Az eddig még megnyugtatóan nem lokalizált Hidász falu középkori eredetű, már a 14. századi okmányokban megmutatja magát, és érdekes módon török kori pusztulása után még a 19. században, Kapuvár kötelékében is külön önkormányzatisággal rendelkezett. Alább ennek a kihalt településnek egy 17. századi szegmensére zoomolok reája, egészen véletlenül.
Az 1672. évi úrbéri öszveírás idején Kövér Gábor volt Kapuvár – és egy 1671. szeptember 15-én Kőszegen kelt levél szerint általában a Nádasdy fiskális birtokok –  prefektusa (ekkor a három babóti malom közül az egyiket nagyon bírta), az összeírást pedig ifjabb Rakolupszky János készítette. Ez a név hallatlan izgi. Valószínűleg annak a Rakolupszky Jánosnak volt a fia (a neve elé illesztett ifjabb [iunior] mutassa, figyu, engem ne keverjetek össze az öreggel), aki a 17. században orvos, tudós, matematikus volt, és gazdag könyvtárral rendelkezett. Az ifjabbik csávó pedig 1670-ben szakolcai jegyzőként működött.
Az urbárium az eredeti számozás szerint a 125–127. lapokon foglalkozik Hidásszal (Hidasz), melyet prædiumnak nevez. A prédium itt pusztát, valaha lakott, de már elnéptelenedett települést jelöl, amelynek lakói máshová vándoroltak. Hidász mint település ekkor már nem létezett. Az urbárium szövegének történelmi visszatekintése szerint Hidász Győr veszésétől és a Rábaköz elpusztulásától volt puszta. Győrt a törökök 1594-ben foglalták el, és ekkor törtek be a Rábaköz területére. Amint az ország más területén, itt is a török támadás volt a pusztásodás motorja. Az 1672-es urbáriumnak ez a megállapítása tökéletesen egybevág az 1597-ben, tehát Győr elfoglalása és a Rábaköz pusztítása után három évvel született kapuvári urbáriummal. Ez ugyanis aztat mondja, hogy a többi rábaközi településsel együtt Hidas „Anno 1594. az pogány miath tellyességgel ell Pusztoltanak”. E két egybehangzó forrás szerint tehát Hidász 1594-ben vált lakatlan településsé, ahonnan a népesség ekkor elmenekült, és soha többé nem is tért vissza lakni. A Rábaköz lakosságának nyugati irányú migrációját jelzi az 1597. évi urbáriumban felbukkanó személyek származása, ugyanis az írás a frissen Kapu várának védőszárnyai alá menekült lakosok neve elé felvezeti azt is, honnan „futottak”, azaz menekültek el. Ebben a 16. századi szövegben számos hidászi származású személy tűnik fel Kapuvár új lakói között. Eszerint a hidásziak, vagy azok egy része Kapu vára körül lelt új otthonra.
Nemcsak az kérdéses, merre lokalizálható az egykori falu, hanem az is, hogyan hívták. Csak ennek a két forrásnak az információit lecsapolva is világos, hogy a megnevezés ingadozik. Mindkét urbárium hol Hidásznak, hol pedig Hidasnak nevezi az egykor volt települést, lakói is egyik esetben hidásziak, másik esetben hidassiak. Amennyiben a hidász elnevezést veszem alapul, de nem, úgy a helységnév lakóinak foglalkozására utal (lásd például unokatestvérét: utász), amennyiben pedig a hidast, de ezt sem, akkor egy objektum, a híd kerül előtérbe. Ebből azonban automatikusan nem következik, hogy a településnek híddal kellett rendelkeznie, könnyen elképzelhető, hogy a név az ott élő népesség máshol teljesített speciális hivatását jelöli. Ha az elnevezésekből következően a híd őrzése volt a feladatuk, akkor ez minden bizonnyal nemcsak műszaki, hanem katonai funkció is volt.
