Habár a boldogemlékezetű cuccjalizmus szavakban úgy ugatta a kapitalista árufetisizmus cserelogikáját, mint kutya a holdat, a gyakorlatban nem vonakodott a dekadens Nyugatra jellemző fogyasztói kultúrát háziasítani. A ’63 utáni felpuhulást követően a kádárizmus a növekvő életszínvonal vezérszavával igyekezett a szocialista embertípust népboldogítani, a komfortérzetet többek között lakásépítések dömpingjével kívánta elültetni a dolgozó nép jonhában, vagy a háztartási berendezések (mosógép, hűtő, aztán majd tévé) vásárlásának elérhetőbbé tételével próbálta elhinteni a jólét képét, rehabilitálva a fogyasztás kultúráját. A kényelemnek ebbe az ideológiájába tartozik a hatvanas évek tömeges ABC-áruház építése is, az első tudomásom szerint 1964-ben nyílt meg Budapesten. Mint ahogyan az „up-to-down” mozgás általában, ez is a város felől terjedt a vidék felé, és a hatvanas évek második felében Kapuvárra is elérkezett a jövő, megnyílt a település első ABC-áruháza – pontos évszámot nem tudok. A később mindenki által Koszos ABC-nek becézett élelmiszeráruház Kapuváron nemcsak az első volt, de évtizedekig az egyetlen is, amíg az ÁFÉSZ 1985-ben meg nem nyitotta a Hanság Üzletházban a következőt, annak ezalkalomra felépített új, nyugati szárnyában. A Koszos ABC felépítése a vidéki település civilizálásának égisze alatt többszörösen is a modernizáció célját szolgálta, a modern építészet, az urbanizáció és a fogyasztói társadalom szélesítésének hármas motorjával.

Az első kapuvári ABC-áruház építése - © Böcskei Imre (Babót) fotója (A szerző engedélyével,  köszönöm neki, hogy hozzájárult a közléshez.)  

Először is, a Koszos ABC funkcióján túl építészetileg is kuriózumnak számított a településen. Amíg korábban az alapvető élelmezési cikkeket árusító boltok szerényen meghúzódtak a régi épületek földszintjein, addig az új ABC már megjelenésével is reprezentálta jelentőségét, építészeti újdonságát és a fogyasztás újra felmelegített hatalmát, nemcsak hogy kizárólagosan erre a célra tervezték, de maga az épület is a térben elkülönülve szabadon álló volt: az épület funkcionálisan nem osztozott semmi mással, csak a bevásárlást szolgálta. Külső megjelenésében maga volt a fejlődés oszlopa, a település városiasodásának mintapéldánya. Főhomlokzatán a hatalmas üvegkirakat Kapuváron nemcsak építészeti különlegességnek számított, hanem már-már futurisztikus is volt a hatvanas évek dolgozó munkássága számára, amely eddig a szürke és a kopott felületeket szokta meg. Tetőzete, amellett, hogy új anyaghasználatot is jelentett, hullámokat imitáló kialakításával játékosságot képviselt, váratlanul érve a többnyire nyeregtetőhöz szoktatott szemet. Hasonlóképpen a játékosság, illetve a bevásárlás és a szórakoztatás összekapcsolása érhető tetten a hatalmas üvegfelületen, a bejárat fölött elhelyezett feliraton. Az „ABC” felirat mindhárom betűje különböző színekben pompázott (sorrendben: sárga, kék, piros), amit, ha jól emlékszem, esténként neoncsővel meg is világítottak. A szövegnek ez a megjelenítési módja az áruválaszték bőségét, szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt a sokszínűséget jelölte. Erre utalt egyébként a Rábapalota és az ABC közötti kerítésen elhelyezett színes hirdetés is: „ABC áruházunk bő választékkal áll a rendelkezésére”. Az épületnek ez a településen szokatlan stílusa, és a cseppet sem szerénytelen önreklám nem nélkülözte ama becsvágyat, hogy a vásárlás palotájává váljék, és ez az önfény a fogyasztói társadalom logikájába passzolt bele, ami a nyugati minták szerfelett eminens eltanulása volt.

