Ahelyett, hogy írnék róla egy külön posztot, ki is javíthattam volna a Wikipédia online lexikonban a Kapuvár címszó alatti textust, de hát akkor csak a laptörténetben lenne nyoma a szövegben vétett hibáknak.
A Wikipédiának a hagyományos, nyomtatott alapú változatokkal szemben részint ez az erénye, amíg ugyanis a klasszikus lexikonok rögzítettek, így tévedéseik sem javíthatók (legalábbis egy adott kiadásban), addig a Wiki újra meg újra megváltoztatható, átalakítható: nem áll másból, mint Javított Kiadásból. Másfelől a sebesség is az online lexikon javára dől el: amíg például a Magyar Nagylexikon hosszú évtizedek munkájának gyümölcse, de már megjelenésének évében elavul, és az új történések, az újonnan keletkezett terminusok értelmezésére vak marad, addig a Wikipédia szüntelen megújulásra képes, friss, gyors és naprakész válaszokat kínál. Ezt az átalakíthatóságot az újmédia teoretikusa, Lev Manovich a számítógépes technológiák öt alapelve közül variability (változtathatóság) címen tárgyalja, ezzel függ össze a másik alapelv, a modularitás, ezt „az újmédia fraktális szerkezetének” nevezi, ami arra utal, hogy a részek az egész struktúrájának megváltoztatása nélkül is kicserélhetők. Struktúrája puha, a könyv kemény „hardvere” helyett az online változatra a „szoftver” metaforája illik, amely Manovich-ot „szoftmodernizmus” terminusának kifejlesztéséhez vezette. Amíg a hagyományos enciklopédia befejezett, addig az online lexikon soha nincs kész, megvalósítja azt az alkotási módot, amit Umberto Eco „nyitott műnek” keresztelt el. Amióta 2005-ben valaki elindította a Kapuvár szócikket, szinte heti rendszerességgel történtek rajta változtatások.
A Wikipédia ugyanakkor nemcsak az információk naprakész voltában vagy a változékonyságban múlja felül papíralapú vetélytársát, hanem a kommunikáció hagyományos modelljét is felülírja. A Roman Jakobson nevéhez fűződő klasszikus kommunikációelméleti megközelítés úgy képzeli el az információcsere folyamatát, mint amely egy csatornán keresztül valamilyen kódot (nyelvet) használva üzenetet továbbít a feladótól a címzett felé. Ezzel szemben a Wikipédián a feladó (az író) és a címzett (az olvasó) viszonya nem rögzített, bárki lehet egyszerre a szöveg szerzője (szerkesztője) és olvasója, így a tudásközvetítésnek egy jóval átfogóbb formáját valósítja meg. Nincs meg az író és az olvasó között a hierarchikus viszony, nincs a szövegnek egyetlen alkotója, itt, amint a népdal, a kollektíva, az Írói Termelőszövetkezet képezi le a szerzőség fogalmát. Ezáltal pedig a termelés-fogyasztás dichotómiája, a közlés klasszikus egyirányú csatornája is felbomlik: éppen úgy termelhet (alkothat) valaki, ahogyan lehet az információ fogyasztója (olvasója) is. Másfelől pedig a Wikipédia magát a világhálót modellezi kicsiben. Amikor Tim Berners-Lee popularizálta a hálózatot, a liberális demokrácia azon ideológiája vezérelte, amely nemcsak az információfogyasztás szabadságán, hanem az információ termelésének szabadságán is nyugszik: a Wikipédia nemcsak szabadon olvasható és írható, de interaktív és a hagyományos enciklopédiával szemben ingyenes „hozzáférésű” adatbázis (hm…) is, így a tudás demokratikusabb elosztásának koncepciójával áll összefüggésben. Ám… Minthogy a szerkesztés bárki által szabadon végezhető művelet, a tévedések is gyakori vendégek. Az alábbiakban a címszó [Kapuvár] Története című fejezetéből a november 17-i változat alapján tíz errort gereblyéztem össze, mely tévedések származásukat illetően is tanulságosak.
 
