Gasztroturistásoskodni saját városban olyan, mint lekvárt tunkolni virslivel a Spitzbergákon, fecskében. Előbb összefutni az éttermi tojaletten kapuvári lakossal Horváthországban, vagy amikor az ócsosított, csakmost, kihagyhatatlan feliratú turistabusszal Olaszba’ nyaral, mintsem hogy arra vetemedjen a helybeli, hogy a város fogyatkozó számú vendéglőinek valamelyikét látogatja meg. Kivéve persze, ha nem esküvőről van szó, mely kitűnő alkalom az ingyé’ abrakolásra, rokonság vagyonból való módszeres kievésére, gyorshitel felvételére és hét esztendei böjtre, hogy aztán a mohó vendég három napig sugárba fossa ki a belét, amint október másodikán minden kapuvári árnyékszék Hany Istók pöcsenyéjének megemésztett darabjaitól illatozott. OFF: Nna, nézz oda, szakad a hav! ON: Én mégsem esküvő avagy bankett révén jutottam el a Garta vendéglőbe, mely láthatólag az ilyen rendezvények szervezését okosította be fő profiljába, hanem, homályban hagyván az okokat, csak úgy.
 
 
 
 
 Az ártatlan thurista, aki éppen a Garta vendéglőt vadászta le célpontul, a kiszemelt áldozat felé közeledve rögtön szembesül a colour locallal, azaz hogy tudniillik hanyi tájakon jár. A lápvidékből nem pusztán azáltal kap ízelőt, hogy eső idején a közeli buszmegálló kátyúi megtelnek vízzel, de kellemes indításként az étteremhez vezető járda is nyakig úszik a sárban. Érdekes, Londonban és Bécsújhelyen is szokott esni az eső, mégis, ott olyankor az utak pusztán vizesek, s nem kell tapicskolni a gányban. Igaz, ammá’ Nyugat, biza. Ott az eső is másként esik, meg egyébként is a víz a hibás. Különben is, nehogy már az étterem takarítónője érdemtelenül kapja a minimálbért, nem járja az. Ámbátor a száraz évszak beköszöntével is a környezetalakítás esztétikai chimborasszója tárul elénk. Miután a megfáradt utazó lovát leparkoltatta a kavicságyon, entertainment gyanánt némi gab’nát dobva eléje, ama látványon legeltetheti szemeit, ahogyan a Tillinger/Varga húsbolt kévánatos ülepét mutatja felé, és az ember nem is tud másra gondolni, minthogy ezt a szerkezeti megoldást a városépítés hogyanjának egyetemi diszciplínájába sürgősen kéretik beemelni, mármint azt, hogyan ne. Így december táján az étterem más ajándékokkal is kedveskedik betérőjének, az épület melletti fát például karácsonyi díszbe öltöztetik. Az ágak között kék színű nájlon’acskó némileg viseltes foszlányai tűnnek fel, nyilván még tavalyról itt maradt példány. Ez a fajta megoldás a maga recycling-technológiájával oly mértékben újítja meg a karácsonyfa-díszítés unalmas hagyományát, hogy szabadalmaztatni kellene.
Magába az étterembe belépve a megszokások újabb egyedi megreformálása fogad. Az épület előterébe ugyanis két, egymás közvetlen szomszédságában elhelyezett ajtón lehetne belépni, már ha az egyiket egy megtermett bukszussal nem torlaszolták volna el, ami aztán a gyanútlan látogatót úgy becsapja, mint szélcsend a huzatot. Nem ám úgy van ám az, heló! Gazdasági világ’álság van, spórolni kell a bejáratokkal is. Nem elég, hogy a vendég ide tolja a képét, még választani is akar az opciók közül, melyik ajtón lépjen be, fene a pofáját.
A takarékosság a beltérben is folytatódik, nemcsak a lambéria kialakításában, hanem abban is, hogy csak nem sikerült egyforma székeket elhelyezni az asztal körül, az előző készletből maradt darabokat alighanem nem akarták szemétdombra vetni. Azt, mondjuk, sohasem értettem, miért kell az asztalokon elhelyezett terítőre keresztben még egy terítőt tenni, pláne olyan egymást ütő színösszeállításban, melyet ízlésficam tekintetében csak a fal színezése múl felül. Kárpótlásként persze némi ingyen kaját is kap a vendég, az asztalokon van kiszórt só bőven. Minthogy már nagyon kellett hugyoznom (kapuváriul nyomatékolva: huggggyoznom), gondoltam, a toaletturizmust is beépítem a programba. A diszkréten elbújtatott vécéajtó előtt elhelyezett széktől némileg tanácstalanná váltam, azon töprengve, mi célt is szolgál ez itt, vajon egy hirtelen felbukkanó vécés néni fog majd némileg megvámolni, vagy pedig az ételtől elnehezült vendég pihenhet le itt a sarokban üde levegőt szívni, netán Peeping Tom számára van előkészítve a terep. Válaszban az igaz utat nem lelém. Belépve a helyiségbe az újabb mellékhelyiség ajtaja hívogatóan ki volt tárva, akár a luvnyákok picsája. Gondoltam is, megteszem, amit megkövetel a haza, de a barna mackó visszahúzódott a barlangjába, azt mondta, még nincs itt a tavasz. Maradt tehát az, hogy mint turista, aki mindenbe belekóstol, kinyaltam a vécécsészét. Meg kell hagyni, igen ízletesnek bizonyult, habár egy kicsikét sós volt. A kézmosónál ugyan egy deka szappant nem lehetett felnyalábolni, ellenben az „érintésmentesen működik” felirattal hencegő kézszárító is éppen sztrájkba lépett, de végső soron mindegy is, én ilyen úri hóbortokat amúgy sem szoktam használni.
Mire fogyasztóvédelmi ellenőrzésemről visszatértem, a lakoma már önnön leigázására várt. A magyaros étkezési kultúra mindhárom kritériumát teljesítette. A hungarikum első aranyszabálya: ételt csak a hús képezhet, azon túl nincs élet. A második imperatívusz: az abrak legyen jó zsíros. A harmadik és nemkülönben elengedhetetlen ismérv pedig szembemegy a nyugati dekadencia azon tendenciáival, mely a tányér szélein elhelyez némely foltot meg pöttyöt, és kulináris élvezetnek titulálja azt. Ez lázítja a magyar vérét, akinek alapgondolata, hogy a kaja legyen sok, de lehetőleg még több. Ez minden kétséget kizáróan a Garta vendéglő menüjén teljesült. A hús kitűnőre sikerült, igaz, kicsit vizes volt meg rágós is, de amúgy átugrotta lécet, na jó, sülhetett volna még vagy ugyanannyi ideig, de ez csak azért van, hogy ebbe is beleköthessek. Ami azonban átütötte a (has)falat, az a hús alatt ágyként elhelyezett nyolcvanhárom kiló krumpli volt, melynek hasábjai igyekeztek mindenhol lecsüngeni a tányér széléről. Vélhetően az étterem lottón nyert egy vagonnyi kolompért, s úgy akarta orvosolni logisztikai problémáit, hogy gyorsan túlad rajta. Az alatta gazdagon tocsogó zsiradék kitűnő alkalmat kínált fel arra, hogy a bussofőr-pulóveren maradandó nyomot hagyva hirdesse az étterem billogját. Lassan a jóllakás melengető érzése töltött el. S minthogy szittya magyari ember vagyok, inkább beledöglök, de a takarmányt ott nem hagytam, került haza belőle a körömretikülömben is. Pláne, hogy amennyit fizettem érte, az nálam egy heti kosztpénz.
 