Tekintve, hogy az 1594-es török betörés nyugati irányú menekülthullámot indított el, és hogy Kapuvárt a széles körben elterjedt nézet ellenére ekkor nem foglalták el (az 1597-es urbárium szerint is a törökök mindent szétgyaktak, de „Kapu várán kijvől”, azaz azt nem), teljesen nyilvánvaló, hogy Hidász – a legtágabban véve – Kapuvártól keletre terült el. A falut sokfelé lokalizálták, Babóttól délkeletre vagy a Hanság felé is. Egy 1387-ből származó adománylevélben, mely földrajzi rendet is sejtethet, a következőképpen sorolja fel a kapuvári domíniumhoz tartozó települések egy részét: Bogyoszló, Istvánháza, Babót Ordóddal, Hidász. Minthogy az Ordód-Bogyoszló távolság egy vonalra, egy ma is meglévő útra fűzhető fel, elképzelhető, hogy Hidászt mint falut is erre felé kell keresni, de megnehezíti a tájékozódást, hogy a szöveg említ egy szintén elpusztult, és szintén nem azonosított települést is, Istvánházát. Ennek alapján pedig Hidász Babót környékén lehetett, az Ordód és Bogyoszló közti útra felfűzve, talán Istvánháza is az út mentén feküdt. Egy újkori térkép Hidászt Babóttól keletre fekvőnek ábrázolja, a 19. századi kataszteri térkép pedig a Babót-Bogyoszló közötti úttól közvetlenül északra, nagyjából Szárföld alatt jelöli a hidászi földeket. Ezzel szemben egyes vélemények, mint amilyen például a régész Takács Károlyé, Hidászt ettől jóval északabbra, valahol Kapuvár és Veszkény között lokalizálják, és ehhez támpontként a mai napig is használt Hidászi-dűlő, Kishidász külterületi helynevek is szolgálhatnak. Hogyan lehetséges, hogy a Hidász név Babóttól keletre meg attól északra is feltűnik? Mármost ezt a két álláspontot látszólag nehezen lehet összehangolni. Szerintem azonban nem feltétlenül van ellentmondás. Már az 1597-es urbárium számos olyan Kapuvárra költözött embert említ, aki foglalkozására nézve „hidászi földön halász”, ami valamiféle vizenyős területre enged következtetni, mely teljesen ráillik a délre mélyen lenyúló Hanságra. Mind Babót, mind pedig Kapuvár határai felértek a Hanságba, miközben maga a település egy szárazabb helyen helyezkedett el. Vagyis: nem kizárt, hogy miközben a Hidász nevű falu Babóttól keletre feküdt, azonközben a hozzá tartozó határ jóval északabbra terült el. Analóg példa: égererdő is kapott kapuvári előtagot, noha az erdőnek nevet adó település attól jócskán délebbre volt. Másfelől pedig: bár Hidász a köztudatban gyakran Kapuvárhoz kapcsolódik, nem hiszem, hogy a két település (tehát nem az akár messze is szétterpeszkedő határ) közvetlenül szomszédos lett volna egymással. A Kapuvárhoz fűződő viszonyt politikai okok magyarázzák, nevezetesen az, hogy falujuk 16. század végi elpusztítása után zömük beköltözhetett Kapuvárra, itt megőrizve önállóságukat, és ez a politikai és nem földrajzi összekapcsolódás keltheti azt a látszatot, mintha térben is közel feküdtek volna egymáshoz. Áj θink.
