Juraj Jakubisko szlovák rendező a bájosan „csejtei szörnyként” becézett Báthory Erzsébet legendáját feldolgozó Bathory c. 2008-as filmje (fájlcserélőkön könnyen beszerezhető… ööö… én persze megvásároltam, ó, hogyne) úgy kezdődik, hogy a kamera varjúként köröz a csejtei vár ködös romjai fölött, majd lecsap az elhagyatott belső terekre. A jelenet mintegy előrevetítvén a halált és a pusztulást, mely a grófnő szennyes kezeihez tapad, azt üzeni, nem ígérhetek mást, csak vért és könnyeket. A film, bár ellentmondásos módon, de erőszakos jeleneteivel, szétkaszabolt testeivel és szexuális fülledtségével fenntartja és tovább örökíti a kegyetlenség Báthory Erzsébet alakja körül szőtt mítoszát. Jakubiskótól aligha kérhető persze számon a történelmi „hűség” (bármit is jelentsen ez), annál is inkább, mert ő nem történelmi filmet csinál, hanem korábbi alkotásaihoz hasonlóan az irrealitás, az álom, a misztikum érdekli, ahogyan arról Václav Macek a Csehszlovák filmtől a szlovák és a cseh filmig c. ragyogó tanulmányában (Kinokultura, 2005/3) mint a szlovák film megkülönböztető jellegzetességéről ír – bár Jakubisko régebbi művei szerintem koncepciójukban jobban összedolgozottabbak.

            Báthory Erzsébet (1560-1614), a kapuvári vártartományt is bíró gróf Nádasdy Ferenc felesége az ellene lefolytatott per iratanyaga nyomán sátáni orgiáiról lett világhíres. A mítosz szerint szüzek vérét vette, hogy abban fürödvén fiatalságát és hamvas szépségét megőrizze, kastélyok eldugott zugaiban rendszeresen okkult szeánszokat tartott, férfiak és a halál farkán lovagolt, mígnem Thurzó György nádor 1610-ben „vacsora fölött” fülön nem csípte, s élete végéig Csejtén egy szűk lyukba befalazva sínylődött. Sokat értekeztek már állítólagos „vad orgiáiról”, „kannibál lakomáiról”, arról, hogy tűvel szurkált szolgálónőivel titokban leszbikus kapcsolatot ápolt, kérte a Sátántól, hogy a család evangélikus főlelkészének szívét harapdálja szét, vagy hogy Nádasdy Orsolyát mézzel bekenve, mezítelenül állíttatta bogarak közé. Egyszóval az S/M minden kelléke megvolt ahhoz, hogy a miniszterelnöksége előtt orvostörténészként dolgozó Antall József „szexuális aberrációval” vádolja, perverzitását házassági csalódásaiból vezesse le, anélkül persze, hogy az eredeti forrásokig visszanyúlt volna (zárójel, illetve ez már az: csak remélhető, hogy Antall József nem ilyen „tudományos” igényességgel, legendákból falatozó „alapossággal” dolgozta fel Lumniczer Sándor élettörténetét is, melyet szintén ő kutatott). Ezek után nem csoda, hogy a hírverés Báthory Erzsébet alakjában a horror és a pornó olyan szimbiózisát hozta létre, melyet Jan Švankmajer is megirigyelt volna (Švankmajerről itt: http://cseh.blog.hu/tags/švankmajer). Rexa Dezső pedig azzal a hangzatos bon mot-val állt elő, miszerint ha korábban lett volna világszerte híres a véres asszony, akkor „a Sadismus betegségnek Báthorizmus lett volna az elnevezése”, noha, amint azt Roland Barthes Sade/Loyola/Fourier c. könyvében feszegette, Sade márki szadizmusára nyelvi konstrukcióként kellene tekintenünk. A legendaképződés során így vált Báthory Erzsébetből az első magyar Dracula grófnő (a másodikra fogai mérete alapján természetesen Mádl Dalma asszony pályázik eséllyel), holott elképzelhető, a mítoszból annyi igaz, mint Katalin cárnő lóbaszós sztorijából. Bűnös vagy áldozat? Lehet, hogy Báthory Erzsébetből a vád és az utókor úgy faragott fekete macska képében járó boszorkányt, ahogyan Shakespeare tette azzal a szerencsétlen III. Richárddal, vagy ahogyan neves kollegináját, Jeanne d’Arcot küldte máglyára az inkvizíció és a politika érdekházassága.
