Több helyütt olvashatni (pl. Varga József Kapuvár múltja üzen vagy Novits László Képek Kapuvár-Házhely történetéből című kötetében), hogy a Házhely Kapuvár kertvárosi jellegű negyede. Számomra ez a kijelentés nem olyan magától értetődő, mindazonáltal agyaltam egy sort, s ezt most ide kinyomintom. Ahhoz, hogy igazolni vagy cáfolni lehessen az állítást, miszerint a Házhely kertváros, szükség lenne a kertváros fogalmának szabatos, tudományos definíciójára. Mivel azonban a városépítészet elmélete nem matematika, ahol a megoldások száma erősen közelít az egyhez, nem rendelkezünk ilyen kézhezálló, jól körülhatárolható meghatározással. Megfejeli a problémát továbbá, hogy tudomásom szerint - minő fájdalom -  sem a hazai, sem pedig a külföldi szakirodalomban nem készült eddig összefoglaló, szisztematikus áttekintés a kertváros történetéről és elméletéről, amely a különböző, egymásnak igen gyakorta ellentmondó definíciókat összevetette volna.

Ezért célravezetőbb talán, ha a kertváros kialakulásának mozgatórugóiból indulunk ki. A kertváros eszméje eredetileg a 19. század végén és a 20. század elején fogant meg a reneszánsz ideális város kései burjánzásaként. A kertváros-mozgalom az ipari forradalom alatt felduzzadt angliai iparvárosok szűk tömegnegyedeire adott válasz, amely élhetőbb, emberségesebb környezetet kívánt teremteni a lakóknak. Ennek egyik első hazai megnyilvánulása a budapesti Wekerle-telep, amely érdekes módon tökéletesebben valósította meg a kertváros ideáját, mint angliai mintapéldányai. A kertváros városépítészeti modelljének atyja Ebenezer Howard volt, aki elsősorban a nagyvárosi munkások nyomorát igyekezett enyhíteni.

Ebből az eszményből rögvest három kritérium következik: a kertváros nagyvárosi jellege, a nyomorra adott válasz és a tervszerűség. A Házhely esetében az első ismérv nem állja meg a helyét, a másik kettőnél a helyzet azonban árnyaltabb. A Házhely kialakulásához városszociológiai szempontból valóban a rossz lakáskörülmények vezettek 1922-ben. A Házhelybe főleg alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozó lakók költöztek, akik vagy valamely Kapuvár környéki majorban cselédlakásokban tengették életüket, vagy pedig Gartáról költöztek be a jellegzetesen túlzsúfolt "gartai házsorokból" (ahol is egy telken hat-hét ház is felépült, az udvart ezzel egyfajta belső utcává változtatva). Csakhogy amíg Angliában (és a Wekerle-telepen is) a kertvároshoz vezető úton az érintett társadalmi réteg a munkásság (esetleg a belvárosi jómódú polgárság) volt, addig a Házhely esetében kizárólag mezőgazdaságból élő, esetleg agárproletárként (napszámos, cseléd, kubikus stb.) dolgozó emberekről beszélhetünk. A tervszerűség azonban megint egyezik, hiszen a Házhelyet tudatosan hozták létre, FAKSZ-kölcsönből vagy ONCSA-segéllyel, azaz a szociális problémákat enyhítendő várostervezési stratégia révén alapították, nem pedig spontán módon, "nőtt" negyedként jött létre.

