Az önkormányzat hétfői ülésén elhangzott gondolatkonstrukciókat összepárosítva a város első emberének múlt heti kijelentéseivel az a tanulság párolható le, hogy a szokásos nagy magabiztossággal stratégiainak mondott koncepciók és grandiózusnak beállított tuti tippek szavatossági ideje meglehetősen hamar lejár, miközben a Molnár Kft. rendkívül független és objektív médiapropagandájával megtámogatott kommunikáció győzelmi jelentések sorát igyekszik harsogni. (Utóbbi, mármint a Rábaközi Televízió propagandája is megérne egy misét, különösen a november 28-án Csornán történtek fényében.)
Hámori György polgármester múlt héten azt nyilatkozta a helyi tévének, hogy sajnos figyelembe kell venni, nehéz ipari üzemeket letelepíteni Kapuvárra, mert az autópálya tőlünk 50 kilométerre van, vagyis infrastrukturális hiányosságokkal érvelt: „Kapuváron nagy volumenű iparfejlesztéssel mindaddig nem számolhatunk, amíg a 85-ös főút megmarad jelenlegi állapotában, mert a potenciális befektető első kérdése, hogyan érhető el az autópálya”. Ilyenkor a riporter, persze csak ha méltó akarna lenni a nevére, megkérdezné: Drága polgármester úr, milyen viszonyban állnak ezek a mondatok a korábbi évek kommunikációjával, mert mintha nem harmonikusan simulnának egybe azzal. No de hát ilyen kérdés nem hangzott el, Kertész klasszikus mondatzáró fordulatával hozzátehetném: természetesen.
Én ugyan tudom, hogy a politikai emlékezetet két hét után már az amnézia sújtja, de mocskos hazaárulóként bátorkodom emlékez(tet)ni az indiai gumigyár esetére 2008-ból. Mint ismeretes, 2008-ban egy indiai cég több ezer munkahelyet létrehozva gumigyárat akart létesíteni Gyöngyösön, ezt azonban az ottani Fidesz kicsinyes politikai bosszúból – nehogy a politikai riválisok arathassák le a babért – megfúrta, mire a cég azt mondta, hogy oké, akkor kapjátok be, nem építünk lószart se. Hogy jön mindez Kapuvárhoz? Hát úgy, hogy ekkor több magyar várossal egyetemben Kapuvár is bejelentkezett a gumigyárra, hogy azt építsék fel itt. Németh Csóka Gábor akkori és mostani alpolgármester már ki is szemelte az ipari parknak eufemizált ipartelepi út területét, ahol szállást adtak volna az üzemnek. Feltételezem, ez a hirtelen jött improvizáció egy roppant mód átgondolt koncepció keretében fogant meg, felmérték a reális lehetőségeket, mikor úgy döntöttek, a gumigyár telepedjen le itt. Ezt az ötletet már akkor is pusztán jól hangzó kamunak ítéltem. Mert érdekes módon akkor nem vetődött fel problémaként, hogy Kapuvár közelében nincsen autópálya, most pedig ezt Hámori György az iparfejlesztés egyik feltételeként jelöli meg. Úgy látszik tehát, az autópálya fontosságáról akkor még nem tudtak, amely azt jelenti, hogy vagy nem gondolták végig az elképzelést, vagy pedig bedobtak egy olyan ötletet, amelynek megvalósulására eleve nem láttak esélyt. De az autópálya csak az egyik feltétel lett volna, Hámori György mostani kijelentése értelmében is. Mert felmérték-e, hogy vajon honnan a fenéből kaparnak majd össze több ezernyi munkást, akik majd abban a gyárban dolgoznának, vajon van-e ehhez Kapuvárnak és környékének megfelelő számú – Mocsai Emberi Nagyság Lajos nem feltétlen humánus retorikájával szólva – „emberanyaga”? Kötve hiszem. Nem mellesleg, a gumigyár feltehetően nagyobb forgalommal, zajjal és szaggal jár, márpedig ez nehezen egyeztethető össze azzal a stratégiainak mondott koncepcióval, hogy mi a turizmusra építünk. Pláne annak fényében érdekes ez, hogy már a sokkal kisebb munkaerőt foglalkoztató húsgyár is komoly problémákat jelentett, tekintve, hogy a vendégek nem akarnak fürdőzés közben folyton disznóröfögést hallgatni, és nem akarják a levegőben terjengő füstölt szalonna penetráns illatát minduntalan szagolgatni. Így aztán aligha kétséges, hogy az indiai gumigyár Kapuvárra telepítésének ötlete már eleve nem volt több egy jól hangzó blöffnél. Ám ha mégsem lett volna blöff, akkor egy szakmailag megalapozatlan ötlet volt. Egyik konklúzió sem jobb a másiknál. Eleve kudarcra volt ítélve, amit aztán a be is következett sikertelen telepítési kísérlet esetén majd nagyon szépen lehet úgy kommunikálni, hogy pedig aztán mi megpróbáltuk, dehát.