Nem kevés malíciával jegyezném meg, hogy eddig még senki sem vette a fáradságot, hogy a levéltári asztaloknál szétseggelje a teljes írott korpuszt, még a Báthory-kutatók klasszikus triumvirátusa (Nagy László, Péter Katalin és Szádeczky-Kardoss Irma) sem, szétszálazván végre a kortárs források és az önmagát gerjesztő legenda összegabalyodott csomóit. Ily módon a csejtei grófnő alakja folyamatos utánpótlásul szolgál pornófilmekhez (melyben Báthoryt Picasso lánya alakítja) vagy torokzenekarokhoz, mint amilyen például a svéd death metalt megalapozó Bathory együttes, illetve itthon a black metalos Tormentor, melynek dobosával, Dubecz Mártonnal volt alkalmam anno egy igát húzni egy budapesti gyárban.
            A következőkben egyetlen Kapuváron kelt levélre helyezném a hangsúlyt, ebbe a kontextusba béhelyezvén, a Nádasdy halála utáni – vélhetően – koncepciós per összefüggésében tárgyalván. Előre szólok azonban, következtetésem patakvér, szex, halál és szenzáció helyett – hogy stílszerű legyek – vérszegény lesz; mentségemül szolgáljon, hogy a Nagy Narratívákhoz szöszmötölésen, vagy tetszetős historiográfiai divatszóval élve, léptékváltáson keresztül vezet az út.
            Várkonyi Gábor a MOL és a Batthyány-iratok között kutatva közölte az ItK-ban Báthory Erzsébet 24 darab, különböző helyekről, különböző személyekhez írott levelét (Várkonyi Gábor: Újabb források Báthory Erzsébet életéhez. ItK, 1999/1-2, 181–204). Ezek sorában a 6. számú levél Kapu várában íródott, melyet a csejtei úrnő 1605. május 16-án küldött Batthyány Ferenc grófnak. A levél így szól:
 
Báthory Erzsébet Batthyány Ferencnek, Kapu, 1605. május 16.
Zolghalathomotth ajanlom kegdnek mynth nekem io akaro Fyam Uramnak, Istentwll kivanok kegdnek eghesseghöss hoszszw elethöth boldoghwll megh adathny; etc.
Im ezön oraba[n] ugy mynth dell uthan harom, es negy ora tayban erközek levele Somoghy Matthyasnak, melly kednek, Zreny Uramnak es neköm zoll. Azerth en myndgyarasth föll zakasztva[n] megh nezem mytth Irjon a Jambor, s az massath ky Irattattam, azon leveleth penigh mellyeth Irjon, kednek myndgjarasth ez en levelemben be kötve oda kwldötthem. Megh erthy ked a levelböll mytth Irjon. Keröm pedigh kegdöth, hogy Zreny Uramnakis meltoztassa kezehözz ezön leveleth, myvelhogy ew kegmenekis zoll. I[ste]n sokaigh elthesse kegdeth Jo Eghesseghben:
Datum ex Castro n[ost]ro Kapw: 16: May: 1605
Kegd Jo akaro Fja, Szolghal kegdnek:
Batthory Eörsebeth:
 
            Ebből a levélből szigorúan véve a következő tanulságok szűrhetők le. 1. Báthory Erzsébet biztosan tartózkodott Kapu várában. 2. Ekkor özvegyasszonyként volt Kapuváron, mivel férje, Nádasdy Ferenc, a törökverő hírében álló „fekete bég” egy éve, 1604. január 4.-e óta halott (hogy férje életében járt-e itt, arra nincs bizonyíték). 3. A levél ténye megerősíti azt a feltételezést, hogy Báthory Erzsébet özvegyként is sokat utazgatott a család birtokain, noha a Várkonyi Gábor által közrebocsátott iratok szerint a grófnő a levelek többségét a birtoktestek központjában, Sárváron írta, Kapuváron csak ritkán tartózkodhatott. 