 
 
1. „A korai vaskorban (hallstatti kultúra) épültek a szomszédságban lévő egykori földvárak (Földvár, Feketevár) és az illírek által használt védelmi vonal része volt Kapuvár is”.
A Kapuvártól északra lévő Földvárt legalaposabban Nováki Gyula kutatta. Noha a soproni ispáni várhoz hasonlóan égett sáncot talált, mely a középkori magyar föld-favárak egyetemes vízjele, az építést a bronzkorba helyezte. A babóti vár (Feketevár) építési ideje meglehetősen bizonytalan, már csak azért is, mert eddig egyetlen ásatás történt a környékén, mely az itt talált maradványok alapján a 13. századba keltezi megszületését, amit átvesz Kiss Gábor is 1995-ös cikkében. Feketevár keletkezésére ugyanakkor a 13. század meglehetősen kései dátumnak tűnik. Azt, hogy ezt a védelmi rendszert az illírek építették, az egykori múzeumigazgató, Faragó Sándor pendítette meg 1962-ben az Arrabonában megjelent tanulmányában, csakhogy később azt állította, hogy tévesen datálta az illírek korába. Egyszóval a fenti mondatból gyakorlatilag egyetlen szó sem állja meg a helyét.
 
2. „A mai Kapuvár mellett két fontos római útvonal haladt el”.
Az egyik útvonal, amely feltételezés a Sopron és környéke műemlékei c. kötetből származik, Scarbantiát kötötte össze Arrabonával, de erre nincs egyértelmű bizonyíték. Halvány sejtés mutat erre, ugyanis Osli környékén római leletek bukkantak felszínre, illetve egy temető maradványa, amelyeket a korban gyakran utak mellett helyeztek el. A másik római út észak–déli irányú, és a már említett védelmi vonal részének tekintik, ami Feketevártól Fölvárig húzódott. Ezt a tételt a 19. században Bella Lajos, a Sopron vármegyei múzeum első igazgatója vetette föl, igen ám, csakhogy 1894-ben azt állította, sorry, tévedtem.
 
3. „A honfoglalás idején itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja”.
A honfoglalás (de nevezzük inkább 10. századnak) idején tudvalevő, hogy a magyar szállásterület jóval nyugatabbra terjedt ki, egészen a közép-ausztriai Enns folyóig húzódhatott. Ha pedig a fennhatóság alá vont terület szélső „határa” nyugatabbra volt, akkor értelemszerűen a honfoglalás idején nem lehetett Kapuvár országkapu, átjáró. Kapuvár az ország bejárataként inkább a 10. század végén és a 11. század elején funkcionálhatott.
 
4. „Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon”.
Ezt az ötletet a 19. századtól kezdve számos szerző megemlítette. Egy szépséghibája van: semmiféle adat nincs rá. Legszorosabban talán Csorna neve jöhetne számításba, mint amely elnevezésében az állítólagos vezért őrzi, ám könnyen elképzelhető, hogy Csorna nem erről, hanem a fekete föld szláv nevéről (ma a talajtanban: csernozjom) kaphatta nevét.
 
