfáradt csontoknak. Azaz: népművelés, hagyományőrzés, vendéglátás, (egészség)turizmus egy lehetséges állomásával állunk szemben. Most. Igy. A gépem előtt ülve.

Menci 2010.01.06. 14:21:43

Ráadásul nemcsak az átutazókra kell gondolni, hanem a már megkezdett egészségügyi beruházások közönségére is, akiknek a kezelése napi 1-2 órát vesz csupán igénybe. A maradék idejüket is el kell valahogy töltenük. A köntösben való le-fel sétálás a kihalt városban pedig remélhetőleg a múlté lesz. A fizetőképes páciensek ugyanis azzal kezdik a "kezelést", hogy feltérképezik, hol, mit kapnak a kezelésen túl. Milyen szabadidős tevékenységeket kinál a város, a környék. Mert hát ez nem fekvőbeteg-ellátás, hanem egészségturizmus. Tehát a városnak kiegészitő beruházásokra is szüksége lesz, ha pácienseket akar a létesitményekbe csábitani.

Menci 2010.01.06. 14:56:07

És hamár a Devák-háztól a városfejlesztésig spanoltuk az ijat: a szoborpark nem városfejlesztés. A tájház viszont városfejlesztés. A szoborpark miatt senki nem fog a városba jönni (hacsak nem "pártturizmus" keretében fogják egymás szoborparkjait megtekinteni az elvtársak). Kis tájház, kis fesztiválok hétvégeken, kis lovaskocsizás... (a többit nem árulom el ingyen), kis wellness, kicsi incentive-turizmus, "csomagok" (package)...
Valaki, valahol Kapuvárról irta: "Egy komplex turisztikai termék kidolgozásával, ami magában foglalja az örökség-, kultúr-, konferencia- és ökoturizmus, az egyre népszerűbb incentive-turizmus, az aktív- és passzív pihenés, a kerékpáros-, vízi- és lovasturizmus elemeit, különböző minőségi turisztikai csomagok (package) összeállításával több piaci célcsoport differenciált és marketingorientált megszólításával élményláncot kínál a visszatérő vendégnek."

P.mester 2010.01.06. 20:32:04

Amit leírtál, már így is csinos turizmusfejlesztési koncepció. Egy harmincoldalas vidék- és en-brieftasni-fejlesztő tanulmány, melyből huszonhárom lap az innen-onnan összeollózott falutörténetet tesz ki, sem tartalmaz többet, ha zanzásítjuk. A fennmaradó oldalszámokat pedig azzal növelik, hogy minden bekezdésbe belevezetik a két hívószót: kerékpár-turizmus és lovasprogram. Aztán persze szépen mutat, semmi több. A különbség az általad leírtak és e "kutatásokon alapuló tanulmányok" között az, hogy utóbbit vagy háromszázezer HUF-ért vágják össze a Ctrl + C + V módszerével. Remélhetőleg ezt a javaslatot megfontolásra érdemesítik, hiszen a projekted, eddig legalábbis, ingyé beilleszthető.

P.mester 2010.01.06. 20:36:15

Őszintén szólva, nem tudom lakják-e az ojjektumot, úgyhogy most e rapid ötletbörze keretében még ne adjuk el fejük fölül a házat.

Menci 2010.01.06. 23:14:39

Urbanisztika. Devák ház.

MQ
A barock találkozása a szájberszpésszel.
A bécsi Hofburg udvari istállóiból kialakitott kulturareál (MuseumsQuartier) a világ 10 legnagyobb ilyen jellegű komplexuma között szerepel. A barock épületek szervesen egészültek ki modern épitészeti megoldásokkal, acéllal, üveggel, betonnal együtt alkotják azt a belvárosi kultúrnegyedet, ahol a különböző generációk és izlésvilágok alkotják az egységet. A nagy művészeti múzeumok (Ludwig, Leopold) kiegészülnek kisebb élet- és alkotóterekkel, hogy aztán nyaranta fiatalok, idősebbek ezrei népesitsék be a szabad tereket. Soha rosszabbat: kisfröccs a Ludwig tövében, nyugágyon szörpölgetve, alamilyen ausztrál bandát hallgatva a dobogó, ami előtt performanszát próbálgatja egy nemzetközi csapat a Tanzqartier keretében.

Hogy ma miért mindezen gondolat?
Ma: A "Bounce" előadásában "Insane in the Brain" = Száll a kakukk fészkére streetdance feldolgozásban a fenti svéd csapat előadásában. Fenomenális, fergeteges. Az utcákon edződött csapat immár szalonképessé tette a streetdance-t, a turbófeltöltés és energiabonba azonban maradt.

Egy Rabi Imi tudja miről beszélek.

Kapuvár modern tánc nagyhatalom (a néptáncon kivül) a határokon belül és azon túl. Kérdésem: Nem lehetne-é e a tehetséges fiatalokat alkalomadtán sponzorpénzen megajándékozni egy-egy ilyen előadással, szakmai továbbképzés gyanánt is beillesztve. Merthát az a 100km ne legyen már akadály, a Bécs meg ne legyen már külföld. Szomszéd. Lehetőség. Világváros. Sokan fél világot utaznak érte. Nekünk esély.
Hm?

P.mester 2010.01.06. 23:31:24

Urbanisztika. Devák-ház. Mertem remélni, ez feltűnik valakinek, s nem ironikusan mondom. A népi lakóházak - távoli analógia: Peking - a városiasodás jegyében tűnnek el. De kis hazai pornográfiai példa: a zsidó iskola. Nem járja ám az, heló, hogy belvárosban egyemeletes épület legyen. Lásd Burj Dubai, ekkora fallosza még a megboldogult WTC-nek sem volt. Ergo: a vertikális épitkezés állítólag az urbánus lét záloga.

