A wassalbertes - szoborállítós középszar, a nyírőjózsefre recskázós, kárpátia-koncertes kapuvári-búcsús öntöcskölések meg lóbarátos, népviseletbe beöltözős sértőkálmános legénycéhek anakronisztikus, félfeudális divatja közepette a szélesebb publikum előtt aligha ismert, hogy van nekünk egy kapuvári srácunk, aki a sok fehér ember között európai. A sok selejt és valódi utánzat között igazi minőség és eredetiség. A neve: Essemm. Nem az a forradalom, hogy Timur és csapata bevezeti a Zegypártrendszert, hanem az, amit ő csináz. A magyar hip-hop szcénában Essemm számít az egyik legeredetibb előadónak, és anélkül lett egy szubkultúra megkerülhetetlen része, hogy ehhez különösebb hátszele lett volna. Igazi self-made man, aki Kapuvárról hódította meg a hip-hop világot. Mint a Google alapítói esetében, a történet itt is egy garázsból indult, hogy aztán hihetetlenül ütős profizmus váljon belőle. Mindeközben, akár a Beatmarketet, akár a Majmok Bolygója „1000 % Kapuvár” cuccát tekintve, Essemm szinte valamennyi szövegében hivatkozik Kapuvárra. A szaroscsimmás, pörgekalapos, pörköltszafttól csöpögő legénykedés közepette megmutatja, így is lehet lokálpatriótának lenni. És ez mondjuk nekem: autentikusabb. Essemm nemcsak az igazat mondja, hanem a valódit. Nem nyáladzik, nem áll be a sorba, nem trendi. Hanem eredeti. Fasza. Szókimondó szövegein persze az émelyítően cukros, melldöngetős műanyag-poézis emlőit szopkodó Hipokrataland bizonyára megbotránkozik, nem tudva, hogy Essemm a rapből igazi költészetet csinál. Riszpekt neki. Várhatóan ezekben a hetekben jön ki a garázsból Essemm új albuma (apropó lehet is támogatni, nedves kapuváriak, 2500 HUF-ért!), a címe 112, mely ha talán ennyi számot nem is, de szokatlanul sok, 19 dalocskát foglal magában. A kedvcsináló mix fent van a jútyúbon, izzítsátok és osszátok.

[Essemm - 112. Garage Productions. 2012.]

ESSEMM a Faszbúkon: katt ide