4. A levél egyfajta „metalevél”, azaz levélről szóló levél, amely egyébként nem ritka az özvegy levelezései között: van, amelyikben meghalt ura levelezését kéri Batthyány Ferenctől, van, amelyikben levél írására buzdítja (például 1605. március 9-én „nyavalyás Wathay Ferencné” könyörgésére Batthyány közbenjárását kéri a Héttoronyban raboskodó Wathay Ferenc fogolycsere útján való kiszabadításához.) 5. Mivel Somogyi Mátyás Kapu várában kézhez kapott levele három személyhez van címezve („kegyednek, Zrínyi uramnak, és nekem szól”), feltehetően nem személyes, hanem politikai természetű. Annál is inkább valószínű ez, mert mindhárom szereplő politikailag aktív, és Nyugat-Magyarországot éppen ebben az időben, 1605 májusában zabrálják a Bocskai-felkelés résztvevői, akikre, köztük Némethy Gergely hajdúgenerális zaklatásaira Báthory többször is hivatkozik (a Habsburg-ellenes hadjárat nyugati végekre vonatkozó anyagait a soproni főlevéltáros Dominkovits Péter lapátolta össze. Vö: Dominkovits Péter: „Egy nemzetek lévén...” A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején. Martin Opitz Kiadó, Bp., 2006). Okosabbak lennénk persze, ha nemcsak a levélküldés tényéről, hanem annak tartalmáról is értesülnénk, de sajnos, a szöveg szűkszavú, nem sokat árul el arról, mi szerepelt az egyébként Batthyány Ferenchez is továbbküldött („levelembe bekötve”) írásban. Könnyen lehet azonban, hogy a levél a Bocskai-felkeléshez kapcsolódik. 6. Miután a hajdúk Sopron vármegyébe való betörése idején Nádasdyné Kapu várából küldött levelet, bizonyosnak vehető, hogy Kapuvár az övé, nem állt át Bocskai táborába.
Kitágítva az értelmezés horizontját, most fókuszáljunk a levélben említett személyekre, Batthyány Ferencre, „Zrínyi uramra” és Somogyi Mátyásra (akiről a tököm tudja, kicsoda, valószínűleg szervitor). Miután „az erős fekete bég” 1604-ben elhalálozott, az özvegy egyedül maradt a hatalmas kiterjedésű Nádasdy–Báthory-birtokon, melynek intézéséről is neki kellett gondoskodnia. Természetesen hamarosan meg is jelentek a hullaszagra éledező paraziták, akik megpróbálták kiforgatni Báthory Erzsébetet a vagyonából, hogy arra rátegyék kezüket. A grófnőnek a birtokát prédának tekintő főnemesek hátszelében kellett kormányoznia birtokát, és igyekezett egybetartani azt, míg fiát, Nádasdy Pált hivatalosan nem avatják nagykorúvá (amely 1610. június 6-án megtörtént). Ebben a sáskák hadától hemzsegő, egyébként is háborús állapotban (tizenöt éves háború, Bocskai-felkelés) legfőbb támaszát Batthyány Ferenc jelentette. Miért? Nincs sem szex, sem halál faszán lovaglás a dologban. Batthyány nemcsak azért istápolhatta Báthory Erzsébetet, mert a Sárvár központú Nádasdy-birtokokkal szomszédosak voltak az ő földjei, feltehetőleg az is nagy súllyal esett latba, hogy mindketten a kálvinista hitet vallották. Éppen ezért érdekes, hogy 1591-ben, amikor a lutheránus Nádasdy Ferenc már tizenhat éve férje a kálvinista Báthory Erzsébetnek, az ún. „csepregi hitvita” következményeként elűzte a Nádasdy-birtokokról nemcsak a katolikusokat, hanem a reformátusokat is, vagyis a felesége vallásán lévőket.
