Vargyas Endre 1884-ben nyerte el a címeres nemesi rangot hivatalos nemesítési okmány útján, melyet informálisan csak kutyabőrnek tituláltak. Vargyas Endre Kapuváron született 1842. december 3-án. Nem tudom pontosan, de könnyen elképzelhető, hogy valamilyen fokú rokonsági kapcsolatban áll a szintén kapuvári születésű Vargyas Istvánnal (1717-1751), akinek 1750-ben kiadott, és magyar nyelvű betéttel kiegészített szótára a 18. századi irodalomtörténet fontos nyelvtudományi és pedagógiai műve. Szinnyei József életrajzi lexikona szerint Vargyas Endre kapuvári felmenői legalább a 17. századba vezethetők vissza, ő Vargyas György és Vargyas János nevű őseiről tud, akik Kapuváron a vár védelmében szereztek hadi érdemeket. Vargyas Endre Győrben, majd Pesten tanult, 1869-ben Sopron megye aljegyzőjévé nevezték ki. Munkásságának spektruma roppant széles. Habár számos területen működött, újságíróként tengernyi cikk fűződik a nevéhez, 1867-ben megírta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét, szemelvényeket adott ki Pázmány Péter vallási munkáiból (Vargyas teológiát is tanult), több lap szerkesztése is kapcsolódik hozzá, ezenkívül elbeszélései és versei is születtek tollából, neve elsősorban mégis a közoktatással forrott egybe, ezért is jutalmazták nemesítéssel. 1871 és 1887 között Győr vármegyében tanfelügyelőként tevékenykedett, pedagógiai – és tankönyvírói – munkáival alkotott maradandót, melyre aztán közvetítő útján az uralkodó, Ferenc József is felfigyelt. Hosszú győri életszakasza után előbb Veszprémbe, majd Esztergomba, végül Budapestre helyezték át, 1898. február másodikán királyi tanácsos is lett. Pedagógiai pályája 1905-ben ért véget, aztán 71 éves korában 1913. március 31-én, Budapesten halt meg. Alább életrajzából egyetlen szegmenst kiemelve pusztán megnemesítésével foglalkozom, már ha valakit ez érdekel.
 
Vargyas Endre Földrajz tankönyve az elemi népiskolák számára
 
 
Vargyas Endre 42 éves korában, 1884. április 29-én nyerte el a nemesi címet. Oklevele valójában három adományt tartalmazott, (1) nemességet, (2) nemesi előnevet és (3) címerhasználati jogot – bár ez a három a nemeslevelekben szorosan összekapcsolódik egymással.
(1) A nemesítés (nobilitatio) hosszú évszázadokon át rangos kiváltságokkal járt együtt a kedvezményezett számára. 1848-ban azonban a nemesi előjogokat a polgári átalakulás során eltörölték, a gyakorlatban viszont tovább folytatódott a nemesi címek adományozása, és a modernizálódó Magyarországon középkori csökevényként mégis társadalmi rangot jelentett. A nemességet az esetek döntő többségében a törvényesen megkoronázott magyar uralkodó adományozta uralkodói kegyelméből (illetve Erdélyben az erdélyi fejedelem, amit persze a Habsburg-uralkodók hosszú ideig nem tekintettek jogosnak), de egyes arisztokraták is megszerezték a nemesítési levél adományozási jogát (ilyen joguk volt például Kapuvár földesurainak, az Esterházyaknak, akik 1712-től állítottak ki nemesítési oklevelet). Vargyas Endre nemességét a királytól, Ferenc Józseftől kapta. Ferenc Józsefet, bár 1848-tól uralkodott, csak 1867-ben, a kiegyezés következtében koronázták magyar királlyá, azaz nemesítései csak ettől kezdve számítottak törvényesnek. Vargyas Endre ezután nyerte el a kékvérűséget. A hivatalos okmány voltaképpen mindkét részről rangigazolás volt, az uralkodó egyfelől ezzel törvényesítette a megnemesítést, a kedvezményezett fél másrészről pedig ezzel a hosszú időkön keresztül megőrzött irattal tudta igazolni nemességét.
1844, vagyis a magyar nyelv hivatalossá tétele óta az adománylevél magyar nyelven íródott, Vargyas Endréé is magyarul született az ő és törvényes utódai számára. A törvényes utódokat az oklevél szövege meg is jelöli, nemesi leszármazottaknak tekinti a Vargyas Endre Petz Vilma házasságából született gyermekeket, akiket név szerint is említ: Jenő, Tivadar és Endre. Petz Vilma (1852-1938) szintén pedagógus volt, leányiskolát alapított, és annak igazgatója volt. De részint pedagógusi hivatást választott Vargyas Endre fia, Vargyas Tivadar is, hitoktatóként működött, lelkészként azonban nagyobb hírnevet szerzett magának. Ha mindehhez hozzáveszzük a 18. században élt jezsuita szerző, Vargyas István nyelvtudományi munkásságát, akkor egy több évszázadot átívelő kapuvári származású tudóscsaláddal állunk szemközt.
Szinnyei azt állítja, hogy az említett Vargyas György és Vargyas János – akik Endre felmenői voltak – 1666. november 17-én nyertek armálist, vagyis nemességet és címerhasználatra feljogosító oklevelet (a 18. század óta a nemesség és a címer általában együtt járt), és ezt érdemeik után kapták jutalom gyanánt. Valószínű azonban, hogy a két megnemesített kapuvári katona nem állt közvetlen rokonságban Vargyas Endrével, mert így szükségtelennek tűnne az őt nemesi címmel felruházó 1884-es címeres nemeslevél. A nemességhez általában érdemek elismerése mellett lehetett hozzájutni, ám amíg Vargyas György és János hadi tetteiért szolgáltak rá a nemességre, addig Endre közoktatási munkájáért kapta, amit az oklevél – alább teljes terjedelemben olvasható szövege – is kiemel. Ennél azonban többet is állít, mert „nemcsak tanügyi, hanem társadalmi téren is sikeres tevékenységet fejtett ki”. Pedagógiai-népnevelői, azaz végső soron társadalmi tevékenységéből a nemesítési levél külön érdemként foglalkozik a Vargyas Endre által alapított Győrvidéki Tanítóegylettel és a Kisded Védegylettel.
A dualizmus korában a bevett eljárás szerint a nemességet a kormány egyetértésével a miniszter előterjesztésére adományozták. Az előterjesztő pedig az a miniszter volt, akihez a megadományozott személy foglalkozás tekintetében kötődött, ebben az esetben tehát a vallás- és közoktatásügyi miniszter – aki akkor Trefort Ágoston volt –, minthogy a tanfelügyelőség értelemszerűen az ő hatáskörébe tartozott. A közoktatási miniszter javaslatára aztán a király személye körüli miniszter (azaz a külügyminiszter) továbbította az előterjesztést Bécsbe az uralkodóhoz, aki a kancellária útján végül kiállította a nemesítésről szóló ünnepélyes és díszes okiratot. A nemesítést egy éven belül az adott vármegye – jelen esetben Győr megye – közgyűlése előtt nyilvánosan kellett kihirdetni. Az oklevél másolata bekerült a Királyi Könyvekbe, ahol mai napig megőrződött.
(2) Az adománylevél a nemesség mellé nemesi előnevet (predikátum) is adott Vargyas Endrének. A törvényesen adományozott előtag az illető személy nemességére utalt. A nemesi előnév egy földrajzi hely i melléknév képzős változat volt, amely a valahová tartozást jelölte, azt, ahonnan a megnemesített személy ősei származtak. Ezt az előtagot a nemesi címmel újonnan megjutalmazott egyén saját maga választhatta meg. Vargyas Endre előnévként Kapuvárt választotta, ahonnan – az eddigiekből is világosan látható módon – több értelmiségi felmenője is származott. 1884-től kezdve a tanfelügyelő hivatalos megnevezése tehát „kapuvári Vargyas Endre” volt, s tekintve, hogy a nemesi rang örökölhető volt törvényes utódaira, az értelmiségi pályát talán leginkább folytató fia plébánosként a „kapuvári Vargyas Tivadar” nevet viselte.
(3) Minthogy Vargyas Endre esetében címeres nemeslevélről van szó, a megnemesítés címeradományozással is együtt járt, amit a kedvezményezett uralkodói megerősítés nyomán törvényesen használhatott. Az armális szövege főbb vonalakban leírta a címert, de egyúttal a címer rajzát is közölte. Általánosan elterjedt szokás volt Magyarországon, hogy a címerképet az oklevél elején közölték, Vargyas Endréén is itt helyezkedik el, amelynek elkészítését a kedvezményezett finanszírozta. A címer kinézetét az adományozott saját maga választhatta meg, amelynek alapján aztán a címerfestő a heraldika szigorúan meghatározott szabályai szerint elkészítette a kidolgozott alkotást. Vargyas természetesen olyan címert igyekezett választani, amely vizuális megjelenésében kifejezte foglalkozását, tevékenységi körét. Minthogy az alább olvasható oklevél szövege amúgy is leírja a címerképet, most inkább annak szimbolikus jelentésére fókuszálnék. A csücskös talpú negyedelt pajzs bal felső sarkában egy nyitott könyv látható, amely egyértelműen értelmiségi hivatására utal, írói munkásságának magas színvonalára pedig a könyvön keresztbe fektetett aranyszínű toll emlékeztet. A jobb felső osztásba rajzolt szárnyas oroszlán az erőt jelképezheti, amely kedvelt ábrázolása volt a magyar családi címereknek. Ugyanez a griff-motívum ismétlődik meg a sisakdíszen, ahol az állatfigura a pajzshoz hasonlóan három rózsát tart, ezt megfejelve azzal, hogy itt lándzsa is látható. Sűrűn alkalmazott jelképként a lándzsa szintén az erőt szimbolizálta, Szent Mihály arkangyaltól kezdve Sárkányölő Szent Györgyig és tovább. A jobb alsó osztásban elhelyezett félig nyitott kapuval ellátott vár emlékeztethetne Kapuvárnak már a 18. században használt hasonló megjelenésű címerére, valójában azonban szerintem Győr városát, tevékenységének akkori helyszínét idézi fel. Azt a helyszínt, ahonnan kapuvári Vargyas Endre beírta magát a magyar pedagógia történetébe.
 
 
 
 
 
Vargyas Endre címeres nemeslevelének szövege:
 
 
 
Mi Első Ferencz József Isten kedvező kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kún és Bolgár országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főherczege, Toscana és Krakkó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina herczege, Erdély nagyfejedelme, morvai őrgróf, Fel- és Al-Sz[i]lézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osvieczim és Zátor, Teschen. Friaul, Ragusa és Zára stb. herczege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görz és Gradiska grófja, Triest és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsicza és Istria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság Ura stb. Emlékezetül adjuk ezennel tudatván mindenekkel kiket illet:
hogy Mi, Személyünk körüli magyar Ministerünk előterjesztése folytán, kegyelmes tekintetbe és figyelembe vevén Vargyas Endre győrvármegyei tanfelügyelő hivünknek Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk iránti állandó hűségét és a tanügyi téren szerzett jeles és érdemeit, tekintve továbbá, hogy az Ő működése alatt Győr vármegye népnevelési viszonyai örvendetes lendületet vettek, annyira, hogy a törvényhatóság is több izben jegyzőkönyvi elismeréssel adott kifejezést közhasznú tevékenysége iránti megelégedésének, tekintve végre, hogy Ő nemcsak a tanügyi, hanem a társadalmi téren is sikeres tevékenységet fejtett ki, a mennyiben a „Győrvidéki Tanítóegylet” és „Kisded-védegylet” az Ő buzgalmának köszöni létezését:
 nevezett Vargyas Endrét és általa hites nejétől született Petz Vilmától származó Jenő, Tivadar és Endre nevű fiait is Isten áldásából netán ezután születendő mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát, mind az imént emlitett kiváló érdemekért, mind pedig királyi kegyelmünk és kegyelmességünknél fogva, melylyel dicső emlékezetű Elődeink, a boldogult magyar Királyok példájára mind azt, ki Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk és Magyarországunk szent koronája iránt szép, jó és nemes tettek által magának érdemeket szerezni és az erény ösvényét követni törekszik, jutalmazni és hathatós buzditásul a jutalom kitűnő és maradandó jelével és emlékével feldiszitve szoktuk, királyi hatalmunkból és különös kegyelmünk és kegyelmességünkből Magyarországunk és társországai valóságos, igaz és régi és kétségtelen nemesei közé és sorába a kapuvári előnév használhatásának engedélyezése mellett felveendőnek tartottuk, legfelsőbb királyi akaratunk szerint kegyelmesen megengedvén, hogy ezentúl jövendő örök időkig fennevezett Vargyas Endre és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadéka és maradéka a kapuvári előnév használata mellett mindazon jogokkal élhessen és birhasson, melyekkel emlitett Magyarországunk és társországainak valóságos, igaz, régi és kétségtelen nemesei eddigelé törvény, vagy hajdani szokás szerint bármikép éltek és birtak vagy élnek és birnak. Mely iránta tanusitott legfelsőbb királyi kegyelmünk és kegyelmességünk bővebb tanulságául és a valóságos, igaz és kétségtelen nemesség örök időkig fennmaradó jeléül Ő neki és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékának és maradékának következő czimert, vagy nemesi diszjelt adtuk és engedtük:
Egy álló, négyszer osztott vitézi pajzs, az első vörös osztályban nyitott könyv, azon jobbról balra egy arany toll van fektetve; a második kék osztályban egy aranyszinű ágaskodó griff áll, jobbjában három vörös rózsát tartva, a harmadik kék osztályban egy ezüstszínű hullámos szelemen van, fölötte egy, alatta két aranyszinü, hatágu csillag látható, a negyedik vörös osztályban, zöld talajon egytornyú, ezüstszínű vár, áttört kapuval áll. A pajzs fölött koronázott nyilt lovagsisak nyugszik jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany foszlányokkal. A sisak koronájából, jobbjában három vörös rózsát baljában vaslándzsát tartó, aranyszinű griff emelkedik ki.
Kegyelmesen elhatározván és megengedvén továbbá miszerint ezen czimert, vagy diszjelt jövendő örök időkig többször nevezett és ezentúl már nemes kapuvári Vargyas Endre mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékai és maradékaival együtt Magyarországunk és társországai valóságos, igaz, gyökeres és kétségtelen többi nemeseinek mindazon joggal viselhesse és használhassa, melylyel ezek törvény, vagy hajdani szokás szerint éltek és birtak, vagy élnek és birnak, nemcsak akarjuk de kegyelmesen parancsoljuk is, hogy ezen valóságos, igaz és kétségtelen nemesi czimmel Őt és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát minden rendű, állapotu, hivatalu méltóságos és tekintetű egyének felruházottnak és diszesítettnek tartsák és ismerjék. Minek emlékéül és örök jeléül többször emlitett kapuvári Vargyas Endre és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékának és maradékának apostoli királyi függő pecsétünkkel megerősített jelen czimeres nemesi kiváltságlevelünket tartottuk kegyelmesen kiadandónak és megengedendőnek.
Kelt a Mi őszintén kedvelt hivünk, nagyságos báró Orczy Béla belső titkos tanácsosunk, kamarásunk, a vaskorona-rendünk első osztályú lovagja, a magyar királyi Szent István-rendünk középkeresztes vitéze stb. és Személyünk körül magyar Ministerünk kezei által Bécsben Ausztriában Szent György hava huszonkilenczedik napján, az Úr ezernyolczszáznyolczvannegyedik, Uralkodásunk harminczhatodik évében.
 
Ferencz József s. k.                            Báró Josika Sámuel s. k.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr331922433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.