Oszkár írja kommentje számára kis lakodalmas filingérzés: A turbófolk címe: "Na tu svatbu" (Esküvőn), csehül van. Good stuff.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr711601085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Menci 2009.12.17. 17:33:52

Telitalálat!

Én azóta nem megyek a Gartába, amióta 1x vótam. Mér? Mer sokat adtak. Másokná ez lehet érdem, meg kitétel, nálam ez kicsapta. Nem mintha ellensége lennék a gyomromnak. Csakhát. Az intenció mögötte túl nyilvánvaló: nesze paraszt, zablálj! Sajnos ez jön le, nem több és nem más. Köszönöm! Inkább jót, kulturáltan, mint sokat, csakhogy foggyon a krumpi. Mert már a nyáron is nyerhettek valamit krumpifődet. A gayztronómia nem igy működik. De sajnos Kapuváron nem beszélhetünk igazi gasztronómiáról, esetleg csak vendéglátásról, azt is csak 1 helyen. Ebben még sok tennivalója van a városnak, meg a vállalkozószellemű műkedvelőknek.

oszkár írja 2009.12.17. 19:35:21

Kedveseim!

sokat adnak na oszt akkor mi van? Nem fontos telezabálni magad amit eléd raknak, szépen meg is lehet mondani pincéreknek, köszönöm a többit legyen kedves elcsomagolni. Máskor is meglehet enni, kivéve, ha nem levesből akar valaki vinni, annak elcsomagolása kissé körülményes. Kedves Menci drága írd le szerinted mi a jó gasztronómia hogyan működik.