A kertváros városépítészeti reformja mögött álló másik fontos ideológia, hogy helyreállítsa az ember és a természet harmonikus egyensúlyát. Ez egyfajta antiurbánus ideológia, amely a kerttel, a zöldövezettel az ősi természetből kiűzetett ember és a városi civilizáció párosítását célozza. A "vissza az Édenkertbe", a paradicsom újrafelfedezésének mitikus és szimbolikus mondavalójával a háttérben ez a fajta urbanisztikai modell a város és a falu közötti építészeti teret kívánta megvalósítani. A saját kertrészt -  ha úgy tetszik: egy törpe paradicsomkertet - azonban a feltöltődés, a szórakozás, a kikapcsolódás tereként értelmezte, a zöldövezetnek nem a mezőgazdasági célú hasznosítását tűzte ki elsősorban. A Házhely esetében azonban ez a modell nem alkalmazható. A Házhely népessége a zöldségtermesztés mellett az udvaron rendszeresen tartott állatot, a legkülönfélébb baromfiktól elkezdve sertésig, szarvasmarháig és lóig. (Sőt, a nyolcvanas évek végén is jellemző volt, hogy kamionok jöttek a Házhelybe "nyúlleadásra", vagy öregasszonyok tolták be a piacra nyulakkal teli zárt kiskocsijukat.) A paraszti népesség tehát állattenyésztésre és földművelésre használta a zöldterületet, mintsem kikapcsolódásra. Ez nem feleltethető meg a modern kertváros poszturbánus ideológiájának, sokkal inkább egy rurális, sőt - tekintetbe véve a cselédeknek és kapásoknak az uradalmi világban, majd a téeszben társadalmilag szinte jobbágysorba kényszerített rangját - posztfeudális miliőnek. A nyomor a Házhelybe való költözéssel nem szűnt meg, inkább újratermelte a falusi önellátó gazdaságok középkori modelljét.

Ez utóbbi igen erősen felveti a kérdést, hogy a Házhely esetében  városról vagy pedig faluról beszélhetünk egyáltalán. A kertváros eszméjét ugyanis nem lehet leegyszerűsíteni egy olyan építészeti mintára, mely szerint a kertváros vidékies negyed, melyben a lakóházak egyediek és kerttel rendelkezik. Ebből a szempontból ugyanis semmiben nem különbözne egymástól a falu és a kertváros. A kertváros szociográfiai jelenség. Vannak, akik alvóvárosként határozzák meg, ahová a lakók munka után hazatérnek, de dolgozni máshová járnak. Mások ezzel szöges ellentétben ville socialénak tekintik, ahol a munkahely és a lakóhely összekapcsolódik. Tekintetbe véve, hogy a Házhely agrárnépessége eljárt otthonról a földekre dolgozni és csak estére tért haza, míg mások (vagy az előbbiek hétvégente) saját kertjeiket ápolták - nos, esetünkben mindkét kritérium igaz. A Házhely azonban gyakran inkább mutat hasonlóságot a faluval, mintsem a várossal.

Herbert J. Gans városszociológus nagyjából a következő kritériumokat állította fel a kertváros mibenlétéről: alvóváros, távol van a központtól, modern építészetet képvisel, magánközlekedésre épül, népessége homogén, lakói fiatalok, magas jövedelműek, gyakran "fehérgallérosok". Nézzük meg, hogyan áll ez a Házhely esetében! Az alvóvárost fentebb már említettem, a periférikus helyzet stimmel. A modern városépítészeti megoldás azonban csak a szabályos, derékszöges utcavezetésre illik, az épületek korszerűségére nem: ez nyilvánvalóan azzal magyarázható, hogy a Házhely eredeti lakosai a legszegényebb rétegek közül kerültek ki, akik nemhogy modern lakóházat nem tudtak felhúzni, de anyagiak híján gyakran több évig is beépítetlenül hagyták kapott telkeiket. A személyszállítást sem magán-, hanem inkább tömegközlekedéssel, a pónváglival oldották meg, nem véletlenül hívták a városrészt kezdetben "lóvasútmenti házhelynek". A Házhely népessége szociológiailag ugyan homogén, de ez nem paradox módon a városra jellemző társadalmi mobilitásnak tudható be, vagyis annak, hogy a város heterogén összetételű lakossága úgy lesz városrészenként homogén, hogy az azonos társadalmi rangúak egy negyedbe költöznek. A Házhely lakossága azért homogén, mert azonos társadalmi réteg képviselőiből telepítették be őket, és nem maguk rendeződtek egybe egy szuburbanizációs közösségbe. Agrárnépességének homogenitása pedig jobban emlékeztet a falu, mint a város attribútumaira.