5. „1068 környékén a Babót határában fekvő Kapuvárához besenyőket telepítettek a német szomszéd gyakori betörései miatt”.
Ez a szöveg olyan kútfőre megy vissza, amely nem létezik. Szép példája, hogyan lehet összevarrni különböző forrásokat egymással. A köztudatba Gimes Endre 1972-es kapuvári útikalauzából került be. Nézzük, honnan származnak az egyes szövegrészletek! Rákos vagyok, hátulról kezdem. A mondat vége (német szomszéd) P. mestertől (nem tőlem), azazhogyvagyis Anonymustól származik, méghozzá gestája utolsó fejezetéből, ahol azt állítja, a Moson nevű mocsáron túl Zolta vezér nem kevés besenyőt telepített le országa védelmére. Ezt a szövegrészletet varrták össze a Képes Krónika azon fejezetével, amely szerint Jan soproni ispán Bolgárfehérvárnál (értsd: Beograd) besenyőket fogott el. Jerney János 1851-es könyvéé az ősbűn, ahonnan elterjedt az a nézet, hogy ezeket a besenyőket mint hadifoglyokat a Rábaközben telepítették le. Aztán ez a torzítás is tovább torzult, ugyanis az esemény nem 1068-ban, hanem 1071-ben történt. A dátum eseményeit azért keverhették össze, mert 1068-nál a cserhalmi ütközetnél viszont egy Oslu vezérről beszél a forrás, amelyet könnyen a Kapuvártól északra fekvő Osli falu névadójával azonosítottak. Az már más kérdés, hogy a Képes Krónikában nem besenyőkről, hanem kunokról van szó. Köbre emeli a habot, hogy ott ráadásul nem is ezen keleti nép letelepítése, hanem legyilkolása van terítéken. Egyébként minden stimmel. Végezetül pedig ezeknek a besenyőknek Babót környékére történő állítólagos letelepítése Winkler Margit egyik megjegyzésére megy vissza, aki ott egy 1256-os oklevélre hivatkozik. Abban az okiratban azonban nemhogy besenyőkről nincs szó, de a benne szereplő Babót helynév is valószínűleg inkább Kisbabotra utal Győr vármegyében, mint a Sopron vármegyei Babót településre. Okleveles adatok csak egyetlen egyszer említenek a Rábaközben besenyőket, 1224-ben, Árpásnál. Több nincs. Így aztán e több szövegrészletet összeszövő Wikipédiás mondat minden elemében sántít, a kapuvári besenyők pedig nem létező fantomok.
 
 
A cserhalmi ütközet 1068-ban
 
 
 
6. „A város első okleveles említése 1162-ből maradt fenn, amikor III. István király nemességet adományozott egy Farkas nevű soproni várjobbágynak, aki jelentette, hogy a hűtlenek Kapu várát el akarják foglalni”.
Ez nemkülönben hamis elemeket tartalmaz. A valóban létező 1162-es okmány a Farkas nevű személyt civilisnek nevezi. A civilis az Árpád-korban két jelentést hordozott: egyrészt jelenthetett polgárt, másrészt pedig várnépet. Az első jelentés azonban csak a 13. századtól datálható, s minthogy az oklevél egy évszázaddal korábbi, itt valójában várnéphez tartozó személyt jelent. A várjobbágyot latinul sohasem hívták civilisnek, hanem csak iobagio castri néven emlegetették. Ergo: Farkas nem várjobbágy, hanem várnépbeli volt. Farkas megnemesítésének gondolata Belitzky János vármegyei monográfiájára megy vissza, amely viszont ezt a nézetet Váczy Péter szimbolikus államelméletéből csente el. Nos, a szöveg szerint Farkast kivette a király a szolgaság járma alól, de egy szóval sem említi azt, hogy ez nemesítés volna. Hozzáteszi azonban, hogy ott szolgál, ahol akar, amelyből következik, hogy csak szolgálata helyét választhatta meg szabadon. A nemesítés a kutatás szerint a 12. században alkalmazott jutalom volt, és bár Farkas sok mindent kapott (fődet, retet, malmot, libertast), de nemesi rangot nem.
 
7. „Kapu vára erősített hely”.
Ez a félmondat gyakran olvasható népszerűsítő brosúrákban, valójában tautológia. A megerősített hely annyit tesz, mint erősséggel ellátott hely. Minthogy az erősség a vár szinonimája, a szöveg voltaképpen retorikai túlcsordulás: fölösleges szóismétlés. Vagy úgy helyes, hogy Kapu erősített hely, vagy úgy, hogy várral ellátott hely, de a kettő egymással nincsen barátságban.
 
