Informatív helytörténet, adathalászat vagy igehirdetés?

Annak ellenére, hogy nyilván örömteli, ha valaki Kapuvárról szóló könyvet publikál, elég szkeptikus voltam, amikor a könyv első kötete a kezembe került. Vajon nem a már agyonrágott paneleket fogja-e rágni tovább? Vajon friss információkat fog tartalmazni a könyv, vagy megint csak másodlagos forrásból táplálkozik? Helytörténeti könyv lesz vagy hommage az egyháznak? Előfeltételezéseim némileg bejöttek, de kellemesen csalódtam is.

Zsebedics korábbi írásai

Zsebedics József több évtizedig volt a kapuvári plébánia vezetője, korábban káplánként, majd pedig plébános-kanonokként, de 2003-ban a győri püspökság furcsaságai folytán a győri-szigeti plébániára került. Látszik, hogy visszahúz a szíve, látszik, hogy - noha ő eredendően nem kapuvári születésű - mégis ez az otthona, a győri püspök meg ezt kellően respektálta, ugyebár. Zsebedics korábban is foglalkozott már helytörténettel, még a Rábaközi Múzeum első igazgatója, dr. Faragó Sándor (aki, amit csak lehetett, összeírt a város történetéről s egy utcát igazán megérdemelne a neve) idején összeállításokat közölt a helyi egyház históriájáról a Múzeumi Levél sorozatban. Később a csornai Pajer Imre-féle Rábaközi Honismereti Évkönyvben, méghozzá a majorbéli iskolákról. na innen származik a szkepticizmusom: látszik, hogy Zsebedics rendszerezni akar, de annyira agyonrendszerez, hogy a végén áttekinthetetlen lesz az írás szerkezete.

Az első kötet

Az első átfogó munkát a kapuvári egyházról 2005-ben jelentette meg A kapuvári egyház története néven, de a győri Hazánk Kiadó elfelejtette az évszámot közölni. A könyv nagyjából kronológiailag tekinti át a helyi egyháztörténetet kezdetektől napjainkig, de e időrend mellett tematikusan is szervezi a kötetet. külön kitér a kápolnák történetére, az egyházi szobrokéra stb, és ami örvendetes, meglepően jól emeli ki a volt kapuvári plébánosok jelentőségét: például Zerpák Antallól tudós voltát, Dominkovich Sándorról a templomépítőt. Korábbi írásaihoz képest itt áttekinthetően osztotta fejezetekre a témákat, csak az szomorú, hogy helyesírása és mondatszerkesztése egész egyszerűen botrányos.

Tematikai hiányosságok

Amit tematikusan hiányolok ebből az első kötetből:

(1) Árpád-kor: viszonylag keveset foglalkozik azzal a témával, hol lehetett a környéken az első templom. Az I. István törvényei szerinti "tíz falu építsen egy templomot" követelménye valószínűleg Babóton teljesült. Ezt ő is hozza. Ugyanakkor összehasonlítható vizsgálatot lehetett volna tenni a környék Árpád-kori eredetű templomaival, kiderüljön, milyen sűrű volt a templomhálózat.

(2) Rábaközi-főesperesség: A rábai vagy rábaközi főesperességről (archidiakonátus) szinte semmit nem ír. Pedig ez Sopron vármegye egyházigazgatási és egyúttal közigazgatási problémájának egyik kulcsa (Kristó Gyula szegedi történész szerint ugyanis Szent István korában nem Sopron volt a megyeszékhely, hanem Kapuvár, s amikor a Kapuvár vármegye-központ volta megszűnt, akkor kapta meg mintegy kompenzációként a rábaközi archidiakonátus székhelyét). Vitathatatlan, történészi körben elég nagy a kavar ez ügyben, de épp ezért a vita összefoglalóját megérte volna.

(3) Protestáns-katolikus ellentét: az első kötet harmadik súlyos fogyatékossága ez. Mint ismeretes a 16. században a Nádasdyak lettek Kapuvár urai, akik protestánsok voltak, majd a 17. században katolicizáltak. Igaz, hogy Zsebedics katolikus pap, de ha arra vállalkozik, hogy a kapuvári egyházról mint egészről ír történetet, akkor némileg mostohán kezeli a protestánsok kérdését. Nem emlékezik meg a vallási harcokról, és azt követő bebörtönzésekről, pedig lenne mit mondania: a gályarabként hősi halált halt Edvi Illés Gergely a kapuvári börtönben raboskodott, Wathay Ferenc, aki Balassi Bálint és Rimay János mellett talán az egyik legfontosabb 16.-17. századi költő (legutóbb Szilasi László írt róla 2008-as könyvében hosszan poétikai elemzést), szintén gyakran tartózkodott a kapuvári várban. A vadosfai artikuláris evangélikus egyház szintén nincs megemlítve, pedig Payr Sándornak A dunántúli evangélikus egyházkerület története c. könyvében még nyomtatottan is talált volna fontos forrást. Egyszóval Zsebedics a protensások kapuvári jelenlétét marginalizálja, s ez súlyos fogyatékosság.

A második kötet

Zsebedics minden bizonnyal nem akart második kötetet (akkor szerepelt volna az elsőn az egyes szám), de kutatásai során egyre több információhoz jutott. A kapuvári egyház története II című könyv 2008-ban jelent szintén a Hazánk Kiadónál. A kötet kevésbé áttekinthető szerkezetű, mint az első, de szerencsére van logikája. Itt elsősorban az 1884-től 1942-ig terjedő időszakot tekinti át. Örvendetes, hogy vizsgálatának tárgyát nemcsak a szűken vett egyházra vonatkoztatja, hanem kiterjeszti az iskolára (mint egyházi feladatra), a temetkezésre, az egyes vallási egyesületekre, a zarándoklatokra - egyszóval az egyházi életre. Ez üdvözlendő döntés. A könyvnek két hibáját rónám fel. Az egyik, hogy továbbra is förtelmes a helyesírás, és a mondatok gyakran értelmezhetetlenek. Jó lett volna egy helyesírás-ellenőrző programon átfuttatni és (hangsúlyozom: és) nyelvi lektorral átnézetni. Így a stílus meglehetősen primitív. A másik probléma a kompiláció. Ebben a kötetben gyakran alkalmazza azt a módszert, hogy egész fejezeteket átemel máshonnan. Ilyen például Wallish Jenőnek az 1928-ban írt cikke kapuvár vallási életéről. Oké, mondhatnók,  e könyv nehezen hozzáférhető, de én erre meg azt mondom, ne adja el más írását a saját neve alatt, és ami egyszer már megjelent, az nem érdekes. Nagyon sokat lop Csiszár Attila helytörténeti kutatásaiból. Az utolsó cikket pedig Pintér Gábor írta a két új 2008-as plébániaépületről (kapuvári és gartai). Jó lenne ezeket kijavítani, merthogy nem kizárt, hogy...

Folyt. köv.?

Legalábbis erre utal Zsebedicsnek a könyv utószavában írott sorai. A leendő harmadik kötet anyaga ezek szerint össze van gyűjtve, csak formába önteni. a fáma szerint a fonalat ez 1956-ig vinné. Gondolom a ferences templom megalapításától kezdve a tanyasi iskoláig sok minden szerepelne benne. minden bizonnyal ezt könnyebb lesz összeszerkeszteni, mivel a plébánia irattára innentől már folyamatos, a latin nyelv sem, és az információhiány sem akadály. Hát akkor várjuk

 Sing, Halleluja!!!

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr100922712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.