Pájer Imre, az úttörő
A Rábaközben megjelent helyi újságok történetével néhány korábbi előzmény után (Varga Imre, Hiller István) a csornai tanár, Pájer Imre foglalkozott legrészletesebben. Több tanulmányban átfogó képet adott a rábaközi lapok elnevezéséről, feltérképezte megjelenésük időrendjét, szerkesztőgárdájukat, megpróbálta megmagyarázni létrejöttük és megszűnésük okait, nyomdai előállításuk körülményeit és a sovány forrásokból kihalászni pénzügyi fedezetük adatait. Pájer Imre alapos és lényegében úttörő kutatásából ismerjük, hogy a Rábaközben elsőként megjelent újság nem a Rábaközi Hírlap volt, amint azt a történészek korábban feltételezték, ezt megelőzően létezett már egy helyi lap Rábaköz néven. Minthogy Pájer mind térben, mind pedig időben az egész Rábaköz sajtótörténetét tekintette át, így értelemszerűen a bennük megjelent cikkekkel való foglalkozás szétfeszítette volna tanulmányai kereteit. Most az első kapuvári újság debütáló számát veszem górcső alá, és igyekszem tartalmára is kitérni.
 
 
A Rábaköz mint kapuvári újság
A legelső kapuvári újság és egyúttal a Rábaköz legelső hírlapja a Rábaköz nevet viselte, első évfolyamának első száma 1890. január elsején jelent meg. Ez az állítás azonban mindjárt két szempontból is értelmezésre szorul. Először is kérdés, valóban 1890-ben jelent-e meg először ez a periodika, másodszor pedig jogosan nevezhető-e kapuvári újságnak akkor, amikor címe nem egyetlen településre, hanem egy nagyobb tájegységre, a Rábaközre utalt.
Nos, ez az újság rendszeres jelleggel valóban 1890 elejétől kezdve jelent meg, és a január elsején napvilágot látott számot jelölték meg az első évfolyam első számának. Ez azt jelenthetné, hogy az új újság 1890-ben indult. Ugyanakkor a lapnak már az előző évben volt egy száma, amely karácsony alkalmából 1889. január 25-én látott napvilágot, és a fejécen a „mutatványszám” felirat szerepelt. A kísérleti megjelenéssel nyilván az ünnepre való tekintettel kívánták megörvendeztetni olvasóikat. Így aztán, bár a lap hivatalosan 1890-től kezdte számozni a lapot, mégis azt lehet mondani, hogy a Rábaköz első száma nem 1890-ben, hanem 1889. december 25-én jelent meg. Ezzel vette kezdetét Kapuvár sajtótörténete.
 
 
 
            A Rábaköz fejléce
 
A második kérdésre a válasz, miszerint nevezhető-e a termék kapuvári újságnak, kicsit bonyolultabb. A lapcím az egész Rábaközre utalt, nem pedig egyetlen településre, így első blikkre nem jogos a sajtóterméket kapuvári lapnak titulálni. A Rábaköz valóban nemcsak kapuvári, hanem rábaközi híreket is tartalmazott, ez azonban az első számokra még nem volt annyira jellemző, kezdetben túlnyomó többségében Kapuvárról származó tudósítások szerepeltek benne. Abban, hogy a lap horizontja az egész Rábaközre kiterjedjen, fontos állomás volt, hogy 1891. március 8-tól Spatz Adolf személyében Csornán társzerkesztője is akadt, aki innen is szállított naprakész híreket. Addig is voltak persze nemcsak kapuvári, hanem csornai, mihályi, beledi, himodi stb. hírei is lapnak (sőt, Magyarország és a világ más tájairól is átvettek – főleg színes, bulváros – érdekességeket), mégis a híradások zömét kapuvári események, beszámolók képviselték. Így a Rábaközt a hírforrások alapján – legalábbis kezdetben – nevezhetnénk kapuvári újságnak, a döntő érv azonban mégsem ez.
A legjelentősebb argumentum a lap szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos. A lap létrejötte egy kapuvári értelmiségi nevéhez fűződik, ötévnyi működése során felelős szerkesztője és kiadója Hevesy János volt. Hevesy János (a nevet a fejlécben Hevesinek írták, más forrásokban ipszilonnal) az 1884-ben megalapított kapuvári polgári iskola testnevelés tanára volt, aki történelem és irodalom szakos tanítói végzettséggel is rendelkezett. Hevesy 1887-ben került Kapuvárra, ugyanebben az évben feleségül vette Sikor Margitot, házasságukból született 1893-ban Hevesy Iván, a későbbi filmelmélész és művészettörténész. A lap fejlécén főmunkatársként jelöltek meg egy bizonyos „Nihilt”, az álnév-használat persze a korban általános volt, gyakran nem is betűket, hanem grafikus jeleket is használtak az újságokban. Hogy vajon ki rejtőzhet a talányos Nihil név alatt, egyelőre maradjon homályban. Nemcsak az alapító Hevesy János személye kapcsolódott Kapuvárhoz, de a szerkesztőség és a kiadóhivatal is Kapuvárott működött, az ún. Borsody-ház földszintjén, vagyis a Szent István király (akkor: Vám) utcai főszolgabírósági épületben (igaz, akkor az még nem főszolgabíróság, de talán a zárójelekből most már sok lesz). Az előállítási munkálatokat a kezdeti időszakban a kapuvári Buxbaum József végezte, akinek nyomdája 1880-ban nyílt meg. Ez a nyomda a polgári iskolával szemben, az Erzsébet királyné utca és a Kossuth utca sarkán helyezkedett el, melyet a népnyelv a Buxbaum név kapuváriasításából következően tájékozódási pont gyanánt Buszbám-sarokként aposztrofált (lásd hasonszőrű társait: Spiegel-sarok helyett Spigli-sarok, Drach-sarok helyett Drakk-sarok).
Mindezek után tehát, mivel az első számok cikkeinek túlnyomó többségét kapuvári hírek tették ki, az alapítást kapuváriak kezdeményezték, a felelős szerkesztő kapuvári volt, a szerkesztőség székhelye Kapuváron volt, akárcsak a nyomdai előállítás is helyben készült, úgy gondolom, a Rábaköz című lapot joggal lehet az első kapuvári újságnak nevezni.
 