Ezek után akkor újfent a kérdés: Kertváros-e a Házhely? A magam részéről amellett kardoskodnék, hogy a "történeti" Házhely nem kimondottan kertváros. Ugyanakkor a valaha demográfiailag egységes Házhely lakossága gyors ütemben cserélődik. Az első telepítésből (húszas évek) szinte alig él már valaki, a második telepítés (1945 után) képviselői is lassan kihalnak, s helyükre olyanok költöznek (vagy az itt lévők leszármazottai ágazatot váltanak), akik a Házhely agrárjellegét folyamatosan módosítják, társadalmilag és demográfiailag is heterogénné teszik. Ők már nem foglalkoznak telkükön földműveléssel vagy állattenyésztéssel, azokhoz hasonlóan, akik a 70-es és 80-as évek során a Lakótelepet népesítették be a Házhelyből (Érdekes egyezés, hogy egyes városszociológiák a modern urbanisztika második lépcsőfokának a kertváros után éppen a lakótelepet tekintik.) Ez a tendencia abba az irányba halad, amely a Házhelyt agrárjellegű városrészből valóban kertvárossá formálja át. A Házhely tehát városszociológiai értelemben típusváltáson megy keresztül, de jelenleg a falusias jegyek és a kertváros hibrid ötvözeteként tűnik fel.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr7990582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Menci 2009.03.09. 11:06:14

Szerintem a Házhely soha nem volt "kertváros", mert az a NAGYVÁROS társadalmi/dazdasági fejlödésére adott egyfajta válasz és ami egyértelmüen az "életminöséghez" (Lebensqualität) köthetö. Egyszerüen városrésznek nevezném, aminek a kialakulását/betelepülését/betelepitését/demográfiáját lehet ugyan kutatni, de az európai, vagy magyar (Wekerle) példáktól is ez dimenziókkal áll távol.

Menci 2009.03.09. 15:09:22

Az meg egyenesen jól nézne ki, ha Házhely a 2008-ban alapitott Európai Kertvárosok Hálózatába belépne. Partnerek lennének: a London melletti Hampstead Garden Suburb, Gartenstadt Karlsruhe, továbbá Hellerau (Dresden), Falkenberg (Berlin), Podkowa Lesna (Warschau), Marga (Senftenberg), Wandsbek (Hamburg) és a mannheimi Gartenstadt. Osztrák és cseh kertvárosok is jelezték szándékukat, a hálózat munkájában résztvenni.
Hát azért a Vaddisznón van még mit fejleszteni, ha a Házhely Kertváros európai szinpadra akar lépni!

fjozsi 2009.03.09. 21:40:56

na.. hát azt hiszem maradunk egyenlőre 3-4 emberke aki veszi a fáradságot és le is ír pár sort...
Én könnyen vagyok, mert mint olvasni szoktátok odakanyarítom a nevem, és ezt most még inkább megteszem.
Édesapám szülei /Füzi József, Varga Irén/ ténylegesen az első generációs betelepülők voltak, a Dózsa u. 80 alatt. Füldmíves família, pici föld, pár hold Kistögyfa alatt, ahogy a mama emlegette, reggel 4 kor elindultak gyalog kapálni és este levezetés képpen hazasétáltak... Hát én most egykori testnevelő tanárként mondom, sokunk belerokkanna /velem együtt../
Feleségem nagyszülei szintén itt laktak /Kiss József, Hoffer Vilma/ Honvéd u. 29. Hasonló sors, csak a papa maszek volt, tetőfedő... Hatalmas külömbség abban a "régi rendszerben"... De természetesen föld állatok stb...
Mi most itt lakunk x-edik generációs Házhelyiekként. Én laktam lakótelepen, városközpontban is kapuváron, de állíthatom ez a legjobb, legszebb, legnyugottabb leg....
Ez egy falu a város szélén...
Itt minden úgy működik mint egy kellemes kis faluban. Ismerjük, tiszteljük, és mondhatom szertjük egymást. 38 éves vagyok, de az idei télen nem tudtam olyan korán felkelni, hogy az egyik szomszédom ne lapátolta volna el a a havat már a járdánkról...
Ha füvet nyírok általában 2-2 szomszédik nem állok meg, ha a szomszéd nyesi a fákat, biztos az enyémeket is elrendezi, Én ha permetezek a motoros permetezővel /mert én egy lusta tesitanár vagyok, és imádom a technikát.../ kb 4-5 kertet szoktam lepermetezni...
Hát ez a MI Házhelyünk, lehet hogy nem EU konform, de a miénk és mi így szeretjük...
üdv mindenkinek: Füzi J a Házhelyből

P.mester 2009.03.09. 21:51:20

Húúúúúúúúú, ez najon értékes infó, Respect érte, Józsi!
Nagy fless lenne, ha mások is követnék e példát, és megosztanák a megosztandót.

