Noha Heister támadása Forgách Simon hadainak koroncói veresége után már benne volt a levegőben – erre utalnak a hadvezéreknek az ellenség szándékának kifürkészésére irányuló gondolatkísérletei –, a császári generális csak augusztus közepén indított nagyobb offenzívát a Rábaköz ellen. Elképzelése szerint ő a Dunántúlra északkelet felől benyomulva, a Rábaköz visszahódítása után indul a többnyire Vas megyében tartózkodó Károlyi Sándor ellen, míg Pálffy János horvát bán délnyugat felől szorongat, hogy így bekerítsék a felkelőket.
            Siegbert Heister 1704. augusztus 16-án Somorjánál a Dunán átkelve indult Sárvár felé Károlyi ellen, útja pedig az akkor kurucoknak hódoló Rábaközön vezetett keresztül. A Pápán tartózkodó Andrássy István aznap kelt levelében tájékoztatta Károlyit az ellenségnek erről a hadmozdulatairól, majd a hadi helyzetet mérte fel:
 
Mind hosszú ágyút, mind mozsárt vitetett ki Győrről, úgy hogy ha praesidiálva [megerősítve] lészen is Kapuvár, Sárvár, megvehesse. De ha azon két vár valamely provisióval [ellátással] volna, és gyalogság is benne illendő munícióval, bár csak az hajdúnak pora, golyóbisa lehetne: akárhol sem confundálódhatnék [jöhetne zavarba] jobban az ellenség mint azon két vár alatt, mert a mennyin vannak, egyiknek sem elégségesek az obsidiójára [ostromára], az alatt pedig Szegedet Isten kézhez adván urunk ő Nagysága is elérkeznék. Négy ezernél feljebb nem mondják lenni, az gyalogja pedig lassú.
 
Ebből a szövegből kitűnik, hogy Andrássy szerint Heister előbb Kapuvár, majd Sárvár bevételére készült, melyek ekkor a felkelők oldalán álltak. Szerinte ezeknél a váraknál lehetne megzavarni az ellenséget, az ellenakcióhoz tehát Kapuvárt stratégiai pontnak szánta. Ugyanakkor a levélből az is kiderül, hogy a két vár hadszervezeti hiányosságokkal küszködött. Kapuvár nem volt helyőrséggel megerősítve, nem volt megfelelő mértékű hadianyaga, és az élelmezés is problémát okozott. Andrássy szerint Heister Kapuvár és Sárvár ostromára készült, és a hírszerzés szerint erre szolgálnának a magukkal hozott tüzérségi felszerelések. Mindazonáltal úgy látta a helyzetet, hogy a Rábaközbe betörni készülő császáriak nem lehetnek többen 4000 főnél, mivel pedig a gyalogság a lovasságnál csak később érkezhetne a várakhoz, ez a kurucoknak kedvezne. Andrássy még mindig abban bízott, hogy Szeged ostroma alól Rákóczi is átköltözik a Dunántúlra, ő azonban pontosan ezen a napon értesült a bajor–francia csapatok höchstädti vereségéről, így nemhogy támadni nem készült, hanem a béketárgyalások előkészítésére sietett Gyöngyösre. Bercsényi ugyanazon a napon írta Károlyinak, valószínűnek tartja, hogy Heister a Rábaközbe vonul, ezért elgondolása szerint a kurucoknak ott a Sárvár felé továbbhaladni igyekvő császáriak hátát kellene nyugtalanítaniuk: „Igen jól esnék, ha az rábaközi had Haisternek háta megé esnék”.
 
 
 
 Siegbert Heister

 
 
Másnap, augusztus 17-én Rátky Dániel közölte a vasi alispánnal, hogy a labancok délután már betörtek a Rábaközbe, és a kapuvári uradalomhoz tarozó barbacsi tónál táboroznak:
 
Ezen órában érkeztem Rábaközbül, holott is rossz hírek folynak, mert ma délután egy-két óra tájban az német tábora beérkezett az . . . Rábaközben, és megszállott az barbácsi tó mellett; egy lélek nincsen Rábaközben, mind elfutott. Az katonaság tegnapi napon eléggé lődözködött az Rápczán túl véle, de onnénd visszatolván őket, által köllött nekiek az Tóközből Csornához nyomulni, ma megint onnénd ki Árpásnál, mivel nem volt több három vagy negyedfél száznál, jóllehet ugyan Pápa felől jött segítség gyalog, lovas is, de későn, már akkor bent volt az német. Barbácsi tótól hová szándékozzék nem tudhatni, ki azt mondja hogy Pápa felé, ki azt Kapuvár felé, ki azt hogy Gyarmathoz; ex certa relatione magam ugyan nem láttam, írhatom, hogy égetett is már Rábaközben, vagy Farádot avagy Jobaházát de föl égette. Ily formán az több nemesi jószágot is el fogja rontani Rábaközben…
 
