Előző rész

 
A választás második fordulója
 
 
A továbbjutott jelöltek
 
            A ’94-es parlamenti választás második fordulójában három jelölt mérettette meg magát. A választási törvény értelmében azok az egyéni képviselőjelöltek juthattak a második fordulóba, akik a szavazatoknak legalább a 15 %-át sikerült megszerezniük. Ezt a kritériumot két jelölt, Varga Gyula és Simon Gábor teljesítette. Ugyanakkor a választási törvény kimondta azt is, hogy legalább három jelöltnek, az első fordulóban a három legjobb eredményt elért jelöltnek kell továbbjutni. Raskó György hajszál híján nem érte el a 15 %-os küszöböt (14, 99 %-ot kapott az első fordulóban), mivel azonban legalább három jelöltnek indulnia kellett, így a második fordulóban az ő neve is felkerült a szavazólapokra. Így a jelöltek névsora a következőképpen alakult:
 
1. Varga Gyula – Szabad Demokraták Szövetsége
2. Simon Gábor – Magyar Szocialista Párt
3. Raskó György – Magyar Demokrata Fórum
 
 
Részvétel
 
            A választás második fordulójában – ahogy az lenni szokott – kevesebben mentek el szavazni, mint az első fordulóban. Amíg az első fordulóban a 6-os körzetben a választásra jogosultak 73, 93 %-a járult az urnákhoz, addig május 29-én 65, 51 százaléka. A választásra jogosult 44 400 szavazópolgárból (ez 14 fővel kevesebb az első fordulónál) 27 311 fő szavazott. A választás hivatalos végeredménye szerint (ezt az alábbiak miatt fontos hangsúlyozni) 27 023 fő (98, 97 %) szavazott érvényesen, míg a szavazólapokból 280 darabot érvénytelennek találtak (1, 03 %), a felvett szavazólapokból pedig 8 darab hiányzott az urnákból.
 
A második forduló eredménye
 
            A második forduló a megye 6. számú egyéni választókerületében rendkívül szorosan alakult. A szavazólapok 97 %-os feldolgozottságánál még Raskó György, az MDF jelöltje vezetett, azonban a további 3 % – úgy tűnt – érdemben befolyásolta az eredményt. Az utolsó pillanatban megfordult a sorrend, mely az adatok 100 százalékának feldolgozottságánál a következő eredményt mutatta:
 
 

Helyezés
A jelölt neve
Párt
Szavazat
%
1.
Varga Gyula
SZDSZ
9396
34, 85
2.
Raskó György
MDF
9386
34, 81
3.
Simon Gábor
MSZP
8179
30, 34

 
 
            A kapuvári választókerületben tehát rendkívül szoros, országosan is kuriózumnak számító eredmény született. Úgy tűnt, hogy a második fordulóban az egyéni képviselői mandátumot Varga Gyula (SZDSZ) nyerte el, de szorosan felzárkózott mögé az MDF képviseletében Raskó György is. Az elsőségről mindössze 10 szavazatnyi különbség döntött, amely 0, 04 %-ot jelent. Feltűnő viszont az érvénytelen szavazatok aránya, a szavazatszámláló bizottságok tagjai összesen 280 voksot találtak érvénytelennek, az összes szavazat több mint egy százalékát.
            Az első helyen nem történt változás az első fordulóhoz képest, viszont Varga Gyula jóval kisebb arányban tudta megnyerni – legalábbis az első szavazatösszesítés szerint – a választást. A második és a harmadik helyen viszont helycsere történt, Simon Gábor a harmadik, Raskó György pedig a második lett, és ami lényegesebb, amíg az MSZP képviselőjelöltje az első forduló után mintegy 6 százalékkal szerzett többet Raskó Györgynél, most 3, 5 %-kal kevesebbet kapott nála, összességében tehát a változás jelentős, 10 százalék.
            Valamennyi versenyben maradt jelölt az első fordulóhoz képest növelni tudta támogatóinak arányát, lényeges különbség azonban, hogy nem ugyanolyan arányban. Varga Gyulára az első fordulóban 6987 szavazat érkezett, most pedig – legalábbis az első összesítés szerint – 9396. Ő tehát 2409 fővel tudta növelni szavazótáborát. Simon Gábor az első fordulóban 6837 szavazatot gyűjtött be, most 8179-et. Az MSZP jelöltjére 1342-en szavaztak többen. Az MDF jelöltje esetében következett be a leginkább radikális módosulás. Amíg ő rá május 8-án 4920 szavazópolgár ikszelt, addig a második fordulóban 9386 voksot szerzett. Ez 4466 fővel több, mint amit az első fordulóban kapott, amely azt jelenti, hogy szavazatainak száma gyakorlatilag megduplázódott.
 
