A minapában (na jó, egy kicsinyég korábban) került a kezem ügyébe a Soproni Szemle  2010. évi utolsó száma. Ebben a kapuvári muzeológus és etnográfus, Csiszár Attila tollából egy rövid tanulmány olvasható a kapuvári plébániatemplom kertjében felállított Ecce Homo szoborról Ismeretlen (?) barokk szobor Kapuváron címmel.

A szerző ebben új kutatásainak eredményeit közli a szobor történetéről, eddig még fel nem tárt adatokkal gazdagítva az ismereteket, és azonosítja az állítók személyét is,  helyesebben az egyik személy nevére teljes egészében, a másikra részben derül fény.

A tanulmány elején Csiszár Attila a szobor írásos recepcióját (és annak hiányát) idézi, egyfelől azt, hogy Csatkai Endrének a megyéről szóló művében még nem szerepelt az alkotás, másfelől pedig citálja Faragó Sándornak, a kapuvári Rábaközi Múzeum alapítójának 1962-ben megjelent nyúlfarknyi szövegét. Ez utóbbi Ismeretlen barokk szobor Kapuvár határában címmel jelent meg a Soproni Szemlében, a mostani tanulmány címe láthatóan erre reflektál. Így lesz ismeretlenből ismert.

Csiszár Attilának sikerült ugyanis megtalálnia egy olyan analóg példát, melynek ikonográfiai jegyei és felirata alapján világossá válhatott az egyik felállító teljes neve. Ez a hasonló alkotás egy olyan településen található, mellyel az Esterházyak rövid ideig földesúrként álltak kapcsolatban.

A szerző ezt követően egyháztörténeti kontextusba helyezi a szobrot, és ezáltal közelít a felállítás magyarázatához. Kitér a szobor korábbi elhelyezéseire, vándoroltatására is.

A tanulmány egyik legnagyobb újdonsága, hogy Kovács Zsóka segítségével sikerült értelmeznie a szobor mind a négy oldalán olvasható feliratot, köztük a hátsó oldalt, amely választ ad az állítók személyére és a felállítás idejére. Minthogy a szövegek az idők folyamán csaknem olvashatatlanná váltak, nem volt egyszerű a rejtvény kikódolása. A tanulmány mind a négy oldal feliratát másolattal illusztrálja, mellettük a latin szöveg és annak magyar fordítása is olvasható. Az is világossá válik ezek után, hogy honnan származnak a Búsuló Krisztus (vagy Búsuló Isten) talapzaton lévő szövegek.

Természetesen nem véletlenül nem említettem semmi konkrétumot, tessék elolvasni a tanulmányt, oszt' jó napot.

[Csiszár Attila: Ismeretlen (?) barokk szobor Kapuváron. Soproni Szemle, 2010/ 4. 448-454.]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.