Menci 2009.03.09. 23:40:02

Ne értsetek félre, nem a Házhely ellen, vagy annak lakói ellen irtam, amit irtam: a "kertváros" definiciójával, ill. a annak könnyelmű használatával van legfeljebb bajom. Azt a fajta közösséget, közösségi érzést pedig magam is tapasztalom a szűkebb pátriámban, pedig az nem kertváros. De jól van igy! Az ilyen tapasztalatok nélkül úgyis depresszió lenne úrrá az ember fián, a mai magyar erkölcsi és közállapotokat látván. AZ ember nem készen kapja a közösségét, hanem kialakitja, alakitja - vagy éppen tönkreteszi. De minden esetre aktivan részt vesz az alakitásban. És itt az aktivitáson van a hangsúly. Mert nélküled nem megy. Mert egyedül sem megy...

P.mester 2009.03.10. 00:39:59

Dehogy, só szincs lóra!

oszkár írja 2009.03.10. 21:50:15

AZ ELSŐ KAPUVÁRI TEKEPÁLYÁRÓL

Kapuváron az első tekepályát a húsgyár építette 80-as évek végén, nyitás éve 1990. Elején még kevesen jártak ide, ami idővel szerencsére megváltozott. Első bemenetel már elég izgatott volt 12 éves voltam, amikor bementünk apuval. Sokáig a pályára nem mentem be, hisz nem mertem. Volt egy tabló az avatásról sokáig azt néztem. Kik szerepelnek rajt, akkor még több kép volt a húsüzem termékeiről is kitéve. Telt az idő fellendült a pálya, sok mérkőzés volt, több csapat 12-re emlékszem, de több is lehetett, egész ősztől tavaszig minden pénteken, szombaton voltak meccsek hétköznap edzések voltak. Egy táblára volt kitéve mikor milyen csapatok játszanak napra, órára pontosan. Bent a pálya két sávos volt teljesen automatikus hátul 5 sor volt a szurkolóknak az ülőhely emelkedve alakították ki, így fentről is jól lehetett látni a sportolók dobásait. Jobboldalt ablakokat építettek különösen jó hangulatot adott az esti napfény és a naplemente. Kapváron is volt több csapat, kapuvári erdészet, kapuvári hús stb, agyagosból is volt csapat, fertődről stb Narancslét ittam, az első kiszolgálóra én Márok Mari és Sanyi bácsira emlékszem (házhelyiek), húsgyártól majd egy- két kiszolgáló volt neveket nem írok. 1993- őszén bezárták ezt követően 1994-ben Boross Lacinak adták át ő üzemeltette (locs-pocs tól jött át, társa ha jól tudom Horváth Sándor ), az ő idejében feléledt a pálya élete, zajlott az élet sokszor saját pénzén készített a vendégeknek bográcsban pörköltet vagy gulyást ez későbbiekben hagyománnyá vált, ezt az időt számítom a legsikeresebbnek. Zsúfolásig telve volt, a füsttől már-már alig lehetett látni. Délelőtt is voltak törzsvendégek a büfénél, melegszendvics készítés is volt, no meg sör, bor és jó néhány rövidital, de ne feledjük az üdítőket sem ki a sorból meg a cigi. És a 6 kávé 6 felest, aki megitta utána, kitisztította, mélyítette az árkokat Veszkényi utca bolttól a locs-pocs-ig. Amire nem volt képes 6 ember két hét alatt arra képes volt 1 ember 4 nap alatt. Csornai vasúttól is összeállt két csapat, akik év végén dobtak (vasutas év végi kupameccs), visszavágó csornai tekepályán. Majd bezárták 1995vagy1996-ban, mert Laci elmondása szerint húsgyár nem adta át megvételre a létesítményt. Ismételt megnyitása gartai emberé volt nevet nem írok, sokáig nem volt a kezében, majd környékbeli faluból jött nevet ismét nem írok, aki nem sokat foglalkozott vele volt egy megjegyzése is, amit elmondás után tudok „gumicsizmás parasztok ide be nem jöhetnek”, nem is voltak talán egy, beleértve őt is. Ettől fogva csak lesínylett, mert az emberek nem tolerálták az efféle hozzáállást pláne, ha nem is igaz. Sok csapat nem volt, ezekben, az években, lehet gazdaságilag nem érte meg, többen családot alapítottak és emiatt életük más irányba mozdult, igazából nem volt kinek fontos lett volna, ismét bezárt 1997 vagy 1998-ban. Majd jött Laja az ő idejében ismét feléledt a pálya, annyira nem, mint Boross idején. Ebben az időben már a pályát nemcsak csapatoknak adták ki lehetett bárkinek használni, de ha jól emlékszem Boross idejében is. Nem volt drága. 