Úgy néz be, hogy a Rábaköz nyugati felének vízrajza a középkorban gazdagabb lehetett, mint a mai napon, ezek összefügghettek a Kis-Rábával, és mesterséges árkolásuk kérdése is napirendre kerülhet. Az oklevelek szerint a Kis-Rába nem csupán egyetlen ággal rendelkezett, hanem hárommal, de ezek közül valamelyik vagy valamelyikek nem fattyúágat jelenthettek, hanem magának a Kis-Rábának a régi elnevezését. Három név jön számításba a Kis-Rába medrének (vagy medreinek) régi neveként: Lusa, Bályványos, Ásvány.
 
            Egy 1227-es oklevél Osli comes vicai birtokát úgy határolja körbe, hogy attól keletre Wodos (Vadosfa) és Klary (Hans Wagner olvasatában: Ylarrii, amely Nagy Imre szerint Pálit takarja) földje fekszik, délről a fentebb mondott Osl birtokai, északra Fortunad földje, nyugatról pedig egy mindközönségesen Bálványos mondott víz (ab occidentali… stagnum, quod wlgariter dicitur Balvanus). Ezek szerint Bálványos Vicától nyugatra van. 1231-ben András, fia Mihály soproni várjobbágyok kázméri, avagyis kisfaludi földjénél említik, délről malom található, és Mihályival határos, onnét pedig nem messze fekszik a Bálványosnak nevezett folyó (fluuium, nomine Balanus) Ebből az okiratból az derül ki, hogy a Bálványos Vica mellett Mihályitól délre is megtalálható, és hogy nem stagnum, hanem folyóvíz.
1233-ban pedig két folyót is említenek, a Bálványos mellett a Lusát is, amelyek ezek szerint nem lehettek azonosak egymással. Ebben Mihályitől keletre fekvő és Izsáknak adományozott Pethlend földjétől induló határjárás kapcsán említik a két vizet, ahol a birtokhatár a délre fekvő Vicáig halad, onnét keresztezi a Lusának mondott folyót, ahonnan átszeli azt a vizet, melyet Bálványosnak mondanak (fluuium nomine Lusa, quo transito procedit ad quamdam aqua, cui nomen Baluanus), és egy Pálinak nevezett malomról is megemlékeznek (videlicet Baluanus prenominatum sub molendino, quod vocatur molendinum Pauli). Mihályinál és Vicánál immár két, és bizonyára egymáshoz igen közel futó folyóról értesülünk, de ezek közül egyik sem lehet azonos az itt vélhetőleg a Répcét jelentő Rabychával, mivel a bejárás szerint az a Bálványos folyótól nyugatra fekszik.
1280-ban újból találkozhatni a Lusával, amikor is Vica falu közelében két malmot hajt (in Lusa duo molendina proxima villa Viccha vocata), amiket Herbort fia Herbort a csornai monostornak adományoz.
Legközelebb egy 1426-os levélben bukkannak fel, de ekkor már mint a gonoszok, hárman vannak, a Lusa és Bálványos mellett megjelenik egy Ásvány nevű folyó is. Ekkor a határjárás délről indulván a Lusa mellett nyugatra tart, ahol előbb Bálványos, majd Ásvány medrét metszi. Ebből az a következtetés szűrhető le, hogy a legnyugatabbra eső folyó az Ásvány, a legkeletibb pedig a Lusa, mivel azonban egyik ezek kis területre szorulnak össze, valószínűleg egymás közvetlen szomszédságában folyhattak. 1429-ben a csornai konvent bizonyságlevele arról ad hírt, hogy a Mihályi és Linkóhát (Linkohath) birtokok határában lévő Bálványos és Lusa vize malmokat hajt (super fluviis Rabe, alio nomine Balvanus et Lusa). Ez utóbbi támpontul is szolgál, hiszen egyértelműen megnevezi, hogy a Bálványos és a Lusa a Kis-Rába ágait képezik, alio, azaz másképpen Rábának mondják.
Nehéz azonosítani ezeket a neveket, mindenesetre megjegyezném, hogy a 18. századi katonai térképen jól látható, hogy Kisfaludnál a Kis-Rába három részre ágazik. A főág északnyugat felé tart, kiszakad azonban belőle egy nyugat felé tartó vízfolyás, amely újra kettéágazik és egymással párhuzamosan a Répce felé elterülő Iharosi-erdő felé tartanak, majd újból összefolynak. Ez ugyanakkor nem magyarázza meg a Vicánál említett folyóág kiindulási pontját, hiszen Vica Kisfaludtól délre fekszik, de még Mihályit sem érinti. A térképek ábrázolt ágak tehát nem felelnek meg a 13-14. századi leírásoknak. Takács Károly így magyarázza: „Mivel a Lusa és a Bálványos név a 15. század elején a két Rábára vonatkozott, s minthogy a Rábát korábban Rábcának nevezték, ebből arra következtethetünk, hogy már a 13. században (legalább) két Rábca nevű folyó folyt itt észak felé, amelyeket más néven Lusának és bálványosnak hívtak. Így válik érthetővé az a tény, hogy Vicát, Mihályit és Kisfaludot néha a Rábca, néha pedig a Lusa és a Bálványos mellett találjuk”. Ha e kissé bonyolult mondatszerkezetet helyesen értelmezem, akkor Takács a Lusát és a Bálványost a Kis-Rába szinonimáinak tartja, amely valószínűnek tűnik az 1429. évi oklevél fent említett megjegyzéséből.
Baranyai Lenke a Bálványos-Rába, a Linkó-ér és a Keszeg-ér elnevezéseket megfelelteti egymással, ez azonban topográfiailag sehogy nem állja meg a helyét, tekintettel arra, hogy a Keszeg-ér sem Vicánál, sem Mihályinál, sem pedig Kisfaludnál nem folyik. A Lusával kapcsolatban egy másik javaslattal él, miszerint a Kis-Rába több részre szakadását mesterséges malomcsatornának veszi, és erre egy 1815-ös térképet hoz, amely Vica és Beled között a Rába egy fattyúágat ábrázol. Eszerint a Lusa mesterségesen alkotott árok lenne a Raits-malom (korábban Burits-malom) megfelelő vízellátása céljából, az elképzelés azonban ott szenved csorbát, hogy az ág a térkép szerint hamarosan visszatér a főágba, így nem magyarázza meg, miért szólnak a kútfők Mihályi környezetében a Lusáról. Az 1247. évi vicai oklevél, melyben egyebek mellett arról van szó, hogy a csornai egyház malma mellett magasan felpartolt töltések és csatornák állnak, azt az üzenetet hordozzák, hogy a középkorban mesterségesen árkolással is elterelhették a Kis-Rába vizét.
Mindazonáltal a folyóágak, melyeknek nevei is értelmezés után kiáltanak, jelzik, a Rábaköz a középkorban sokkal gazdagabb volt folyókban a mainál, ami árvízvédelmi intézkedéseket is igényelt, s ez jól látható a vicai malom esetében.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr541327652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Menci 2009.08.21. 14:17:07

