Száptember tizenkilencedikin vuót az utossó naptya Reigl Judit tárlattyának Debrecenbe’, mikor a nípek még megnízháttík a fösményeit Magyarországban, akit íletmű-kiállításnak híttak. Miháncs becsomagúták a kap’vári piktor kípeit, ahajt melegibe e’ köllöttík hurcibányi Franciábo, ahun Nantes-ba lesz mostantul láthatuó.

Izibe betuládoztam a gugliba a nantes-i szípművészeti múzejum honlaptyát, ahunnajd neszit vettem a dúgoknak, hogy az ottani kiállítás október 9-tűl egíszen gyövüő ív január 2-áig lesz látogathatuó. Mielőtt e vüttík vóna innend, Debrecenbűl, u gondútták, csenának e jó kis pörformancot avval, hogy nemcsak a fösmínyeket, de jaz egísz MODEM ípülettyit becsomagullák.

 

 

De jábo van, a rosseb se gondúta vuóna, hogy az a hiétcencsíges esső ollan erőssen pisálik, hogy a pörformancot e’ köllöttík halasztanyi száptember 25-dikére. Osztá mit tesz Iste’, mút hít szombaton megtartották a rendezvínt, de csak ölíg óvatossan, mer az üdő a maga makacsságávol még be találja folyásúni asztat.

Miközbá’ most a csirkácomp cupáktyát tulom az agyamba, azon gondúkodom, ez a pörformanc nem túl eredeti, illeny má’ voút, megcsenáta asztat a bulgár csomaguló művísz, az a Christo, vagy mi a lúfasz a neve. No hát ez a Christo hosszi íletibe mindent becsomagút mán a szaloncukoron kívű’, az összes műemlík házot, legutojjára nagy hype volt Nímetországba, mikoron befödtö a klompett Rejctágot csomaguló papérral, kiterjesztvö a vizzuális eszkétikát a hétköznapokbo. Uhhogy Debrecenbá most csak újbúl főtanáták a málegvizet, újracsomagúták a christói konceccijót, vagy hogy a pelcsába írgyák.

Ott vót a sok Jóskagyárek, azok rajzútak a fölületre rájo, oszt aszt gyönyörgettík, mint a bubát. Aszonták, ez akko’ most gesztusfösmíny, ollan, mint amilleneket a Reigl Judit föstött. Izejt rajzútak, illen kripsz-krapszokot, meg nonfiguratív firkákot, nem ám szíp sárgo banándot! Na, így hebehurgyáskottak e’. Jó dógukbo. Ahelett, hogy az aptyok adott vóna nekiek e’ pofot, oszt nyaksállal a kezökbe legottan elszalajtotta vóna űköket kuk’ricát cimereznyi a Markó-sarokbo. Aszittík, ez a gesztusföstíszet, a szakravídorát a naplopuó kölkeinek. Mer’ az aszbrakt expreccionizmusho (akit, mondgyuk, nem tudom, hogyan kő interpretányi, de ámmá biztos, hogy) nemcsak a jelhagyás kapcsulódik hozzájo, hanem a spontány a’kotás is, és aztá’ a fölizgút le’kiállapotot nemigen lehet megtárvezetten előidíznyi.