visszatérve lakodalomra, ott sem fontos okádásig enni és inni. Egy lakodalomban nem azt nézik ki hogyan akarja a másik vagyonát megenni...Vagy lakodalom se legyen? Mert az nem kurvásul baromság? Vagy mindeki egyen egy keveset és igyon vizet oszt menjen haza? Vagy még ez se legyen hanem eseketés után már a rokonok induljanak hazafelé? Sőt esküvő sem kell mert akkor aztán tényleg elszigetelődni látszik a rokonság összetertozása. Ez jobb lenne? Ortopéd világunknak amibe ma bele vagyunk baszódva jobb lenne az biztos, minél széjjelebb menjen egy rokoni közösség. Egy lakodalom nem erről szól, nem gondolom, hogy folyamatát le kell írjam...mer akkor már kibaszodtul baj van. Azt azért leírom, mert szerintem lakodalomban a rokonok összejönnek beszélgetnek jól érzik magukat... Ettől szebb az esküvő. Elég baj ha már valaki azt nézi hogyan tudnám rokonomat kienni a vagyonából. Igenis kell a lakodalom, másrészt milyen jó az ha visszahívnak másik rokon lakodalmára. És kör körösen megy tovább, ha csak egy magtalan meg nem szakítja a kört, de itt sem nézik, hogy te miért nem nősülsz vagy mész férjhez, mert kiakarlak enni a vagyonodból, mert te nálam azt akartad!

P.mester 2009.12.17. 22:08:38

@oszkár írja:

Belinkeltem neked a főőszöveg végére egy kis ajándékot a lakodalom koreográfiájáról.

bbali 2009.12.22. 20:29:18

Hát Menci nagy tányéron kis semmi, piszok drágán... ez a fővárosi gasztronómia. Az elit biztos értékeli. Szar, de kevés.
Nekem sosem voltak elvárásaim se a minőséggel, se a mennyiséggel... csak hatalmas adag legyen és kurva jó.
Amerikában, ha nem bírod megenni az eléd rakott kaját, akkor szólj, hogy NEM akarod a maradékot hazavinni, mert automatikusan becsomagolják, az étterem óriási logójával ellátott mikrózható táskába. A cél az, hogy a metrón a melletted ülő vegye észre, hogy melyik az az étterem ahol ekkora lebirkózhatatlan adagot mérnek ki. Reklááááám! De térjünk vissza kicsiny falunkba, ne majmoljuk az amcsikat. (ámbátor tök igazuk van)
Úgy gondolom, hogy a Garta étterem pártjára kell, hogy álljak. Mert kapuvári parasztgyomrom van, na.
Előzményként azért meg kell említeni, hogy az étteremnek elég komoly múltja van. Szóbeszéd szerint egy nagy istállónak készült, és névadáskor csak két elcserélt betűnek köszönheti, hogy nem lovak abrakoltak benne, így lett PAJTA helyett GARTA a neve. Elég zűrös. Szarból próbálnak várat? Igen! Derekasan kipofozták. Igaz, hogy apránként, de egy NASA által kifejlesztett űrtechnológiás WC került a falra pisilős alkalmatosság helyére. Na, nekem speciel kapuvári betyárnak konkrétan leesett az állam. Vidíkiek vagyunk, ez van. Ha a pocsolyák is eltűnnének, akkor már igazán elvesztené azt a kisvárosi, falusi vendéglői fílinget, amit annyira megszoktunk már.
Nekünk ez kell. Nem kell feszengeni, kiszámolósdit játszani a villákkal, késekkel, melyik fogást mivel egyem. Rántotthuzsdt kanyállal. Bafffőzeléket 3 F-el. Nagyon eltalálták, hogy mi kell, mert nagyon megy a hely. Ez olyan, mint a Lagzi Lajcsi. Sokan utálják, mégis megél abból, amit csinál. Mert itt és most erre van kereslet, erre van igény, ez az eladható! Aztán meg egy új terem is lett ám, elhúzható fallal. Huuuu Ez is jelent valamit.
Mekkora forgalmat bonyolítana le Kapuváron egy elit, osztályon felüli étterem?
Bemegy a paraszt kikéri a kaját, azt kapja amit rendelt, lelóg a hús a tányérról, áááá királyság megeszi, fizet, a pénztárcának megfelelőt, aztán elmeséli, hogy milyen jó vót, majdnem mintha az asszony főzte volna. Más nem köll! ! Ezzel kevesebbek vagyunk?
Jaaaaj és ami a legfontosabb: A felszolgálók megismernek, köszönnek, udvariasak, gyorsak, közvetlenek és MOSOLYOGNAK!!! EZ A SZAKMA!
Ezt nem kapom meg Pesten!