 
A második forduló értékelése
 
            A jobboldali pártok összefogásának gyümölcse – melyet Raskó György a két forduló közötti választási kampányban szorgalmazott – beérett, ám úgy tűnt, így sem sikerül megszereznie a győzelmet. Szavazótáborát ő volt képes a legnagyobb mértékben növelni, csaknem kétszer annyian szavaztak rá, mint az első fordulóban. Már az első forduló települési egyéni és listás eredményének különbségéből is látható volt, hogy az egyértelműen jobboldali elkötelezettségű szavazók (az MDF, a KDNP, az FKgP és az EKgP szavazói) hajlamosak az átszavazásra, vagyis arra, hogy egy másik jobboldali párt mellett tegyék le voksukat. A jobboldali egység tehát eredményre vezetett, amely teljes mértékben átrajzolta a választókerület politikai térképét. Amíg az első fordulóban a választókerület településein vegyes kép bontakozott ki a győztes pártokat/jelölteket illetően, addig a második fordulóban a térkép meglehetősen homogénné változott: a falvak döntő többsége „bezöldült”, a legtöbb településen Raskó György diadalmaskodott. Mindez annak volt köszönhető, hogy az MDF jelentős potenciális szavazói tartalékkal rendelkezett, melyet sikeresen tudott mozgósítani.
            Az SZDSZ jelöltje Varga Gyula néhány községen kívül csak Kapuváron volt képes nyerni, ahol már az első fordulóban a legerősebbnek bizonyult, több mint 12 %-ot vert rá az utána következő – MSZP-s – jelöltre. Ő is tudott plusz szavazatot szerezni a második fordulóban, de korántsem annyit, mint Raskó György. Minthogy a jobboldali szavazók – már akik elmentek – valószínűleg az MDF jelöltjére adták szavazatukat, feltételezhető – de csak feltételezhető – hogy Varga Gyula a Fidesz szimpatizánsaiból szerzett jó pár új szavazót, amely párt az első fordulóban 2841 szavazatot (8, 66 %) kapott. Nyilvánvaló persze, hogy a szavazatokat nem lehetséges mechanikusan összeadni. Varga Gyula, aki már az első fordulóban is csak a kapuvári szavazatokkal tudott nyerni az MSZP, most pedig az MDF jelöltje előtt, a május 29-én tartott második fordulóban is kapuvári szavazóinak köszönhetően volt képes megelőzni utána következő riválisát. Így tehát, amikor az SZDSZ képviselőjelöltje a választás éjszakáján a városi televíziónak nyilatkozott, teljesen igaza volt: „a kapuváriak most is, mint négy évvel ezelőtt, bebizonyították, hogy a város jó értelemben vett cívisváros, hisz’ itt dőlt el a képviselőség sorsa.” Hogy azonban valóban véglegesen eldőlt-e, az a későbbi történések fényében erősen kérdéses.
            Végezetül, a harmadik jelölt – és harmadik helyezett – eredményét vizslatva megállapítható, hogy Simon Gábor – bár a két forduló között igen intenzív kampányt folytatott – rontott korábbi pozícióján, és egy helyet visszacsúszott a jelöltek versenyében. Az MSZP továbbra is a 6-os számú választókerület délkeleti csücskében, Beled és környékén bizonyult a legerősebbnek. Ugyanakkor jóval kevesebb új támogatót tudott szerezni, mint a másik két induló. Ahogyan a liberális jelölt, úgy a szocialista képviselőjelölt sem rendelkezett olyan erős tartalékkal, mint a jobboldal – összefogás esetén.
            A második fordulóban azonban a kapuvári választókerületben lényegében döntetlen született, néhány szavazat eltérésével ugyanannyian támogatták az SZDSZ, mint az MDF jelöltjét.
 