A Diamant meg - nomen est omen - gyémánt.

Menci 2010.01.09. 12:38:12

Hanságtól, Kisrábától függetlenül: A polgári házak bontásával egyenértékű a régi portálok felszabdalása, 2 m-ként más szin, más izlésvilág, más bugyi/melltartó/mosógép-ékszij a járdán...) Most meg a legújabb, a fehér műanyag ablak/ajtó. Nem az anyag a baj (mert műanyagból is lehet stilusosat alkotni), hanem az, hogy sem a megrendelőnek, sem a gyártónak fingja sincs a stilusról, arculatról, városépitészetről. Meg az 1 forintos és 1 eurós bótok műanyag bannerei. A léyeg, hogy ócsó legyen! A stilus is!
Ergó: Nem lehetne, kellene egy arculati szakembert alkalmazni, vagy legalább egy arculati kézikönyvet kidolgaztatni, hogy legalább legyen mihez mérni, mi alá ne!?
P. Mester emlitetted, hogy bizonyos új házak épitészei valahol a 2 alá kategóriában mozoghattak az egyetemen. Igen. Mert épitész az nem = épitésszel. Van ilyen, van jobb. Van aki ennyit tud, van aki csak annyit ad, amennyit kérnek tőle.
Mert ugye 3-mon áll a vásár: a megrendelő (aki nem városépitész, nem egy Finta, nem Makovecz, hanem inkább csak egy befektető); az épitész (aki nem egy Le Corbusier, de mégcsak nem is Hundertwasser), meg az engedélyező (akinek megint nem kötelező, hogy látomásai legyenek a 21.sz. városával kapcsolatban...)
Pedig már csak a modern marketing szempontjai szerint is jó lenne, ha arculatot, netalán stilust adnánk a városnak (hamár a régit jól nyakon gyaktuk). Visszahozná a rá forditott pénzt.

P.mester 2010.01.09. 22:21:34

Najon izgi, hogy a minapában a városi főépítész fantomjára meg az engedélyeztetőre gomboltam rosszmagam is. Nem kevés tervezői, no meg hivatali izlésficam kellett ahhoz, hogy felhúzzák a zsidó iskola melletti, a házsor egységes képét megtörő épületet vagy gondolhatok példának okádék a tűzfalak harmonikus illeszkedésére, amelyben a Szent István út elején gyenyerkedhetem. De csitt, ne tovább, erről majd egy posztot kévánok leteríteni valamikor.

Ugyanakkor a (családi) házakról nem gondolom, hogy csak az óccsóság vezérelné.Terjed, országosan, a toronyépítés járványa, mely éppúgy a hatalomvágy kisszerű kifolyása, mint ama másik nemes hagyomány, mely a család nimbuszát abban látja, ha a ház 200 m2 alapterületnél alább nem merészkedik. S ha a Szomszédjóskának két tornya van, akkor én rálicitálok hárommal,de gyúrok a következőre, mert a teknikusgyula már a negyediket építi. Amire befejezem, lehet ugyan, hogy már nem élek, de, az állványzat körül addig is délcegen járhatok, faromat hetykén riszálva.

Menci 2010.01.09. 23:08:17

@P.mester:
Nem a családi házakra gondoltam az ócsóság kapcsán, hanem a szinvonalra. A Fő téri patinás házak patinájának az elgyakására. A művanyag ajtókval, ablakokkal meg kirakatokkal, a teljesen véletlenszerű beosztásokkal, a vitamin kuckókkal, a kenyérbóttal, a rozárió/megamásikbót kombinációjával, ami portálra is kiült, vagy a belül még eredeti vasbóttal, amivel nem tudnak a tulajok mit kezdeni, hát teszönk rá egy bazi nagy művanyag kirakatablakot.... Minek? Kinek? Igy? Aztán lehetne folytatni egészen az Ivikig. Mer hogy néz ki a régi esztéká épülete a sok bazi fölirattal? Kapuvár egyik legszebb épülete, fölcicomázva, kivetkőztetve eredeti mivoltjából, megcsúfolva, kibelezve.
A két tűzfal gyengéd érinkezése pedig már szinte az erotika határát súrolja... Valami b...s lehet a dologban. Ja, elb...s!!! Azt hiszem, ez a megfelelő terminológia. Bár tévedhetek, én nem jártam az elefántcsontparti ME-re.
A tornyocskák meg a belvárosban egyszerűen cukik. Nincsn új ház tornyocska nálkül. Mert az olyan cuki. Városépitészetileg. Kapuvár meg mezőváros. Oppida. Volt. Most meg nem tudjuk, mik vagyunk és mit akarunk.

Menci 2010.01.09. 23:11:23

Ezek után miért pont a Devák-házra figyelt volna valaki. Mér pont az maradt volna meg?

P.mester 2010.01.09. 23:22:12

Erre vannak (lennének) a "szakértő" építész meg az engedélyező. S így zárul a kör...

P.mester 2010.01.09. 23:32:31

Egyébaránt most már komolyan elgondolkozom, hogy nem Te vagy én. Az SZTK épülete nálam is agyfaszt okozott. Copf épület, ikerablakok, dór pilaszterek, mélyitett lunetta, timpanon, arabeszk - Kapuvár talán leginkább díszített épülete. Bár a piros és a zöld állítólag nem barátok, ám itt mivel mindkettő színe eléggé letompított, harmonizáltak. Erre fel mindenbe belehasít a rikító kék fölirat: "Műszaki Bót". S ha nem elég, akkor a tehetséges szakértő orvosdoktoroktól megkapta az engedélyt, hogy a főhomlokzatot megbontsák és ott bejáratot vágjanak rajta. Grat!
süti beállítások módosítása