8. „Első ismert várhadnagya Hédervári Dezső volt”.
Tévedés. A vár első, név szerint fennmaradt vezetője Ditrik volt 1296-ból (más keltezés szerint 1291-ből). És nem „várhadnagy”, hanem várnagy.
 
9. „1594-ben a törökök elfoglalták. A háborús dúlást azonban nem kerülhette el”.
A két mondat egymáshoz való viszonya elárulja, hogy kompilált részről van szó, a két mondat más-más forrásból származik. Ha ugyanis a törökök elfoglalták volna, akkor értelemszerűen nem ellentét lenne a két mondat között (amit az azonban ellentétes kötőszó jelez), hanem folytonosság (és). A kettő szembeállításának logikai értelme nulla. Ugyanakkor az sem biztos, hogy elfoglalták a törökök 1594-ben, ugyanis egy három évvel későbbi urbárium szerint a környékbeli falvak lakossága a vár köré menekült. Ha török kézen lett volna, értelemszerűen nem menekültek volna az ellenség védőszárnyai alá.
 
10. „A fejlődés nyomait csak az 1630-as évektől találjuk”.
Nem egészen világos, mit akart mondani ezzel az ösmeretlen auktor. Szép, de semmitmondó.
 
Végül pedig a november 17-i állapot szerint a 18. századi kastélyépítés után a következő információ már az 1848/49-es szabadságharc utáni kapitalizálódás időszakára esik. Azért történt egy s más ezalatt az uszkve egy évszázad alatt. Legalább az 1826. évi parasztlázadást nem ártott volna megemlíteni, amely csaknem egy másfél évszázados folyamat tetőpontja volt: az Esterházyak ugyanis a katonai feladat elvesztésével folyamatosan megkurtították a város lakóinak kiváltságait, mind nagyobb terhet pakolva a vállukra, amely a 19. században végül felkeléshez vezetett.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr401549702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyenyec · http://nyenyec.blogspot.com 2009.12.07. 10:39:58

Heló!

Azt írod: "ki is javíthattam volna a Wikipédia online lexikonban a Kapuvár címszó alatti textust, de hát akkor csak a laptörténetben lenne nyoma a szövegben vétett hibáknak."

Minden szócikknek van egy "vitalapja" ami pont arra való, hogy meg lehessen beszélni a cikkben talált esetleges javítanivalókat.

Szerintem a wikipédisták nagyon szívesen vennék, ha segítenél javítani a cikket (persze már egy ilyen blogbejegyzés is segítség).

Főleg az lenne jó, ha forrásokat is meg tudnál adni.

Üdv.

P.mester 2009.12.08. 17:39:25

@nyenyec:

Üdv nyenyec,

Hozzászólásodásért és javaslataidért nagy köszönet 4U; és teljes mértékben igazad van a vitalappal kapcsolatban. Egy (két) fázissal előbbre járkált fejemben a homály, arra gondolva, hogy a "javított" verzió után az ős- és mégősebb textus csak "filológiai" erőfeszítés után előbányászható. Azért nem magam igyekeztem javítani, mert engem elsősorban most nem maga a cél, hanem a folyamat, az odáig elvezető út érdekelt, nevezetesen hogyan hagyományozódnak tovább egyes állítások, hogyan kanonizálódnak egyes -adott esetben nem helytálló megállapításokat is tartalmazó - szövegek. Inkább akartam megfigyelő, mint szerző lenni.

Ami a forrásokat illeti, nehéz megadni egyetlen összefoglaló művet. Van ugyan ilyen, legutóbb 2000-ben jelent meg városmonográfia, amely sok tekintetben egy 70-es évekből származó útikalauzra épül (innen származott a Wiki több állítása). Mármost: ezek ismeretterjesztő művek, és soxor nem az ún. forrásokat ("dokumentumokat") veszik alapul, hanem a már létező feldolgozásokat, így tovább örökítik a hibákat (is). A kútfők vagy a tudományos igényű állítások sokszor szétszórt helyen hozzáférhetők. Egyébiránt a Kapuvárról szóló szakirodalmat már példás részletességgel összegereblyézte Csiszár Attila néprajzkutató, a bibliográfia elérhető a város honlapján (kapuvar.hu).