Sőt, úgy néz be, hogy az egész ország vízrajza más volt a mai képpel szemben. Mi már el sem tudjuk képzelni, hogyan nézhetett ki kishazánk térképe. Nem véletlen, hogy egy Széchenyi nevű úr (mint kommunikációért(!) felelős miniszter) nekilátott a lecsapolásoknak, meg szabályozásoknak. Akár 150 éve is szinte hetekbe telt, mig az emberfia Debrecen civis városából Budára kocsizhatott, - az évszaktól függően. El tudjuk mi ezt képzelni?
Kedves P. Mester! Rajzoljuk mán meg, vagy legalábbis próbáljuk meg elképzeltetni a Hany Istók korát, meg a hozzá tartozó geo- és hidrográfiát. Mer sokan csak a mából indulnak ki, mintha az örörkérvényű volna... Bizon volt másképp is, meg lészen másképp is.

-i 2011.03.09. 13:31:49

Menci kérése (Rajzoljuk mán meg, vagy legalábbis próbáljuk meg elképzeltetni a Hany Istók korát, meg a hozzá tartozó geo- és hidrográfiát.) parancs. Rövidesen jelentkezem elméletemmel, addig is reszkessetek egrerek!

-i 2011.03.09. 16:04:19

Stessel József írja a Századok 1904. évfolyama 244-245. oldalán (RÉGI FÖLD- ÉS VÍZRAJZI ADATOK), hogy a LUSA és BÁLVÁNYOS, a Kis-Rába két ága. Lusa már 1280-ban előfordul Vicza falu szomszédságában. 1426-ban Mihályi, Kisfalud s a Kanizsaiak birtokai közt teljesített határjárás megindult a déli részen a Rába ága Lusa mellett, s nyugatnak tartva, a Rába másik ágát a Bálványost, és harmadik ágát, az Ásvánt is átszelte. Majd így folytatja: 1429-ben olvassuk, hogy Mihályi és Linkóhát határában a Bálványos és Lusa vizein (super fluviis utriusque Rabé, alio nomine Balvanus et Lusa) malmok vannak. Minthogy 1231-ben Kázmér területe (ma Kisfalud és Mihályi határában) körűljáratván, az oklevél csak a Bálványost, de Lusát nem említi határhelyül: azt kell hinnünk, hogy a Lusa még a mai Mihályi határában egyesült a Bálványossal. Néhány mondattal később: Ha az 1227-ben kelt oklevelet tekintetbe veszszük, a hol Vicza határában a Kis-Rába jobb partján leírt területről az mondatik, hogy keletről stagnum Balvanus a határa, itt alapos a kétségünk, hogy az »ab orientale« helyes lenne, mert a keleti és déli határt már előbb úgy is leírta az oklevél, s így nem is volt szükséges, tehát nem is valószínű, hogy a keleti vonalra megint visszatért legyen; hanem Bálványos talán a nyugati pont volt, mely után jött az északon fekvő Fortunád. És ha itt a Bálványos névvel az oklevél mégis a Rába föntebb említett ágát akarta volna jelezni, akkor ismét egy másik nehézség áll utunkban: meg kellene határozni, hogy hol szakadt kétfelé a Kis-Rába, vagyis hol keletkezett a két ág? E kérdés megoldását azonban a mai állapot segítségével megkisérleni hasztalan törekvés lévén, csakis olyan egykorú, eddig még napfényre nem került adatokból lehetne a valóságot megismernünk, melyek a Rába vízkörére vonatkozva, a XIII-ik század tényleges állapotát legalább főbb vonásaiban ismertetnék meg velünk. A felderítés tehát itt megfeneklett. Ki kell azonban vizsgálatainkat a Répcére is terjesztenünk, mert a Rába-Répce-Rábca nevek hasznélatában felfedezhető némi bizonytalanság. Olvassuk tovább Stesselt: Kézai krónikája szerint Henrik német császár serege 1044-ben Magyarországba ütvén, »midőn Babóton át akart vonulni, a vizek miatt nem lehetett; a magyarok tehát, kik a császárral és Péter királlyal valának, a császár seregét fölvezeték a Répcze (Rebche) folyó mellett, s egész éjjel lovagolva, napkeltekor mind a két folyón könnyű gázlón átkelének. »