300 Ft-ért egy óráig lehetett használni, ami akkoriban nem volt sok megérte. Volt olyan is, amikor nem órára, hanem bedobott összegért lehetett dobni ez még jobb volt, hisz egy óra hosszat dobni csapatok szoktak. Majd ismét bezárt egy időre ezt követően 2000 körül Strausz nevezetű nyitotta meg, sokan voltak ebben az időben is, évente egyszer nyugdíjasok is összejöttek pl. Mosonmagyaróvárról. A főzés elengedhetetlen kelléke volt hisz meccs után nyáron jó volt kiülni és beszélgetni ebben az időben sokszor megkérték főzni Csákány Miklóst, hol egy csapat vagy valaki névnapot tartott. Összejövetelre mindig volt valami ok, ebben az időben már inkább úgy szervezték a meccseket, hogy valakinek a névnapjával egybekötve, így a meccs után jöhetett az ünneplés, jó esetben az a csapat nyert, akinél névnapost ünnepeltek. A tekepálya teke büfé ebben a formában 2003. 12. 31 ig. üzemelt. Átalakítás kétszer volt, karbantartási munkák nyáron történtek az őszi idény előtt.
Azóta sajnos leromló állapotban van nincs olyan gazdája aki, foglalkozna vele, pedig lehetne bővíteni egy elég jó sportcentrumot kialakítani, ahol nemcsak tekézni lehetne akár bowling pályát kialakítani, vagy más benti sport tevékenységet űzni, ehhez viszont a régi épületet el kell bontani, mert kicsi, de hely van, egy jó befektetővel virágozna. A mellette lévő üres terület elég nagy hisz lakóházat is akartak építeni ide. Ha arra jó lett volna a terület zárt sportoknak is adhatna otthont, hisz kapuváron egy korszerű sportcsarnok nincs, ami a mai kornak megfelelne.

magyarattila 2009.03.10. 22:37:09

@oszkár írja:

hááát, 1990-ben nyílt volna? szerintem korábban... nem tudnám megtippelni mikor, de 1990-ben már 20 éves voltam, márpedig nekem gyerekkoribbnak rémlenek az emlékek...

P.mester 2009.03.11. 00:38:15

Jujj, ez klafa infó megent! Köszi:(

fjozsi 2009.03.11. 01:15:38

Tervben volt még anno RINGA időkben, hogy ehy sportcsarnok épülne a teke mögött, mellett...
Ha emlékeim nem csalnak tervezésig jutott a dolog, akkor jött a leépülés és a leépítés...
Egy sportcsarnok nagyot lendítene a város sport életén, az emberek egészségén...
Csak az a 2-300 millió hiányzik... de azt hiszem, most nem ez a legnagyobb probléma...
Fj

oszkár írja 2009.03.11. 06:38:48

@fjozsi: Köszi Józyi az infót. Egyetértek nem ez a legfőbb probléma ma, csak igen jó lenne, ha a területet nem értelmetlen bevásárlóközponttá adnák át, amiből van má dögivel,és amit egykor emlegettek, hogy tesco stb, hanem legalább olyan épület létesüljön valamikor 10 év mulva, arra már a válságból is kifelé megyünk bőviben remélhetőleg és lesznek olyanok akinek fontos a város egészségért tenni. Ehhez viszont nem megkenhető emberkékre lesz szükség, inkább olyanokra akiknek nem a euro számít a zsebbe. Egyébként tudja valaki ma kijé a terület? Nekem lenne pénzecském be is fektetném erre az értelmes célra, de ez sokszor úgy van akinek van az nem tesz semmit, aki tenne nincs miből. No meg jó pályázatokon nyerni, ehhez meg pályázat író céghez kellene kapuváron fordulni.
Tm

oszkár írja 2009.03.11. 06:40:04

Bocsi Józsi a botlásért.