 
A szavazatok újraszámolása
 
            Varga Gyula a választások éjszakáján a helyi tévének adott interjújában a következőt nyilatkozta: „A választás végleges adatai 14 nap múlva válnak hivatalossá, ám úgy gondolom, hogy a képviselőség sorsán ez már nem fog változtatni”. Az SZDSZ magát már-már országgyűlési képviselőnek érző jelöltje azonban tévedett.
            Raskó György a rendkívül kicsi, 10 szavazatnyi különbségre hivatkozva jogorvoslati kérelmet nyújtott be, és a választást követő héten a szavazatok újraszámolását kérte. Varga Gyula egyébként elismerte ezt, és egy újságírói kérésre úgy válaszolt, az MDF-es jelölt helyében maga is ugyanezt tette volna. Az újraszámolás során a választás végeredménye megváltozott. Az eredetileg eredménytelennek tartott szavazatok közül sokat utólag eredményesnek minősítettek, melyet aztán a választási törvény értelmezése körüli vita követett. Ennek kapcsán Raskó György, az MDF jelöltje burkoltan választási csalással vádolta a helyi szavazatszámláló bizottság tagjait, melynek következében fellángolt a politikai vita. A nyilvánvalóan kormánypárti (értsd: jobboldali) média műsorai Raskó szája íze szerint tálalták az eseményeket, aki egyúttal a szocialista szavazókat „munkakerülőnek” és „alacsony szellemi színvonalúnak” állította be, vagyis lehülyézte. A vitába a soproni képviselő, Boros László is beszállt egy Kisalföldben megjelent cikkével.
            Mindezeket, a szavazatok újraszámolását, a második forduló utáni politikai botrányokat, a képviselői reakciókat és az eseményeknek a jobboldali sajtó (az MTV A Hét és a Híradó című műsorai) által való tálalását egy korábbi posztomban már tárgyammá tettem, ezért az ott mondottakat fölöslegesnek tűnik itt még egyszer elismételni. Aki részleteiben kíváncsi a második forduló végeredményét követő polémiákra, kattintson a Hogyan szopott Varga Gyula 1994-ben? című posztomra.
 
A választás hivatalos végeredménye
 
            A kapuvári választás végeredményével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság június 16-án döntött véglegesen, mely ellen fellebbezési lehetőségnek nem volt helye. Így a választás hivatalos végeredménye az alábbiak szerint alakult:
 

Helyezés
A jelölt neve
Párt
Szavazat
%
1.
Raskó György
MDF
9416
34, 49
2.
Varga Gyula
SZDSZ
9406
34, 45
3.
Simon Gábor
MSZP
8201
30, 04

 
 
 
A második forduló végeredménye
 
 
 
            Az 1994-es parlamenti választáson az egyéni jelöltek versenyét tehát végül Raskó György (MDF) nyerte 10 szavazattal a második helyezett Varga Gyula (SZDSZ) előtt. Így Kapuvárt és környékét az 1994–1998 közötti parlamenti ciklusban a Magyar Demokrata Fórum képviseletében Raskó György képviselte. Ahogyan azonban elődje, Horváth Tivadar – aki SZDSZ-es országgyűlési képviselőből KDNP-s lett – Raskó sem ült végig az MDF soraiban. Az MDF ugyanis 1996-ban kettészakadt, és Raskó György az új párt, az MDNP (Magyar Demokrata Néppárt – mely 2005-ben újra egyesült az MDF-fel) színeit képviselte. Igaz, ez a változás kevésbé volt radikális, mint Horváth Tivadar 1991-es pálfordulása.
 