A Budai krónika ez alkalomra vonatkozólag Rábcha alakban írja a folyót, de bár a régi időben a Répcze és Kis-Rába neveket összetévesztették is, azért mégis azt hiszem, a Répczét értette. Minthogy a sereg a Répcze balpartján vízfolyás ellen egész éjjel lovagolt, a tizennégy kilométernyi utat hajnalig Czirákig és Viczáig könnyen megtehette, s ott a Répczét, illetőleg a Kis-Rábát átgázolhatta ugyan, de hátra volt a Nagy-Rába, melynek vizei az árpási révnél újra nagy akadályt képeztek.
Fölmerülhet tehát az a kérdés is, vajjon a Kézai két folyója alatt nem lehetne-e a Répczét és Nagy-Rábát érteni? mert erőltetett éjjeli lovaglással a huszonöt kilométernyi úton a sereg talán Répcze-Szemeréig is eljuthatott, a hol a Répczét átlépve, a Rábatoroknál azután magát a Nagy-Rábát is átgázolhatta volna, úgy hogy ennek a folyónak jobb partján minden további nagyobb akadály nélkül könnyebben eljuthatott volna Ménfőig, a hol a csata színhelye volt.
Eljutottunk tehát minden gond forrásához, a Rábatorokhoz. Itt ered ugyanis a Kis-Rába. De csak a Kis-Rába? Ha régebbi térképeket megnézünk (amelyek az Arcanum Adatbázis Kft jóvoltából már a neten is vizsgálhatók, mind az Arcanum (www.arcanum.hu/), mind a Soproni Levéltár honlapján (www3.arcanum.hu/sopron/), a Rábatorok és környékének elemzése arra enged következtetni, hogy Nick, Kecöl térségében több vízfolyás is kiszakadt az öreg Rábából. Ezek közül ma a Kis-Rába és a Keszeg ér maradt meg. A Kis-Rábát gáttal kellően felduzzasztották, hogy nagyobb biztonsággal malmokat hajthasson.
Figyeljük meg először a Keszeg ért. Vajon mi az oka, hogy Vásárosfalu és Beled környékén ezt a vízfolyást Linkónak hívják? A fentebb idézett forrásokból kiderül, hogy Linkóhát pedig Mihályi, Vica és Vadosfa határában van. Ez csak úgy lehet, ha a Linkó valamikor Vadosfa és Mihályi közt folyt. Van is egy térkép (Sm_T_047) Páli határáról, amit ha megfelelően betájolunk, láthatjuk, hogy a Keszeg ér valahonnan Edve felől folyik, s a beledi határ felé nincs folytatása. Mi következik ebből? Hát az, hogy a Linkó még Páli előtt északnak fordult, s a Kis-Rábával „párhuzamosan” folyt a Hanság irányába. Így juthatott el – például - Vadosfa határába, ahol valamikor malmot is hajtott. Hogy nem egy a valóságtól elrugaszkodott feltételezésről van szó, nézzük meg a 2. katonai felmérés térképét! Világosan feltűntették rajta az akkor már kiszáradt folyómedret. S még egy érdekes térkép, az Sm_T_039-es. Mihályi határában a kiszáradt Linkó medrét ábrázolták félre nem érthető módon.
No, akkor már fellélegezhetünk, mert a három folyómederből kettőt már megtaláltunk. Ha valaki az okfejtésemmel nem ért egyet, szívesen megvitatom vele a témát – esetleg további tényekre alapozva.
A harmadik folyómederre csak tippjeim vannak, ezért azzal még nem hozakodnék elő. Ha másnak is van feltételezése, vezesse elő, s majd csak kialakul belőle egy megvitatás után valami, vélhetően a legvalószínűbb jó megoldás.