HAJRÁ GARTA!

Menci 2009.12.22. 21:47:50

@bbali:
Kedves bbali és Oszkár!
Mint irtam, nem elsősorban a mennyiség a baj, hanem az, hogy hogy csak az jön át.
Kell a menza, kell a népetetés, de én nem erről beszélek. Létjogosultsága van az Iviknek egy menü erejéig. Kisvendéglő eklektikus stilusban. Ugyanaz a Fürdő, kissé (fürdő)vendéglősebb kivitelben. Szt. Kristóf jól főz, de személytelenül, egy személytelen környezetben. És a Garta: "csak hatalmas adag legyen és kurva jó".
Nem tudom, miért azonositjátok a minőségi gasztronómiát a 3csillagos top-éttermek optikai kreálmányaival. Én nem azt hiányolom Kapuváron! Hanem a szellemes, kreativ, könnyű, kifinomult, klisémentes konyhát, ami elsősorban a helyi, jó minőségű alapanyagra támaszkodik (termelői háttér fejlesztése!) Ehhez szükség lenne a szakácsok magas szinvonalú képzésére. Ami most nincs.
A magyar konyhát most a paprikával, tejföllel, füstölt szalonnával azonositjuk, amihez jól illett a pusztaromantika. Alföldi parasztételek plusz kolhoz. Nem erre megy a fejlődés, hanem a slow food irányába: minőség, helyi alapanyagok, helyi specialitások, kulturált környezetben (Michelin csillagot kapott már olyan étterem is, amelyik egy régi malomban van, talán 6-7 faasztal, azok is teritő nélkül, a szakács meg 30 alatt!!) Ja, meg jó bor! Mert az sincs Kapuváron. Az egyetlen, aki figyel a borlapra (mert neki van) a Sopi. Ott lehet nyugodt lelkiismerettel bort inni. És annak a bornak sem kell 2000 Ft-nál kezdődnie. Csak érteni kell hozzá. Amikor meg helyi alapanyagokról beszélek, az csak azért van, mert reggelente a vendéglősök egyik supermarketből a másikba futkosnak megyeszerte, hogy hol mi van éppen akcióban. Ahelyett, hogy a bevált beszállitók állnának sorban a vendéglő előtt. Mert ilyen nincs. Pedig kéne. 10 éven keresztül ugyanattól a zöldségestől kapni a bioparadicsomot,....
Nem folytatom. Ez lenne az irány, nem a menyiség, hanem a minőség, nem az olcsó alapanyag, hanem a minőségi. De ahhoz meg beszállitó is kéne, aki nem mennyiséget akar termelni, hanem minőséget. És még sok minden más. Ez lenne a feladata vidékfejlesztésnek, a regionalitásnak.
Kellemes ünnepeket mindenkinek!

Menci 2009.12.22. 22:51:44

Oszt még valami.
Amig Mo-n a marhát 10 féle képpen bontják a hentesek, addig Ausztriában 30 féle képpen, Ámerikában (nagy steakek hazája) ennek a többszöröseként. Tapasztaltam is, láttam is, olvastam is.
Nem véletlen, hogy a bp-i szakácsok a bécsi nagypiacra járnak bevársárolni.
Egyébként Molnár B. Tamás irja valahol, hogy a 19.sz-ban sokkal "korszerűbb" volt a magyar konyha, sokkal többféle fűszert használt, sokkal változatosabb volt.
"A francia nem akar megtanítani ezer receptre, nem mondja, hogy az a nemzeti konyha. Ehelyett megtanít főzni, és elengedi a kezedet. Csinálj francia ételeket. Azért tanítottunk meg. Magyarországon nincs szakácsképzés, nem tanítanak meg kreatívnak lenni. Konyhai segédmunkásképzés van helyette." Meg klisék. Meg konyhai gagyi.

Menci 2009.12.22. 23:25:50

A magyar meg a nyugoti esőkhoz.
Ősz: 100 km vegyes utakon, ebből 50 szőlők kőzött. Az autó tiszta marad. 16 km honi út: nem látok ki a hátsó szélvédőn. Hmmm.