A Rábaközben tartózkodó had létszámát Rátky 250–350 főre saccolta, akik ugyan megpróbálták visszaszorítani az ellenséget a Tóközből, de az alacsony létszám miatt ez nem sikerült nekik, és bár kaptak ugyan erősítést Pápáról, de ezek későn érkeztek. Ez a segítség talán azonos lehetett azzal a vármegyei haddal, melyet előző nap Andrássy tervezett útnak indítani Pápáról Csorna felé. A levélíró szerint a Rábaköz lakossága mind elmenekült, Heister pedig gyújtogat és trollkodik, és noha bizonyos nem volt benne, de arról kapott hírt, hogy Farádot és Jobaházát Heisterék felégették. Egy vízi átkelő védelmére is felhívta a figyelmet, és 50 puskával felszerelt katona odarendelését szorgalmazta: „Ennek ellene köllene állani azon szorgalmatoskodnék Kegyelmetek; az gyirai (?) passus is nyitva vagyon, azért jó volna Kegyelmednek parancsolni felőle, hogy legalább ötven puskás az körül való falukról menne, még ez éjszaka ott lennének, ezt az darab földet megoltalmazhatná, hogy mégis hirtelenjébe az nyargallója ne jöhetne”. A bizonytalan olvasat miatt nem elég egyértelmű, hogy a „gyirai passus” mire vonatkozhat, ám könnyen elképzelhető, hogy a gyórói átkelőről van szó, amelynek néhány nap múlva még lesz szerepe. A gyórói átkelő a Mihályi felől vezető közlekedési út mentén helyezkedett el, és Kapuvárral együtt az első osztályú vámhelyek közé sorolták, fontos helynek számított tehát, mivel Kapuvártól délre itt lehetett átkelni a Répce túlsó oldalára. Rátky szerint a folyami átkelő védelmére azért kellene gondot fordítani, mert a Répcétől nyugatra eső területeket védelmezné. Habár nem tudta bizonyosan, Heister merrefelé vonul tovább, mindenestre ezen megjegyzése alapján is világos, számított arra, hogy nyugat felé haladnak az ellenséges alakulatok.
A kapuvári uradalom tisztjeiről a következőt árulja el:
 
Az németekkel az kapuvári tiszttartó és az előbbi pordányi ispány Tasner nevü vagyon.
 
            Ebből kiderül, hogy a kapuvári tiszttartó augusztus közepén a császáriak oldalán állt, miközben márciusban még egyértelműen a kurucok mellett tette le a voksát. Kérdés, ugyanarról a személyről van-e szó, vagy időközben váltás történt a váruradalom irányításában. Elképzelhető az is, hogy a kapuvári uradalom feje időközben átállt, mindenesetre ez ellen szól, hogy ekkor a császáriak táborában találjuk. Kérdés továbbá az is, hogy ez a tiszttartó azonos-e azzal a Grubacsevics Ferenccel, aki 1705. februárjában Esterházy Pál tisztjeiként minden kétséget kizáróan aulikus volt, de amint korábban jeleztem, a különböző opciók leszűkítését a kapuvári uradalom prozopográfiájának összeállítása tenné lehetővé. A szöveg arról is informál, hogy a rábapordányi ispánt Tasnernek hívták, a Kapuvárhoz tartózó pordányi major egyébként az uradalom legnagyobb majorja volt.
            Andrássy István augusztus 18-án tájékoztatta Pápán kelt levelében Károlyit, hogy előző nap Heister hadai megjelentek a Rábaközben, és Árpás felé felderítőket bocsátott. Egy ugyanaznap szintén Károlyinak írt levelében arról informálja a hadvezért, hogy a császári betörést hadianyag hiányában nem sikerült megakadályozni, ráadásul a vármegyei hadak csak lassan gyűlnek össze, hogy az ellenséges hadmozdulatokat megzavarják. „Már Rábaközbe Haiszter benn van. Ma meg is gyújtottak két falut, de még nem hozták hírét neveknek. Bemenetelit pedig impediálni [meggátolni] lehetetlen volt, mivel egész erejével taraczkokkal vagyon”. Kérdés, hogy az Andrássy által említett, Heisterék által felgyújtott rábaközi falvak megfelelnek-e Jobaházának és Farádnak, melyekre egy nappal korábban Rátky Dániel utalt levelében.
            Másnap egyre aggasztóbb fejleményekről szóltak a hírek. Andrássy elújságolta Károlyinak, hogy augusztus 18-án estefelé a Rábaközbe küldte portyázni Somodi Ádám kapitányt, aki másnap délután érkezett vissza Pápára az árpási híd környékéről. Azt a hírt hozta, hogy a labancok már Csornát is elfoglalták. Andrássy azt tervezte, hogy a következő napon 400 fő élén Pap Istvánt ereszti oda, hogy derítse fel a császári had további hadmozdulatait, de bizonytalan volt abban, Heister merre fog tovább vonulni. Remélte, hogy nem fog előre nyomulni nyugat felé: „Talán békét fog most hagyni Kapu- és Sárvárnak”. Eközben Rátky György augusztus 19-én arról adott információt Károlyinak, hogy Borbély Fridrik kurucai szintén bementek a Rábaközbe Heister tábora felé, és ott elfogtak egy a labancok oldalán álló rácot, akit végül Károlyihoz vittek. Borbély szemtanúként azt tapasztalta, hogy azon a napon Heister megindult Sárvár felé, úgy tudta, hogy Vág falu felé masírozik. Közben Sopron felől is mozgolódtak a németek, akik csak utasítást vártak, hogy támadást indítsanak a környék ellen, ezért aztán Rátky is jobbnak látta, ha Lózsról Locsmándra húzódik vissza. Ugyancsak augusztus 19-én Széchenyi Pál kalocsai érsek, a kurucok és a császáriak közötti béketárgyalások követe, sümegi várából azt írta a Monyorókeréken (Eberau) tartózkodó Károlyi Sándornak, hogy „Sárvárról s Kapuvárról való gondolatja már késő. Tóközt erősen égeti Haiszter népe, az többi is utána megyén”. Hogy aztán pontosan mi is lehetett Károlyinak Kapuvárról való gondolata, az nem derül ki, de valószínűleg arról van szó, hogy a kurucok az érsek információi szerint már nem tudják megtartani a kapuvári várat.
            Augusztus 20-án aztán végül kiderült, mennyire volt késő a Kapuvárról való gondolat, és mennyire is volt Heister droidhada keményebb, jobb, gyorsabb, erősebb.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr884119132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása