Németh Rozália énekeskönyve

(Kapuvár, Szabadság utca)

 

Ezen rozmaringág s kék ibolya illatjával szagos nótácskákat, kiket én itten most kiteszek, még a múlt évszázad utolsó tizedének délfelében adta által nékem Németh Rozália néném öröm- és megbecsülésre. Kinek akkortájbani esztendeinek száma is meghaladta mán a kilencvenet, de még ennen kezivel szedte ki az anyafődbül a dáliahajmákat, tuládozta ki a piarcra talyigáján a fehér kardvirágokat, s csak ritkássan üldögé’t az udvar közepin a szederfa alatt. S nám, miként adá nékem ajándékképpen, én aztat úgy e’, s nemkülönben híven meg is őrizém, hogy ez énekek el s széjjel ne iramodjanak a felejtés förgetegével, s bíz’ oltalmazám én az elmúlástól, ottand, a pöndölömmel bétakart tokaszalonna és a videjójáték között, a virághímmel varrott abrosszal borétott sublótomban. Mikoron penig magánosságomban leülök a lóca partjára, egyre s másra csak az jegecesedék ki izzó homlokom megett, hogy e dalocskák okulásra valók és kelletik űket becsben tartani, mert biz’isten az igaz magyari lélek egybekötött csokrai és két szerelmetes szíveknek hűséges kifolyásai. No ’jszen nem ám ebenguba ez vagy mit sem érő kutyafitty, mert Rozi néném egész életibe vonta egybe űket elméje gráblájával, s kötötte öszve könyve mai napság már megsárguló merevlemezének kévéjébe, hol vérpiros irónnal, hol meg oly’ fekete téntával, mely a holdvilágos éccakával hasonlik. A sorok között oly sok különb-különbféle kedélyvelág búvik, mint égen a csillagok, mert hogy hogy is nem – ezek az széles magyari rétek televényes humuszában fogantattak, s amolyan vadgerlicék módjára széjjel el és béjárták az érzedelmek tágas mezejét, a megecetesedett, asztalbanyőtt keserőség fájdalmátul a megcsalatás gyásszal bevont balladáján általmenvén egészen a szexuális diszkrepanciák aláhulló gatyapőcéig vagy peniglen a menasszoni negédesség násztáncájig. S oszt’ danolták ezeket tájtékpipa füstje mellett a kert vígibe, danolták ezeket, mikoron megtulókapázták a gyárekkel a kuk’ricát, de danolták akkoron is, midőn sütöttík zsírba’ a csörögefánkot a fritőzben, de ezen nótácskákat tette a korongra a pántlikás dídzsé is a bucsui bálbo. Ezeknek osztán okáért mit e gyűjteménynek sűrejébűl általnyújtok, vügyed te is úgy, olvasó, szíved vígság- s boldogulására!

 

 

Kiskertemben

 

I.

Kiskertemben fölsütött a holdvilág / az én babám abba füröszti magát / göndör haját másfele fújja a szél / köszönöm, babám, hogy idáig szerettél

 

II.

Nem idevalósi születésű vagyok / én messze földről vándoroltam ide / és így jár, aki messze földről vándorol / nincsen babája, ki vállára ráborul

 

III.

Elmegyek, nem maradok e tájon / hogy a szívem a babámért ne fájjon / mert a szívem a babámért nagyon fáj / a szőkét szerették, a barna meg reám vár

 

IV.

Nem jó csillag lett volna én belőlem / éjfél előtt nem ragyognék az égen / kerülném még az eget / akkor tudnám meg, hogy a babám kit szeret

 

V.

Ej, kis babám, jól fölszedd a lábadat / Kapuvárott nem találják párodat / sem a lónak, sem pedig a nyeregnek / nincsen párja a kapuvári gyereknek

 

 

 

Negyvennyolcas laktanya

 

I.

Negyvennyolcas laktanya, de magas a teteje / ráhajlik a jegenyefa levele / cserebogár csípd le annak a levelét / le ne tépd sejehaj a kis kalapom tetejét

 

II.

Negyvennyolcas laktanya, sűrű ablak van rajta / az én babám most könyökült ki rajta / szépek a fák, zöldellnek időnként / Horthy-baka a babával laktanyából gyere ki

 

III.

Ez a barna kis leány, ki sétál a kiskertbe / tearózsát szedeget a kezébe / ej, te kis leány, minek szeded a rózsát / ma szereti a babám annak kötök bokrétát

 

 

 

A sopronyi nagy kaszárnya

 

I.

A sopronyi nagy kaszárnya, de sok a huszár benne / kerül belül minden lánynak, nekem nem köll senki se / Kerül belül minden lánynak, nekem nem köll senki / úgyis tudom, az elsőt el köll felejteni

 

II.

Konduljon meg a nagyharang, boruljon le az ég is / temetésre gyűljön össze az egész falunép is / koporsómra szálljon rá egy párt vesztett madárka / mondja el a búcsúztatót, hiszen ő is olyan árva

 

III.

Koporsómat arra viszik, nyisd ki kiskapumat / mert én többet úgy se teszem át rajta a lábomat / megátkoztam azt a percet, mikor hozzád mentem / elég volt a fájdalomból, mit okoztál te nekem

 

IV.

Elmegyek a házad előtt, be se merek nézni / kihallatszik az a nóta is / babám nem tudtam, hogy kinek dalolsz / hej de azért még a te első szerelmedet megsiratom én is

 

 

 

Az almádi Anna-bálon

 

I.

Az almádi Anna-bálon nagy az esküvő / inkább lenne dínom-dánom, vígan mulató / Egymás mellett ültünk ketten, és én jómagam / néztem csendes bámulatot, alig volt szavam

 

II.

Éjféltájba’ asztalunkhoz jött egy jó cigány / azt kérdezte, mit parancsol, drága jó leány / A kislány így válaszol: mindegy énnekem / nincsen nótám, a nótákat nem is ismerem

 

III.

Akinek nincsen nótája, annak szíve sincs / ha nem tudod, mi a nóta, szívemre tekints / Lesz még idő, a nevemet halkan suttogod / holdvilágos nyári este, dalban dolgozok

 

IV.

Aztán jött egy még gazdagabb házi jó barát / aki messze földre vitte Mariskát / Négy fogatos hintó áll a nagytemplom előtt / a világon nem láttam még ilyen esküvőt

 

V.

Akinek nincsen nótája, annak szíve sincs / ha nem tudod, mi a nóta, szívemre tekints / Lesz még idő, a nevemet halkan suttogod / holdvilágos nyári este dalban dolgozok

 

VI.

Harminctermes palotába megy az ifjú pár / a sok szolga körülöttük lábujjhegyen jár / A mennyasszony mégis sápadt, könnyes a szeme / kinn a parton megszólal az éjjeli zene

 

VII.

 Akinek nincsen nótája, annak szíve sincs / ha nem tudod, mi a nóta, szívemre tekints / Lesz még idő, a nevemet halkan suttogod / holdvilágos nyári este dalban dolgozok

 

VIII.

Messze külföldre utaztam, hogy felejtsem el / és azután megállok egy mulató előtt / benéztem és mit látok a tomboló tanyán / a Rozika üldögél egy ócska zongorán

 

IX.

Akinek nincsen nótája, annak szíve sincs / ha nem tudod, mi a nóta, szívemre tekints / Lesz még idő, a nevemet halkan suttogod / holdvilágos nyári este dalban dolgozok

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr891665211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.