Dögszag penetráns bukéját hordja mostanság a keleti sale, és ez, úgy tűnik, most nem az a szokásos szag, amely visítva agonizáló malacok kíséretében betölti az Osli útnak a termálvíz savanykás aromájával kevert levegőjét. Úgy tűnik, maga a kapuvári húsüzem (avagyis házi terminológiával: a húsgyár) agonizál. De hát Tündérország van minálunk,  Magyarország megújul, nem igaz?

Természetesen a megyei lapból erről szinte alig lehet tájékozódni, fontosabb a halálhíradó, a ki tolta bele a húsfaszt a 13 éves Jolánkába típusú hír, meg hogy szenzációs képek a markotabödögei villámlásról, tehát a csupa fontos információk. Egészen az Origóig (fideszes antiszemitáknak: Zsorigó) kell menni annak, aki kíváncsi is valami értelmesre a téma hátterével kapcsolatban. Vidéki újságírás egyébként sem létezik, mert minden nagyon cép, minden nagyon lyó, mindennel mindenki megvan elégedve, a kormány a helyén van, csapataink harcban állnak. No de mind1. Hanem aztán. Mint a Patyomkin páncélos című klasszikus Eisenstein-filmben a rothadó, férges húsra az akkori (fülke)forradalmi matrózok, úgy cuppannak rá a témára a lyobbikosok, hogy a politikai hasznot lefölözzék róla, vagyis hogy a grínpiszesen zöldellő hús szagát szavazatszerzésre konvertálhassák.

A kapuvári Lyobbik egy közleményt bocsátott ki, amelynek narratívája szerint a húsgyáriak Csákány Annamáriát keresték meg panaszukkal. Ő pedig természetesen jött, látott, és… megmondta a frankót. Aligha fordulhattak volna a „prolik” (viktoriánus terminus, ne engem tessék leokádni érte) autentikusabb és szakmailag igényesebb szereplőhöz, elvégre Csákány már eddig is számtalan alkalommal bizonyította, hogy az önkormányzati feladatokat illetően is mennyire van képben. A képviselő, ha jól értem a közleményt, azt kéri, hogy a kormány mentse meg a kapuvári húsgyárat a bezárástól. Mentse meg az a nemzeti kormány, amely ezerévente csak egyszer adatik meg az istenadta népnek, és mi most ebben a kivételesen szerencsés helyzetben élhetünk a Felcsúti Félisten jóvoltából, kinek neve lefekvés előtti imába kévánkozik. Úgy tűnik, a kapuvári húsgyárral kapcsolatban a tízéves, 2003-as sztori ismétlődik meg újra, amikor a Ringa úgy döntött, hogy leadja az üzem kulcsát a halál portáján.

De nemcsak a történet látszik újramesélni önmagát – elvégre a magyari pógár, mivel tanulásra képtelen, mindig ismétli saját történelmét – nos, nemcsak a történet, hanem a politikai haszonszerzés koreográfiája is ismétlődik, ahogyan lecsapnak egyes politikai pártok a rothadó koncra, és marcangolni kezdik azt. 2003-ban ugyan a blöffkirály, Biró Péter is karakánul állt ki a húsgyár mellett, hogy innen aztán egy forrázókádat, de még azt sem visznek el, mi saját testünkkel zárjuk le a hidakat, megvédjük, mint Selmecziki Gabriella a magánnyugdíjakat, bla-bla-bla. A bonsai-ducék termetüket kompenzálva rendszerint mindig a leghangosabbak, de a kapuvári Törpapának arra nem volt, és nem is lehetett ráhatása, hogy megakadályozza a gépek elszállítását, ezt ő is tudta, ennek ellenére blöffölt egy jókorát. Még akkor sem tehetett semmit, ha olyan szépen csillogott a nyakában a városi címerrel felékesített, aranyozott bizsu kutyalánc. Ő persze a város polgármestereként kénytelen volt valami hangzatosat mondani, ellenben a mindig haszonleső Fidesz a húsgyár 2003-as válságát is a saját javára igyekezett fordítani.

