Kapuváron nincs közösségi tér, ahol az emberek mindennap összegyűlhetnének, de nincs rendezvénytér sem, ahol kisebb bulájt lehetne tartani. A magyarázat nyilván az, Kapuvár városképe nem középkori eredetű, ahol a várfallal körülvett polgárházak között Szentháromság-szoborral a közepén kialakulhatott volna egy zárt tér, mely leginkább a piac, valójában persze egy szimbolikus köztér, egy agóra, egy fórum szerepét tölti be. A Hősök parkja rendezvények tartására alkalmatlan, a Gesztenye sor nem épp ideális (bár volt próbálkozás vele, és mit tesz isten, régen még piac is volt), a KSE-pálya pedig nem éppen a legszínvonalasabb. 2000-ben, amikor föltárták a kapuvári vár északi falát, hogy aztán ilyen ocsmány módon megőrizzék, kialakítottak egy parkszínpadot. Nyilván Csorna mintájára, ott is van ilyen, hát akkor nekünk is kell, szóval eredeti gondolat, mondhatom. Be is jött a terv: ez a hely a közösségi tér betöltésére totálisan alkalmatlan, a közönségnek a füvön kell lépdelnie, nincs elég hely, mögötte meg ott virítanak a csodaszép Aprajafalva (lásd még piactér címszó alatt) piros sipkás házikói, élén a városi közvécével.

Búslakodjunk-e hát? Csak egy analógia: Komáromnak (értsd: Komárnónak) sem volt klasszikus, zárt közösségi főtere, ahol az emberek leülhetnek egy kávéra, galambokat etenek a szökőkútnál, ahol nincs autóforgalom, és melyet házak vesznek körül. Révkomárom csinált magának egyet, s ma az Európa tér csodájára járnak. Némileg historizáló, eklektikus, Amszterdamra hajaz keskeny, ámbátor magas épületeivel, volutáival, manzárdjaival, de valóban élővé tette a város közepén tátongó lyukat.

Kapuváron ennek a hiányzó főtérnek a megvalósítására, úgy gondolom, a templommal szembeni köz lenne a legalkalmasabb. Ma ezt a helyet rendkívül fantáziadús módon Belső utcának nevezik, korábban "politikailag korrekt" néven Kis-köznek aposztrofálták, valójában persze Szar-közként ismert. A vasárnapi mise idején, amikor a férfiak egy pohár kisfröcsi mellett vitatták meg az élet folyását, amely folyt, de nagyon - nos, akkor az asszonyok a papi litániát kihevervén itt könnyítettek magukon. Ergo: afféle kocsmaként avagy húgyozdaként már anno a közösségi tér funkcióját töltötte be e hely. Hogy a város közösségi terének itt kellene kialakulnia, az nem az én csökevény koponyámból fröccsent elő. A 80-as években, amikor az ún. OTP-lakóházakat emelték (a Kisalföld Volán székhelye, illetve az OTP Banké odébb), az építész, Winkler Gábor már felvetette a lehetőséget. Aztán persze szokás szerint nem lett belőle semmi. A Belső utcába felhúztak két épületet, s ezzel lecsökkentették egy esetleges - és potenciális, mi több:ideális! - főtér, közösségi tér területét. Ezt körben épületek határolhatták volna, melyet északról a Fő tér, délről pedig a Deák Ferenc utca keretez, mely utóbbi, rohadjak meg, előbb-utóbb sétálóutcává fog válni. Jelenleg "még" néhány régi lakóház és persze csalánerdő éktelenkedik ott. Most kéne dönteni, hogy a város csúfsága marad e terület, vagy ezt az űrt, ezt a hiányt előnyünkre tudjuk-e fordítani, ahogyan nem is olyan régen a szlovákiai Komárno tette az Európa térrel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.