A magyar meg a nyugoti hókhoz.
Deczember 20. Összmagyar hókáosz. Kapuváron ebből konkréton 5 cm.
85-ös 18 órával az utolsó pehely lehullta után sem látott hótolót. (Nem mellékút, - 85!) A mellékutakról ne beszéljünk. Hó, jég, keréknyom.
Tapasztaltam. 16 km a határig.
Ezzel szemben: Pamhagen (kicsi falu Burgenlandban, burgenlandi parasztok lakják, bunkó sógorok!) előtt és után száraz utak. Út szélén hó, jelzi, itt is esett. Nem kevesebb, mint ehonban.
Fényképre kivánkozott a motiv! Itt hó, ott nem.
Persze, a hó a hibás. A hülye. Az a nyogoti. Az!

Menci 2009.12.23. 00:06:54

The stuff is good. Kérdés csak, hogy a Flash generáció = "Ortopéd világunk amibe ma bele vagyunk baszódva"???
Nekem hiányoznak a lakodalmak! Ahol a rokonok összejönnek beszélgetnek jól érzik magukat...

P.mester 2009.12.28. 11:33:21

A Flash generáció kicsit ortopéd vagy kicsit nem ortopéd, vagy nagyon nem az vagy nagyon az, de lehet, sokkal, mi több, annál is ortopédabb, mint amikor nem annyira ortopéd. A Flash generáció füle mögé rágógumit ragaszt, aztán a félbevágott zsemlébe töltött kartéziánus episztemológiára harap rá. A Flash generáció gumicsizmában hajola csipkés terítővel letakart lap-top fölé, és a CD-meghajtóba nagy szelet rántott húst helyez. A Flash generáció a videómegosztókon véres hurkát nézeget, szájában közben disznófarkot csócsál, zsíros szaftja lefolyva magát csendesen az állán. A Flash generáció úszógumit növeszt túlcsorduló idomai köré és az etióp túlevési szokásokról csetel egy fundált móduszon. A Flash generáció úgy hámozza meg az almáriumból előkapart pen-drive-ot, mint egy sötétkék Orbitot, hogy szájában az 5,5-ös pH-értéket helyreállítsa.

Menci 2009.12.28. 13:28:53

A Flash generáció nemcsak a füle mögé ragaszt rágógumit, hanem a fülébe is ólmot öntet, csakhogy a félzsömlébe töltött kartéziánus apisztemológiákat úgy kiálthassa világgá, ahogy ö azt jónak és föleg abszolútnak látja. A generáció másik fele meg már eleve félsüketen jön evilágra, azt hall meg, amit akar, és föleg azt, amit hangosan orditanak fülébe. Kevésbé patetikusan ez valami annyit akar jelenteni, hogy igencsak hülyül a világ. A legrosszabb mindebben pedig, hogy ebben kedvüket lelik mindazok, akik hülyitik. Mert igy biztositanak maguknak hatalmat és poziciót. Ámde nagyon homokra épitett háznak tünik mindez. Sebaj, addig is jópénzen árulnak csipketeritöt a laptopokhoz, megfelelö matricát az autók farára... Hülyitik a népet, vakon vezetve világtalant. Mig pofára nem esik a vezetö is meg a vezetett is, pofájából immár nem a zsiros szaft csörgedezve. A pH érték pedig másképpen állittatik vissza.

oszkár írja 2012.07.19. 21:54:18

Megtört a minőség Gartai étteremben.?

Pár étel minőségét kifogásolom, de nem vagyok egyedül. Brassói apró-pecsenye, ami nem hasonlít rá és az íze sem, tudomásom szerint sok foghagymával, borssal, fűszerköménnyel készül többnyire. Na most ezzel szemben nem volt benn egyik sem vagy olyan kevés, amit az ízlelőbimbó nem tudott felfogni, sem a bors ízét és kömény még nem is volt látható benn. Ezzel szemben pirospaprika sok zsír és kemény húsé volt a főszerep a burgonya pedig sós volt. Mennyiség megfelelő volt. A másik rántott borda hasábburgonyával, a hús itt is kemény volt mint a tapló, sótalan úgy mit a hasábburgonya. A hús késsel szeletelve a hús szálirányát tekintve is nehezen vágható volt. Mennyiség itt is megfelelő volt. Egy évvel ezelőtt, mint mennyiség, mint minőség jó volt. Mi az oka ennek a változásnak nem tudok rájönni, talán kezd eltelni a sok vendéggel, és csökkenteni akarja az ilyen ételekkel, vagy egyszerűen szakácsnak ilyen napja volt? Majd kiderül legközelebbi ételpróbán, mi változott és milyen irányban.
süti beállítások módosítása