Mármost, Hámori azon axiómája, hogy iparfejlesztéshez autópálya kell, azt igyekszik leplezni, hogy miért nem sikerült nagy volumenű ipart vonzani Kapuvárra. Ahogyan fideszeseknél már csak lenni szokott, azt az érvet dobják be, hogy nem bennünk van a hiba, hanem rajtunk kívül álló körülmények, jelen esetben az autópálya hiánya volt az akadálya mindennek. Mert amit Hámori most, 2011-ben tud, azt nem tudta 2008-ban? Akkor nem volt feltétel a jó közlekedés, csak most? Vagy esetleg a kudarcot próbáljuk meg palástolni ezzel a kommunikációval? Ha nem csalódom, Veszkénynél, Fertődnél és Fertőszentmiklósnál sincsen autópálya, mégis sikerült odacsalogatni a Novomaticot illetve a dánokat. Nekik ez hogyan sikerült autópálya nélkül? Az az abszurd helyzet van minálunknál, hogy nem faluról ingáznak – a Bencsik Andrással lebutított OV terminológiájával szólva – a „büdös szájú prolik” egy városba, hanem fordítva, kapuváriak járnak például Veszkénybe culágerkodni. Úgy tűnik, vagy a 2008-as nem-koncepció, vagy a mostani kommunikációs lufi durran ki.
A hétfői önkormányzati ülésen Kováts Csaba Hámoriról szóló panegyricusszal feldúsított felszólalásában több témát érintett, a frissen felújított hídról, az elnevezésében (is) felettébb bornírt Hany Istók Kerékpáros Centrumról, az ipari parkról kérdezve a polgármestert (a nem képviselő Kováts azért szólalhatott fel, mert a testületi ülés közmeghallgatással volt összeabroncsolva). Hámori György az általa felvetett kérdésekre azzal válaszolt, hogy lényegében nem válaszolt, mondván, nem lát a jövőbe, és ő, bizony, nem jós. Namost lehetne azzal poénkodni, hogy a roppant tehetséges Matolcsy Mekk Mester unortodox módon bezzeg 35 évre előre látja, mekkora lesz az infláció (igaz, a holnapot sohasem sikerül neki), de szerintem a kérdező nem is ezoterikus képességeket várt volna el a pé mestertől, meghagyva azt a Nemzet Gyorsnaszádjának, hanem a kommunikációban olyan gyakran hangoztatott „stratégiát” és „koncepciót”, amelyek azonban úgy tűnik, meglehetősen romlékonyak. Ami tegnap még tuti tipp volt, az mára megromlott.