 
 
 
                      A szerkesztőség székhelye
 
 
A kegyveszett Buxbaum-nyomda és háború a sajtópiacon
Az első kapuvári lap, a Rábaköz 1889. december 25. és 1895. június 29. között mintegy öt esztendőn keresztül jelent meg, mégsem állíthatnánk, hogy ezután megszűnt volna. Ennek a látszólagos ellentmondásnak érdekes története van.
Van egy sejtésem, hogy a problémák Buxbaum Józseffel kezdődtek, és ezt a témát Pájer Imre kevésbé boncolgatta. Alig indult el ugyanis a lap, Buxbaum és Hevesy alig fél év múlva összerúgta a port, és erről a lap 1890. július 20-i számában ment a szájkarate. Hevesy ekkor megjelent cikkében közli, hogy Buxbaum „dühös”, amiért már nem nála készül a lap, ennek okai között említi, hogy a nyomdai munkatársak nem voltak elég képzettek, ellenfelét azonban nem szólaltatta meg. A Rábaközt ugyanis július hatodikától már nem Buxbaumnál nyomták, és nem is Kapuváron, hanem Polgár Bertalan győri nyomdájában készítették (később visszakerült a nyomdai előállítás Kapuvárra, melynek históriája nem kevésbé izgalmas, legalábbis nekem, de erre most nem fókuszálnék).
Időközben, 1892. december 24-én útjára indult egy másik rábaközi hírlap is, melynek felelős szerkesztője csornai volt, társszerkesztője viszont Kapuváron működött. Ez a lap a Csorna–Kapuvár és vidéke nevet viselte. A lapot a kegyveszetté vált Buxbaum József nyomdájában készítették. Hevesy, a konkurens lap, a Rábaköz szerkesztője megneszelhette az új lap indításának szándékát, mert újságjának 1892. december 4-i számában nyilvánosságra hozta, hogy riválisai lapot alapítanak, és azt is tudta, hogy az Buxbaumnál fog készülni. Az új lap ugyanúgy heti rendszerességgel jelent meg, a fejlécében ugyanazokat a célokat tűzte ki, pontosan ugyanannyi volt az ára, így aztán feltehető a kérdés, hogy Buxbaum nem revans gyanánt kezdeményezhette-e a lapindítást, amiért Hevesy szakított vele, és ehhez újságíró partnereket is talált magának. Az új sajtótermék kapuvári szerkesztői, pontosabban főmunkatársai közé tartozott egyfelől Laufer (1898-ban Lászlóra magyarosított) Samu, aki orvosként működött, és már a Rábaköz mutatványszámában hirdetett (lakóháza a volt Don-vendéglő). Másfelől pedig Ajkay Gyula, aki nemcsak a Rábaköz ellenlapját kívánta létrehozni (noha az időben előbb alapított lap mutatványszámának vezércikke szerint ő ott bábáskodott a Rábaköz megszületésénél is), hanem éppúgy a polgári iskola tanára volt, ahogyan Hevesy János. Nem kizárt, hogy Buxbaum mellett valamilyen személyes sérelméért Ajkay is revansot akart venni Hevesyn.
A rivális lapok háborújából végül Buxbaumék kerültek ki győztesen. Hevesy János, az első kapuvári újság alapítója ugyanis 1895. június 29-án a lapon keresztül bejelentette olvasóinak, hogy megválik az újságtól, és a szerkesztés jogát a konkurens lapnak adják át. A taktika ma is ismerős lehet: az ellenfél megvásárolja a rivális lapot, hogy megszüntesse a versenyt. Így is történt. A Csorna–Kapuvár és vidéke tulajdonosai megvették a Rábaköz című lapot, monopóliumot szereztek a helyi sajtópiacon, és minthogy két lapra azonos érdekek alapján immár nem volt szükség, a Csorna–Kapuvár és vidékét és a Rábaközt egyesítették egymással, amely innentől kezdve, pontosabban 1895. július 7-től Rábaközi Hírlap néven jelent meg.
E folytonosság miatt nem állítható tehát, hogy a Rábaköz c. lap 1895-ben megszűnt volna, tulajdonost és nevet váltott, de folytatódott, és a kontinuitást a szerkesztők azzal is jelezni kívánták, hogy nem új számozással indították a Rábaközi Hírlapot, hanem a Rábaköz c. lap számozását folytatták (így a fejlécben nem az I. évfolyam, hanem a VI. évfolyam megjelölés szerepelt).
És hogy milyen cikkek szerepeltek az első számban? A 2. részben olvashatod.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr502361673

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az első kapuvári újság debütálása - 2. rész 2010.10.13. 04:24:39

  Fícsör A Rábaköz című újság 1889. december 25-én megjelent mutatványszáma 6 oldalon jelent meg. A periodika hetilapként működött, minden hét vásárnapján jelent meg új száma. Ezt a rendszert ugyanakkor éppen az első két szám nem követte. 1889-ben...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.