magyarattila 2009.03.11. 07:56:59

@oszkár írja:

a teke mögötti terület az önkormányzaté. volt egy soproni cég elképzelése szerinti lakásépítési program, amihez az önkormányzat odaadta volna, de végül meghiúsult, mert nagy jelzáloghitelt akartak felvenni, amire a telek lett volna a fedezet. ez nem lett volna szerencsés, mert ha bedől a projekt, akkor az önkormányzat nyakán marad a jelzálog. (szóba került, hogy a cég vegye meg és úgy tetessen rá jelzálogot, ezt persze nem akarták...) a lényeg, hogy elvileg megvehető a terület, persze ha valaki érdeklődik, akkor nyilvános licitre lenne kiírva, ha engem kérdezel szerintem kábé 30 millió körüli árról indulna.

személy szerint én is jobban örülnék, ha egy jó spoprtcsarnok épülne oda. tesco szerintem nem lesz ott, az rémhír volt...

oszkár írja 2009.03.11. 18:26:18

@magyarattila: És az önkormányzatnak mennyi joga van, ahhoz, hogy egy területet kinek és milyen célból adnak el, kvázi kiköthető az, hogy e terület kizárólag sportcentrum építésére beruházására adnak át ill el.
Tm

fjozsi 2009.03.11. 20:07:58

Sziasztok!

Sajnos a Tesco nem rémhír. Én a húsgyár marketing dolgain dolgozom már rég óta, ez a
azért kapcsolódik hozzá, mert a gyárnak is van ott jókora része még.
Az érdeklődés folyamatos, LIDL, ALDI... második körbe ezek a magyar gazdaságba még egy utólsót rúgó cégek már a 15.000 lakos alatti településeket célozzák meg. Én láttam az LIDL üzleti tervét ott 2015 re minde 5000 fő feletti településen szeretnének egy kacat ósdi termékeket áruló bóvli áruházat...

oszkár írja 2009.03.11. 20:41:07

De hogyan lehet megakadályozni, hogy ide ne telepedjen le. Emiatt, ha lenne olyan "tökös" a kapuvári önkormányzat, hogy kikötné törvénybe iktaná ha van rá mód azt, hogy ez a terület csak sportcentrum létesítésére adható.

fjozsi 2009.03.11. 21:45:42

Gondolom van rá mód, de ebbe a helyzetbe nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen ajánlatra nemet mondana...
És azt hiszem, hogy max helyi rendeleteket hozhat, de törvényt azt nem! Talán az a szerencse, hogy az említett cégek nagyon olcsó és nagyon jó helyen lévő telkekre vadásznak. Ez se nem olcsó sem nagyon jó helyen lévő...
ez csak nekünk lenne jó egy szabadidő centrumnak...
Holnap Norvégiába megyek a hugomékat látogatom meg a kislányommal. Mikor onnan hazajüvök, pár hézig teljesen ki vagyok akadva, hogy ott hogy műköhet, ami itt nem... Mi már elfogyasztottunk 5-6 királyt mikor még ők a rénszarvasokat kergették és európát riogatták a tülkös sisakukkal. Mátyásnak már könyvtára volt mikor Ők még csak írni sem igen tudtak... Most meg ott vannak... mi meg itt.
J

fjozsi 2009.03.11. 22:17:18

köszi... jövő héten folytatjuk....
FJ

magyarattila 2009.03.11. 22:56:02

@oszkár írja:

a rendezési tervben lehet szabályozni, hogy egy terület milyen célra használható, lakóövezet, kereskedelmi-szolgáltaltó, ipari. ha kereskedelmi és szolgáltatóként van jelölve, azt kikötni, hogy tesco nem lehet de mondjuk magyar termékek boltja lehet, nem nagyon lehet.
sportcentrum létesítését megcélozva elvileg lehet egy terület hasznosítását meghirdetni, de a szomorú realitás, hogy ezen a területen nincs olyan verseny, mint a üzletláncok esetében. vélhetőleg nem menne el a terület. de ha konkrét igény volna befektetői oldalról egy terület kapcsán ilyen fejlesztésre, akkor persze lehet úgy liciten értékesíteni, hogy ilyen fejlesztés megvalósításához. vagy ha befektető és önkormányzat közös fejlesztése, akkor az önkormányzat a területtel mint tulajdonrésszel beszállhat és később dönthet a tulajdonrésze értékesítéséről. vannak tehát eszközök, de sajnos kevés a jó lehetőség, ahol ezekkel élni lehetne.

oszkár írja 2009.03.12. 06:58:08

@magyarattila: őszintén mit lehet tenni arra vonatkozólag, hogy tesco, lidl, és sok ilyen üzletlánc ne épüljön meg? Mert ahogy kiveszem a kommentből, mindenképp kell licit, nos ennek kimenetele meg ismert. Olyan befektető, aki nem rendelkezik minden pénz azsebbe címmel jobb ha nem is indul, mert értelmetlen. Ebből adódóan nem is érdemes licitet meghirdetni.Csak ez meg önkormányzatnak nem jó. És miért nem lehet bővíteni azon kategóriákat amiben meg lehet hirdetni, hisz kereskedelmi-szolgáltatói eszt lehetne még darabolni. egyáltalán ki szabta meg a kategóriákat. És mint önkormányzatnak nem fájó az , hogy egy terület ismét úgy lett eladva, hogy értelmetlen építkezés zajlana rajt? A pénz, amit kap a város területért elillan, de az üzletlánc az nem, valamint ezzel a városban lévő kapuvári üzletek is veszélybe kerülnek. Tehát itt már nem csak arról van szó, hogy a város jól járjon, hisz belátható, hogy a város ebből csak veszít. És ez országszerte is így van saját hazánkban rabszolgák lettünk, valamint a haszon is kifelé vándorol, itt csak az adó marad meg, ebből meg sokra nem megy a város. Szinte már minden el lett adva magyarországon, amiből az ország profitálhatna. Mindez má el lett qrva Antall időkben, hisz az ország kb80%-át ő eladta. Felvetődik a kérdés hová vezet ez? Kiszolgáltatott rabszolgák leszünk vagy má lettünk? És ezt ölbe tett kézzel, nem tesz ellene senki semmit.
Tm

magyarattila 2009.03.12. 14:34:26

@oszkár írja:

a kategóriák rendezési tervhez kapcsolódnak. sok mindent meghatározhat az önkormányzat a rendezési tervben, pl. beépítési százalék, épületmagasság stb. igazándiból az üzletlácokról írtakkal egyetértek, de ebben viszonylag kicsi a mozgásterünk, hiszen nem csak önkormányzati területet lehet megvenni ilyen célra. az egyik üzletlánc pl. a vagongyárral is tárgyalt tudomásom szerint. de akár magánszemélyek tulajdonában levő városszéli területeket is meg tud vásárolni. azt meg nem nagyon lehet korlátozni, hogy valaki nyisson egy üzletet. persze az embereken múlik sokminden, mert ha tömegesen követnék azt a gyakorlatot, hogy a helyben vagy környéken megtermelt élelmiszereket veszik meg, illetve elvárják a forgalmazótól, hogy erre vonatkozóan korrekt tájékoztatást kapjanak, akkor a nagy láncok is változtatnának a viselkedésükön, ahogy teszik ezt európában sok helyen.

Menci 2009.03.13. 00:01:51

@magyarattila: Erre lenne/lehetne jó a Leader. Mint teszik ezt Európában sok helyen. Helyi kezdeményezések.

magyarattila 2009.03.13. 06:55:24

@Menci:

Ez pontosan így van. S mivel magam is a LEADER ügyön dolgozom, pontosan ebbe az irányba próbáljuk terelni a folyamatokat. Legalábbis azt a részét, amire hatni tudunk.