   A felépült Koszos ABC - © Böcskei Imre (Babót) fotója (A szerző engedélyével, akinek újfent köszönettel tartozom.)

Másodszor, a Koszos ABC az urbanizáció szélesebb kontextusába illeszkedett. Önmagán túlmutató építészetével azt hirdette, mi már nem vagyunk sáros vidékiek, a civilizáció hozzánk is elért, ám-lám. Az építészeti modernizálás egyébként is kapóra jött a városi ambíciókat dédelgető Kapuvárnak, amellyel a fejlettséget, a városi rangra való érettséget lehetett hirdetni. Ebben az értelemben a Koszos ABC státusz-cimbalom volt. Aztán már nem is társak nélküli magányos zárvány. Ne feledjük: nem sokkal az első ABC létrehozása után, a hetvenes évek első felében kezdték fölhúzni a Hanság Áruház és a Kis-Rába Áruház épületmonstrumait, amelyek tömegükkel nemkülönben kitűntek a városképből. A fogyasztásnak ezen új katedrálisait szintén a modernizáció jegyében hozták világra, a múltat végképp eltörölni ideológiája a régit az újjal cserélte fel: a Hanság az Éhn szálloda helyén, a Kis-Rába egy fagylaltosbódé helyén született meg. A Koszos ABC ugyanakkor egy tágabb városfejlesztési koncepciónak, a település keleti expanziójának is részét képezte. A negyvenes évek elejéig ugyanis a sopron–győri út a Fő tértől délre haladt, így az épületek is arrafelé sűrűsödtek, míg a tértől keletre a várpark is határt szabott a terjeszkedésnek (a keleti rész beépítettsége ma is ritkább). A városiasodással párhuzamosan viszont az egykori peremrészeket is igyekeztek beépíteni. A Koszos ABC-vel szinte átellenben a múlt avítt maradványaként interpretált várparkot felszámolták, és helyén a jövő modern építményeit húzták fel, 1964-ben a szocialista kultúrember művelődési fellegvárának, a Rábaközi Művelődési Központnak akkoriban korszerűnek tűnő épületét, nem messze tőle a Batthyány utcai lakótelepet, vagy még keletebbre, a hatvanas évektől kezdődően egy új városnegyedet, a Lakótelepet. Ezek a közel azonos időben készült épületek, melyek a város tengelyét is keletebbre tolták, ugyanazt sugallják: a városias látképhez immanens módon hozzátartozik a modern építészet.

            A Koszos ABC ugyanakkor ezzel a modern megjelenésével semmibe vette az épített környezetet, úgy robbant bele a városi tájba, mint az atom. Ott állt vele átellenben a nem sokkal korábban (1960-ra) felújított Esterházy-kastély barokk épülete, vagy közvetlen szomszédságában a Rábapalota klasszicista tömbje. A hagyományos építészeti stílusokkal tömött belváros képét teljesen megtörte, rontva a harmonikus összhatást. De nem pusztán stílusával rondított bele a városképbe, hanem elhelyezkedésével is, tájolása nem igazodott sem a közút vonalához, sem a várárokhoz, sem pedig a Rábapalota térigényeihez.  Egy épületet ugyanis nem árt a kontextus figyelembevételével, viszonyrendszerek összefüggésében megalkotni, a városi térben viselkednie illik. Ebbe a városképbe sehogyan sem illeszkedett az új üzlet felülete és térfoglalása, az idegenszerűség alighanem cél is volt, hogy így jobban magára hívja a figyelmet.

            Harmadszor pedig, ami a fogyasztói társadalom domesztikálását illeti, a piactér funkcióját igyekezett áthasonítani, elszippantva onnan és a kisebb üzletekből a vásárlókat. Ugyanerre épül ma a pláza logikája, a szó egyébként etimológiailag a piactérre megy vissza. Volt itt minden, mint kakasos nyalóka a búcsúban, a színvilág szimbolikusan a változatosságot, azaz az árubőséget jelentette, amely pedig a boldogság ígéretét hordozta. Amíg korábban a boltokban az árut többnyire a pultnál lehetett kérni, ahol tömegek zsúfolódhattak össze szűk helyen, ez az ABC önkiszolgáló volt külön ki-bejárattal, a tágas belső térben kényelmesen lehetett flangálni, a flâneur (kalandozó, csatangoló) életfelfogását megvalósítva. Az üvegépítészet egyfelől az áruház transzparenciáját jelölte, másfelől a kirakaton keresztül láthatóvá tett bő áruválaszték hívogatóan kacsingatott az utcán lévő emberekre, csábítva őket a betérésre és a fogyasztásra. Ahogyan mondani szokták, materiális eszközöknek (anyagi javaknak) immateriális erényeket tulajdonított (a vásárlásból fakadó örömforrást), végső soron magát a jóléti társadalmat.