Most a Lyobbik csinálja azt, amit akkor a Fidesz. A dolog pikantériája az, hogy most aztán igazán a Fidesz fejére lehetne olvasni azokat a dolgokat, amivel ők, a konclesők, akkor felelősség nélkül teleüvöltözték a levegőeget, már csak annál is inkább, mivel a parlamenttől kezdve a helyi önkormányzatig mindenhol többségben van a Fidesz. Ivanics Ferenc barátunk azonban, a pörköltzabáló falusi fesztiválok hőse, a szalag-átvágások paganinije, az országépítő Szent István reinkarnációja (ahogyan augusztus 20-i orációjában igyekezett szerényen definiálni tenmagát és a Pártot), most csöndben van. Pedig Döbrögi uraság mily’ duzzadó tyúkmellel állt ki 2003-ban a „zemberek érdekei” mellett. Nézzük csak mit mondott Ivanics barátunk 2003. augusztus 28-án, amit a fidesz.hu-ról idéznék, azt csak nem a dzsurcsányiemúttnyócévkarvalytőkemonnyjonle írja:

 A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség álláspontja az, hogy a kapuvári húsüzem bezárásáért a kormányt terheli a felelősség, mert nem kezelte megfelelően a sertésválságot, és a Ringa érdekében továbbra sem tesznek lépéseket - jelentette ki a politikus.

 Továbbá:

 A kialakult helyzetet összefoglalva Ivanics Ferenc elmondta: látszatnyilatkozatok hangzanak el a kormány részéről, amelyeket sorra meg is cáfolnak, a város és a dolgozók képviselőivel azonban nem folynak tárgyalások.

Most már azonban hatalmas szerencsénk van, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere arról híres, hogy tárgyalni szokott. Érdekes módon, Ivanics most hallgat, amit ellenzékben követelt, azt most megtehetné, ha ragaszkodna saját kijelentéseihez, de nem szól. Akkor maga a Párt is igyekezett learatni a politikai babérokat a kapuvári húsgyár ügye kapcsán, az egész megye leste a koncot, és most szijjártóstul, Szájer iPad Józsefestül, mindegyik kussol. Hangzatosan kiadták a „Ringa megmentésért” szlogent:

 A polgári kormány alatt a helyi és a kormányzati összefogás elegendő volt ahhoz, hogy ne zárja be a tulajdonos a kekszgyárat – szögezik le közleményükben a fideszes honatyák, ezért szükségesnek látják, hogy a Medgyessy-kormány is végre részt vegyen ebben a folyamatban, hiszen a Ringa továbbéléséhez új befektetőkre, új üzemeltetőkre és adott esetben állami támogatásra, illetve az állam által nyújtott garanciákra is szükség lehet – áll a közleményben, amelyet Áder János, Ivanics Ferenc, Takács Imre, Pap János, Szájer József, Szijjártó Péter és Birkás Tivadar szignált.

 Amennyiben ezeket a nyilatkozatokat összehasonlítjuk a Lyobbik mostani közleményével, nyilvánvaló, hogy a Lyobbik a Fidesz akkori stratégiáját lopta el a politikai haszonszerzés érdekében. Szinte ugyanazok a fordulatok ismétlődnek:

A Jobbik szerint tarthatatlan a titkolózás és a kormányzati tehetetlenség, sok család megélhetéséről van szó, nem tehetik meg a kapuvári húsgyárral, hogy a magyar vidék kevés megmaradt bástyájából egy újabb elessen!

Hűha, mecsoda militáns retorika! Ha hozzátették volna még a „harc”, „háború” vagy „koki” szavakat, azt gondolná az ember, a Lyobbik szövegét maga a félázsiai Orvbűn írja.

 Vagy:

 A Fidesz egymillió új munkahelyet ígért, ehhez képest a mezőgazdaságban és a rá épülő élelmiszer-feldolgozó iparban folyamatos és egyre gyorsuló leépülés tapasztalható.

 Akkor a Fidesz igyekezett a Maszopra tolni a felelősséget, most pedig a Lyobbik igyekszik a Fideszre hárítani a felelősséget. Aligha meglepő a rothadó húsdarab körüli politikai nyereséghajhászás e stratégiája, elvégre Vonáék a Fidesz köpönyegéből bújtak elő. Egyik kopó, másik véreb. Nyilván vannak jómunkásemberek, akik a Lyobbik akcióját éppúgy beszopják, ahogyan beszopták 2003-ban a Fideszét is. Megjegyzem: mivel a Kapuvári Hús Zrt. magáncég, ahogyan akkor a Ringa is az volt, ha egy cég csődbe akar menni, és le akarja húzni a rólót, a kormány lényegében nem sokat tehet, bármennyire is rikoltozott akkoriban az ellenkezőjéről Ivanics Ferenc. Legalábbis törvényesen kevés a mozgástere. De hát azt tudjuk, hogy a Fideszt a törvényesség általában nem szokta zavarni. A Lyobbikot meg még kevésbé.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr394760385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.