 
Németh D. jegyzete
 
            Németh D. László, a Kisalföld című megyei napilap kapuvári szerkesztője a lap június 11-én megjelent – tehát még a hivatalos végeredmény megszületése előtt – tett közzé jegyzetet a kapuvári választásokról Egy választás margójára címmel. Ebben a szerző azt ecseteli, hogy a választás minden demokratikus országban indulatokat szül, és ez nem volt másképp Kapuváron sem az 1994-es parlamenti választáson. „Valaki személyesen gyűjtötte be a fő vetélytárs plakátjait, másnak kampánysegítőjét bántalmazták: hogy igaz, vagy sem – ma már ki firtatja?” – írja.
            Majd arra a következtetésre jut, hogy a választókerületben holtverseny született: „A kapuvári körzetben a második forduló után döntetlen született – nemes ellenfelek vetélkedéséből – írja, aztán később így folytatja – tudomásul vették [ti. a képviselőjelöltek], hogy egyéni választókerületben akár egy szavazat is dönthet, a demokrácia így működik”.
            Az országgyűlési képviselő feladatait így vázolja fel: „A parlamenti képviselőre nehéz feladat vár: nemcsak saját tábora számára kell bizonyítania alkalmasságát, meg kell küzdenie a nem rá szavazók kételkedésével is. Ez a vetélytárs segítsége nélkül nem megy. Úgy tűnik, az igény az együttműködésre mindkettőjükben megvan: ez az egyetlen lehetőség rá, hogy a térség választópolgárai ne csalódjanak – szavazatuktól függetlenül – jelöltjükben, és talán ez az egyetlen lehetőség arra is, hogy megvalósuljanak a »befutó« elképzelései a régióról, hogy munkája során ne ütközzön a gyanakvás hűvös burkába”.
            Az újságíró végül a választás tanulságaira figyelmeztet: „És még egy, ami örök emlékezetűvé tesz a kilencvennégyes választást a körzet választói számára: őket már soha többé nem kell meggyőzni arról, hogy menjenek el szavazni, hiszen minden egyes szavazat számít. Akik a szemerkélő eső miatt távol maradtak az urnáktól, talán másképp alakíthatták volna a végeredményt….”
 
 
Papp László (SZDSZ) felszólalása
 
            A bonyodalmak ezzel azonban még nem értek véget. 1994. június 21-én kedden Kapuvár Város Önkormányzatának képviselő-testülete rendes havi ülésén a napirendi pontok előtt szót kért Papp László, aki – akkor még – az SZDSZ színeit képviselte. A képviselő kérdéseit a város jegyzőnőjéhez intézte: volt-e választási csalás Kapuváron, és kaptak-e a szavazatszámláló bizottság tagjai egyértelmű tájékoztatást előzetesen arról, hogy mely szavazatok számítanak érvényesnek, mert mintha az országos médiumokban elhangzott nyilatkozatok kétségeket támasztanának. Sáfrányné Dr. Kiss M. Rozália jegyzőnő válaszában a választási bizottságok munkáját korrektnek ítélte és mondandóját némi indulattól sem mentesen azzal zárta, hogy aki a bizottság tisztességes munkáját kétségbe vonja, az nevezze meg, hogy milyen konkrét visszaélésre gondol, így vállalva kijelentése következményeit. Az ülésen ezt követően Bársony László (SZDSZ) és Papp Viktor (VP) között kisebb szócsata alakult ki, de mindketten megerősítették a választás törvényességét.
            Sáfrányné válaszát a képviselőtestület jelenlévő 13 tagja tíz igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és három tartózkodással elfogadta, majd önkormányzati határozatban köszönte meg a választási bizottságok lelkiismeretes munkáját. Az elhangzottaknál polgármester lévén Varga Gyula is jelen volt, de nem kívánt hozzászólni az ülésen történtekhez.
 
 
***
 
            1994. június 24-én a Castrum Copu Városi Televízió heti híreiben arról számolt be, hogy a héten Raskó György átvette parlamenti megbízólevelét. Beszámolt egy szűk körű ünnepségről is, melynek során az MDF – immár – képviselője megköszönte mindazok támogatását, akik rá szavaztak, majd rátért a választási bonyodalmak ecsetelésébe. Mint mondta, az MDF helyi sikerének és az MDF országos kudarcának okát más időre napolja el. A szerény rendezvényt koccintás zárta.
            Raskó egyébként több rekordot is felállított győzelmével. Amellett, hogy az ő győzelme volt a legszorosabb, az összes parlamentbe jutott egyéni képviselő közül is ő kapta a legkevesebb számú voksot. A másik oldalról viszont az egyik legtöbb nyelvet beszélő parlamenterként ült az országgyűlésben, és ezen kívül ő volt az egyik legtöbb cégben érdekelt és a legtöbb cégben tisztséget viselő képviselő is Csintalan Sándorral (akkor még MSZP) együtt.
 

Következő rész

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr692484983

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oszkár írja 2010.12.02. 21:49:48

Kiváncsi lennék Varga Gyula ott volt e az újraszámlálásnál.

P.mester 2010.12.03. 11:47:58

Jaj, hát... Nyilván nem. Nem úgy zajlik, hogy kivonul az egész pereputty, Nátzi bácsi meg kituládozza a babakocsit a kisgézával, oszt a tribünről buborkás szen'vicset majszolva sasolják a szíp műsortot.