Minthogy azonban a Koszos ABC szűklátókörű építészeti megoldásai egy adott divatot követtek az instant siker reményében, és mivel a divatnak szükségszerűen az a jellemzője, hogy egy idő után devalválódik, az áruház is fokozatosan vesztett megbecsüléséből. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az informális elnevezés („koszos”), amely a városiasodás e jelképét piszkosnak, büdösnek, idejétmúltnak és ótvarnak tartotta. Ahogyan a kapuvári áruházak a kilencvenes évektől az olcsó cikkek elárusító helyeiként kezdtek működni, úgy a Koszos ABC is először funkciót váltott, és kínai diszkont üzemelt a helyén. Az épületet aztán lebontották, és itt épült meg 2005-ben a Spar élelmiszerüzlete. Most jön még csak a javam!

Tézisem a következő: A Spar építészetileg, urbanisztikailag és a fogyasztás ideológiáját tekintve a Koszos ABC-t remixeli, továbbörökítve annak szerepeit.

Noha az egykori üzlet épületét eltüntették, emlékezetét a Spar megőrizte: a Koszos ABC ma is itt van. Először is, topográfiailag pontosan az általa megképzett helyen áll a mai épület, ugyanúgy nem igazodik a közút vonalához, nyilván azért, mert a megvásárolt telek mérete adott volt. Elődjétől átvéve a stafétabotot, a funkciót (ABC) is megismétli. Amíg az egykori bolt frontján jókora kirakatot helyeztek el, itt az egész főhomlokzat, és az oldalhomlokzat egy része is üvegből készült. Az üvegépítészet manapság maga a csodafegyver, igen erős a nimbusza, a modernizáció és a város szimbóluma, ezt mutatja a kínai SEN Plaza vagy a londoni Cukorsüveg. A Spar épületén tehát ismét a mintakövetés figyelhető meg, azt üzeni, mi már nem vagyunk koszos vidékiek, a fejlődés hozzánk is elért, ám-lám. Az üveg használata igen bevett a plázák épületeinél (Duna Pláza, Westend, Arena Pláza sat.), ám amíg a modernizáció eme divatját utánzó eszme Kapuvárig „up-to-down” mozgással leér, addig a plázából élelmiszerbolt lesz. Ahogyan a Koszos ABC felületképzési tulajdonságaival az újdonságot képviselte, úgy a Spar üveghomlokzatával a civilizáció eljöveteleként hirdeti magát, így az épület megint csak státusz-cimbalom. A forgalmat azáltal is kívánja növelni, hogy a Kis-Rába folyó fölé botrányosan ronda, ferde és óccsított gondolatot tükröző gyalogoshidat építtetett Stipkovits Zoltán kapuvári építőiparos révén, aki tudomásom szerint a Spar építésében is érdekelt volt. A 2005-ben készült híd egyetlen célt szolgált, nevezetesen azt, hogy a Gesztenye soron leparkoló vásárlókat gyorsan a fogyasztás ezen újabb palotájába vezesse, nehogy szegényeknek húszméteres kerülőúton kelljen megközelíteni a boltot, még tán lefogynak. Beszédes, hogy pár évtizede még a Gesztenye soron foglalt helyet a városi piactér, ezáltal szimbolikusan jelezve, hogyan fordul meg az útirány (egykor a Gesztenye sorra mentek, most a Gesztenye sorról jönnek az emberek), hogyan szippantja el a vásárlókat az egykori piac helyétől a pláza, legalábbis annak kapuvári mutációja, és hogyan veszi át a pláza a piac szerepét.