Amikor felavatták a kerékpáros centrumnak csúfolt izét, akkor az volt a megtalált Szent Grál, amely majd gyógyírt nyújt mindenre. Igaz ugyan, hogy nevét meghazudtolva kerékpárutat a környezete még nyomokban sem tartalmaz, vagyis ez annak a „centruma”, amely nem létezik (Jacques Derrida a középpont nélküli  centrum e ragyogó példáját bizonyosan örömmel építette volna bele filozófiájába). Igaz ugyan, hogy az épületet olyan szakmai tisztességgel gányolták össze, hogy attól kell tartani, nehogy éjjelente a cseh turisták fejére szakadjon a plafon. És lám, az eddigi kommunikációval ellentétben, miszerint ez az épület aztán kajakra a sikeresség záloga, most maga Hámori kénytelen beismerni, hogy a tuti tipp mégsem volt annyira tuti, kevés a szobák száma, így aztán a szállóvendégeket nem lehet elhelyezni. A siker szavatossága ideje megint lejárt. Liternyi lóvét költöttek marketingre, brosúrákra, reklámfilmre, de ezzel megint csak felcserélték egymással a lépcsőfokokat. Nem lett volna okosabb először teremteni valami vonzót, és aztán beindítani a promót? Akkor talán nem az lett volna a helyzet, hogy idehívjuk a turistákat, de nem tudjuk elhelyezni őket. Nem mellesleg, amikor a turista meglátja, hogy a pénzéért a gyógyfürdőként előadott valamiben medence helyett két kis méretű lavórt kap, akkor esetleg felötlik benne, hogy Bük vagy Sárvár sincs olyan messze, ahol bővebb és színvonalasabb szolgáltatást kaphat (nota bene: ott sincs autópálya).
Jóllehet Kapuvár szavakban igen erősen építi a kerékpáros turizmust, sem a kerékpáros… khm… centrumnál nem sikerült kerékpárutat építeni, sem pedig a most újjáépített Kis Rába híd kapcsán nem sikerült kieszközölni az NFM-nél, hogy legyen a hídon bicikliút, és már nem is fog elférni rajta. Alternatív megoldásként Kováts Csaba azt javasolta, hogy a kastélytól a kerékpáros út vezessen a Rába-palota felé, onnét pedig a nem kevésbé ormótlan gyalogoshídon át csatlakozzon be a Kossuth utcai kerékpárútba. Hámori erre a felvetésre érdemben nem válaszolt, noha – ha már a kerékpáros turizmust is tuti tippnek tettük meg –, feltételezhető lenne, némileg talán elgondolkodtak már rajta, hogyan teremtik meg a folytonosságot. De nem. Akkor viszont hol van itt a koncepció?
Amikor az önkormányzat rádiót vásárolt közpénzen, akkor azt kommunikációilag megintcsak tutiként adták el, de úgy látszik mégsem volt annyira tuti. Már önmagában azt sem értem, mi a francnak vesz egy város rádiót, minek mászik bele olyan dologba, amely nem tartozik az alapfeladatához, nem beszélve arról, hogy talán más fontosabb ügyek is vannak annál, minthogy rádióval homokozzanak. És lám, ez az átgondolt koncepció annyira volt tuti, hogy a Rábaköz Rádió Kft.-t most beolvasztották a nem különben tuti Kapuvári Ipari Park Kft-be, amelyet viszont rejtélyes okokból átkereszteltek Kapukom Kft.-vé, mert most provizórikusan ez lesz a tuti, hogy aztán ennek is rövid időn belül lejárjon a szavatossága.
Ahol ilyen gyorsan változtatnak meg korábban még nagy magabiztossággal előadott döntéseket, koncepciókat, erős a gyanú, hogy azok a tervek csak a sikerkommunikációban voltak annyira tutik. Ez az elmatolcsysodás félreérthetetlen jelölője. A recept: kitalálunk valami át nem gondolt blöfföt, azt a lakájmédia segítségével Megváltóként kommunikáljuk, majd amikor bebizonyosodik, hogy ez az áru is romlott, akkor csináljunk úgy, mintha nem történt volna irányváltás, lehetőleg keressünk egy rajtunk kívül álló hibást, és a sikertelenséget fogjuk rá a nyuszira (a nyuszi alternatív nevei még: IMF, autópálya). Most is van egy tuti koncepció. Ezt a tutit most a vállalkozásokat segítő inkubátorháznak hívják. Nekünk Brüsszel nem diktál! – szól az alapelv, de azért, ha ad az Európai Unió pár százezernyi zsetont az inkubátorházra, azért annyira nem tiltakozunk. Kérdés persze, ki fog vállalkozni jövőre, amikor a visszamenőleges hatályú adókivetés és törvénykezés alapján még az sem biztos, ami tegnap volt. Ha nem jön be, legföljebb úgy teszünk, mintha nem durrant volna ki egy újabb lufi. Lassacskán ez már Neunundneunzig Luftballons. Na ne! Ja bocs, Nena.
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr653422499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.