A levélben említett másik személy, vagyis „Zrínyi uram” talán Zrínyi Miklósra utalhat. Tessék kapaszkodni, a nevek záródnak: ez a Zrínyi Miklós, a sorban immár a hatodik Miklósként, a szigetvári Zrínyi Miklósnak az unokája, apját szintén Zrínyi Miklósnak hívták, de ez a Zrínyi Miklós nem azonos a „költő, politikus és hadvezér” epitheton ornansát viselő Zrínyi Miklóssal, akinek apját Zrínyi Györgynek hívták, és aki a mi szóbanforgó Zrínyi Miklósunknak a testvére volt. Világos? Ez a Zrínyi Miklós közeli családtagnak számított, mivel Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet lányának, Nádasdy Annának (aki a fáma szerint természetesen öregasszonyokkal hált) volt a férje. Esküvőjüket nem sokkal a Kapu várában írt levél keletkezése előtt, 1605 tavaszán tartották, éppen Csepregen, katolikus szállal hímezve tovább a vallási szőttest. Várkonyi Gábor szerint Zrínyi Miklós 1601 és 1608 között öt levelet küldött anyósának, Nádasdyné Báthory Erzsébetnek.
Egyes vélemények szerint Zrínyi Miklós éppen azért vette feleségül Nádasdy Annát, hogy ezáltal megszerezze a hatalmas birtokokat, sőt állítólag ő kezdeményezte Thurzó György palatinusnál, hogy a koncepciós per ürügyén kisemmizzék Báthory Erzsébetet javaiból. Tény, hogy miután a grófnőt befalazták, 1611 októberében a csejtei birtokból Zrínyi Miklós is kikanyarított magának egy darabot, no de ennek összeesküvés helyett egyszerűbb magyarázata is lehet, tudniillik hogy ő volt a vej. A valódi szándékokat marha nehéz lenne megállapítani. Felmerült, hogy a Báthory-nevet azért akarták befeketíteni, mert Báthory Gábor erdélyi fejedelem a magyar trónt szerette volna megszerezni, és hogy Báthory Erzsébet ne válhasson a fejedelem előretolt bástyájává. Ugyanakkor az asszony többször kinyilvánította a Habsburg-házhoz való hűségét (Némethy ajánlatát 1605. június elsején Lékán keltezett levelében visszautasította). De felmerült az is, hogy Báthory esetleges felségsértése, s így vagyonelkobzás címszó alatt magánvárainak a koronára való visszaháramlása megakadályozására kreáltak koncepciós pert, de az is, hogy Thurzó nádor Erdély fejedelmi székébe vágyott volna. Mindazonáltal a Báthory Erzsébet ellen folytatott per – ítélet nélkül – a nemesekre vonatkozó szabályokra fittyet hányva szabálytalanul folyt, II. Mátyás király (akit Jakubisko filmjében mindannyiunk által ismert igéző tekintetével Franco Nero, a véres költő alakít) szintén törvénytelennek tekintette a bűnpert. Annyira azonban nem, hogy lépjen is az ügyben, ezzel egy magasabb politikai játszma részeként mintegy parasztáldozatnak tekintve a csejtei grófnőt. Ahogyan Jakubisko filmje is egy sakktábla félig felborított, félig álló figuráinak látványával ér véget.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr101101011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oszkár írja 2009.05.05. 20:01:40

Nocsak kiderül, hogy Antall József munkássága sem volt tökéletes, pedig annak állították, állítják be. Hiába senki sem tökéletes ismételten bízonyított lett. Ezért sem kell, piedesztárra emelni szerintem senkit.