A Koszos ABC az üvegfelület mellett a színes betűkkel kívánta magára vonni a tekintetet, a Spar épületét tervező és magukat építészeknek eufemizáló Győry Attila–Szász Mária páros ugyanezt a logikát követi, csakhogy ezeknek újabb kiadásban napóra lett a neve. Amint a napóra készítője, Szász Mária az Építészfórumon meggyónja, „a csillagászattal való érintőleges kapcsolat 1976 óta” datálódik nála. Azért ezt az érintőleges kapcsolatot igazán megsparolhatta volna Kapuváron, mert személyes hobbiját örökíti tova egy nem személyes, hanem közös városi térben. Mindazonáltal az egy belvárosra jutó napórák számát tekintve alighanem világcsúcstartók vagyunk, ott van az út túloldalán egy másik napóra, amely nem más, mint óvodáskorú felnőttek privát homokozója.

A Spar urbanisztikai szempontból is újraírja a Koszos ABC történetét. Miközben a város modernizációjának szándékával lép színre, ugyanúgy kirí a városképből, ugyanúgy ignorálja a körülötte lévő építményeket, mint elődje. Igazán felemelő látvány egy barokk – műemlék – kastély és egy historizáló kőhíd mellett körültekintően elhelyezett modern üvegelefánt. A tervezők, amikor ezt az űrlényt idepakolták, az utcaképről leválasztva láthatóan pusztán egyetlen építményben gondoltak, fittyet hányva arra, hogyan fog hatni a rész az egészre, a tárgyi környezetre. Ez is a Koszos ABC-t remixeli: legyen idegenszerű, annál jobb, legalább még inkább feltűnik.

A belső térben az egyes pultoknál elhelyezett tükrök ugyanazt a szerepet játsszák, mint az egykor helyén álló élelmiszerüzletben a színes feliratok. Duplikálják a kínálatot, hogy még többnek látszódjék a választék, amely a fogyasztói társadalomban elhozza a boldogság nyarát. S amint a plázákhoz lift dukál, addig ehhez az eredetileg multifunkcionális épülethez (úgy tudom, fent kávézó lett volna) a bevásárlóközpontok másolása nyomán az aligemeletre liftet is terveztek, mert az olyan menő. Ez alighanem mindennél jobban példázza, hogyan írja felül a divat a józan észt, és hogy a célszerűség helyett a fogyasztás ideológiája diktál. Egy másik divatot is háziasítottak, amíg ugyanis a Koszos ABC kategóriája áruház volt, addig évtizedekkel később ez az agyonhasználódott szó már túlságosan parlaginak tűnt, így hát az új neve szupermarket lett. A logika azonban ugyanaz, mindkettő nyugati mintákat követ.

A város elöljárói láthatóan partnerek voltak ennek az akarnokságnak a felhúzásában, s ebben a tekintetben újrakeverték a tanácsi vezetés koncepcióját. A hatvanas-hetvenes években Kapuváron három áruház épült (ebből kettő többfunkciós): Koszos ABC, Hanság Áruház, Kis-Rába Áruház. A kereskedelem, mint foltot, megtalálta a maga ABC-rajongó városvezetését, Bíró Péter tizenkét évnyi polgármestersége alatt három ún. neves cég épített élelmiszer-áruházat, sorrendben: Penny (1996), Plusz (2004), Spar (2005). A két korszak mögöttes koncepciója ugyanaz, az elöljárók civilizációs törekvése, koppincs a nagyokról, a kisváros meghódítása. Ez az ideológia a boltban látja a város nimbuszát, a belvárosi üveghomlokzatokban véli megtalálni a jövő zálogát, a város fejlődésének megtestesítőjét, hogy elmondhassa, mint a fütyülőjüket egymásnak mutogató gyerekek: nekem is van.

Képzavart engedélyezve magamnak, a Spar olyan fütyülő, amely a rövidlátás szimbóluma. A hozzá rendelt koncepció nem más, mint a Koszos ABC-é újratöltve. S minthogy abból a nép ajkán „koszos” lett, az azt remixelő Spar történetének a végére is pont vár.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.