Egyébként, ahogy látom, tegnap a szócikket módosították és bővítették, az ösmeretlen auktor be is linkelte az errorokat egybelapátoló posztomat, melyért nagy hálával adózom neki. Igaz, így megfigyelőből és fogyasztóból némileg termelővé is váltam.

A mostani változathoz is lenne azonban egy-két észrevételem, melyeket merő javaslatként bátorkodom megtenni, ha nincs hari. Javaslatok, mert egyfelől a textus közös (ezért "kész" mondatok helyett az alábbiak foszlányok), másfelől nincs arra semmiféle bizonyság, hogy nem hazudok-e. Ugye...

Szal:

1. "Az egykori múzeumigazgató, Faragó Sándor egy 1962-es tanulmányában úgy vélte, hogy e két erősség az illírek egykori védelmi vonalának lehetett.. " - így a mostani szöveg. Nem a két erősség, hanem a három erősség, tudniillik (északról délre haladva): Földvár - Kapuvár - Feketevár. Faragó egyébként a Rábaközi Múzeumnak volt (első) igazgatója és nem mellesleg alapítója.

2. "Az ismeretlen okból kialakult, adatokkal alá nem támasztott 19. századi hagyomány szerint a honfoglalás után Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon." - így szól a textus. Az ok nem ismeretlen, ez egy hipotézis. Amint írtam, "nincsen rá adat" - de ez nem jelenti azt, hogy valótlan, hanem azt, hogy nem bizonyított. Ergo: vagy igaz vagy nem.

3. "A 10–11. század fordulóján itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja." Valószínű, hogy még később is. Lám-lám, most nézem, az én megfogalmazásom sem a legszerencsésebb: a kialakulása tehető inkább erre az időszakra, míg működése az új évszázad (11. sz.) első évtizedeire.

4. "A város nevét egy 1162-es oklevélben találták meg; ebben III. István király megjutalmazott egy Farkas nevű jobbágyot a soproni vár népéből, amiért jelentette..." Talán jobb lenne (szerintem) inkább a név első előfordulását írni, mert a "megtalálni" ige egy kicsit suta, meg aztán nem kellett - mint valami régészeti leletet - megtalálni, ez az infó régóta ismert. A másik mondathoz: Farkas nem volt jobbágy (a jobbágyság ekkor még nem alakult ki olyan értelemben, ahogyan az klasszikusan használatos. Sőt, a jobbágy előkelőt jelentett, "jobbágy" = a társadalom "jobb része"). Farkas a soproni várban lakó és a "várnéphez" tartozó személy volt. Tehát nem várjobbágy és nem is jobbágy, hanem várnépbeli.

5. Végül: az 1826-os parasztlázadás - mely Kapuvár helytörténetéből talán a legrészletesebben van feldolgozva - adatok bőven találhatók Vörös Károlynak a Soproni Szemében 1955-ben megjelent "Az 1826. évi kapuvári parasztmozgalom" c. tanulmányában (részletes adatot e cikkhez ld. kapuvár.hu bibliogáfiájában). Ebből a felkelés menete részletesen kicsapolható. A lázadás megtorlására emlékeztet egyébként a városháza földszintjén a kapubejárónál a "Deres" c. dombormű.

A fentiek hangsúlyozottan javaslatok csupán, hogy ne veszélyeztessék ama ideát, mely a "kollektív szerzőség" szószával van nyakon öntve.

Bocs, ha kicsinyég hosszú lett.

Most pedig jöjjön a sör.
süti beállítások módosítása