Az elhagyott falvak földjeit nem hagyták műveletlenül, általános tendenciának számított, hogy a település elpusztulása után határait a szomszédos települések happolták el. Nem komálom ezt a fordulatot, de nincs ez másképp Hidász esetében sem. Nem sokkal azután, hogy a török a Rábaközt szétkapta, az 1597-es urbáriumban számos olyan – többnyire frissen Kapuvárra költöző babóti – személy szerepel, aki hidászi földben játszott. Teljesen egyértelműen utal a hidászi határ birtokbavételére az 1672-es urbárium, azon megjegyzésével, miszerint az elnéptelenedett Hidász település halászóföldjeit és rétjeit a kapuiak és a babótiak bírják. Ebből két dolog következik, illetve én kettőre gondolok. Egyfelől az elhagyott településnek, helyesebben határainak közvetlenül Kapuvár és Babót környékén kellett feküdnie. Másfelől pedig voltak vizenyősebb, és voltak szárazabb részei (utóbbiak nyilván délebbre, míg előbbiek a Hanság felé). Nnna most, a hidászi földeket 1672-ben a következő személyek bírták:
 
Nagy János és Sipőcz András
Szakács András
Nagy István
Balassi János és Gergely
Bársony Péter
Molnár György
Karikás János
Kondor Gergely és János
Sipőcz András és Vörös Mihály
Henye (?) Gergely
Szabó János
Rákóczy András
Tóth Pál
Sipőcz András és Pál
Sipőcz János
Tímár János
Henye (?) Gergely
Sipőcz Ferenc
Babóti Csuka Pál
Nagy György és Varjas István
Varga Ferenc
Szántó Balázs
Kiss Istvánné
Bakonyi Mihályné
 
Mindannyian egy sessiót (úrbéri telket) bírtak, egyedül Kondor Gergely és János kettőt. A sessiók száma 25, de az urbárium ennél eggyel kevesebbet számolt. Számos nagy múltú kapuvári család neve tűnik fel az összeírásban, mint a Sipőcz, a Szakács, a Bársony, a Vargyas, vagy – ha, akkor – a Henye. Közülük sok családnév már az 1597-es urbáriumban is szerepel. Itt is megtalálható a Karikás név, az 1597-es összeírás szerint Karikás István és Antal a hidászi földről menekült el, a hidászi származású Kondor István pedig 1597-ben bíró volt, elképzelhető tehát, hogy ezeket a személyeket rokonsági szálak fűzték egymáshoz. Bakonyi Mihályné Indiában és máshol is számos földet bírt, kiterjedt földjeit tekintve nincs kicsukva, hogy az ún. Bakonyi rétek (Kapuvártól északra) névadója ez a család lehet.
Az urbárium itt nem jelzi külön, hogy az említettek közül ki volt kapuvári és ki volt babóti, viszont a két település összeírásának figyelembe vételével ez valamennyire kikövetkeztethető. Kapuvári volt Nagy János, Sipőcz András (legalább kettő van belőle, az egyik „öreg”), Szakács András, Nagy István, Bársony Péter (a Hany-kapu mellett volt földje, nagyjából az egykori Kanász-gödörnél), Karikás János, Kondor János (a kapuváriak összeírásakor esküdt), Vörös Mihály, Tóth Pál, Sipőcz Pál, Sipőcz János, Sipőcz Ferenc, Nagy György, Varjas István (ő ekkor építette házát a kapuvári Főszeren), Varga Ferenc (szintén esküdt), Szántó Balázs (ő rákföldet is bír) és Bakonyi Mihályné (akinek marha sok földje volt, méghozzá Indiában, a Hany-kapunál, aztán Karácsonyban 8 hold stb.). A babótiaknál csak egy név tűnik fel, miért is ne, pont az a Csuka Pál, akiről származásának megjelölése folytán egyébként is erősen gyanítható, hogy babóti (pontosabban, amint ott kiderül, ordódi, annak is nyugati felén volt a telke). Az persze, hogy a többiek sem Kapuvárnál, sem pedig Babótnál nem fordulnak elő, önmagában még nem jelenti, hogy nem is tartozhattak oda. Balassi János például nem szerepel a kapuváriak között, viszont a babótiaknál elmondják, hogy ő „kapui”. Zsír.
Az említettek minden héten ebédhallal tartoztak adózni, illetve oly módon rendelhette őket valahová a földesúr (ekkor Kapuvár fiskális birtok), ahogyan a vitnyédieket. Kösssz. Vagyis miképp? Hogy ez konkrétan milyen fuvarozási kötelezettséget takar, itt nem derül ki, de Vitnyéd possessióban a rendtartás oly módon van beizzítva, hogy „egy hétben kapuiak, más[ik] hétben vitnyédiek, s két héten egymás után Úr ő N[agysá]ga szekerein viszik” az ebédhalat.
 Minden sessióhoz, ha jelentősen nem csalódom, két hold (jugerum) föld is tartozott, de hogy aztán ez a területmérték valójában mennyit is takart, tenyerem szétteszem. A hidászi határhoz csíkföldek is tartoztak (ami megerősíti, hogy hansági, lápos területről van szó), ezekből adóznak, az adózás mértékegysége pedig a vödör. Általában egy vödör csíkhalat adtak az úrnak, Nagy István két vödörrel adózott. Az ily módon adózók neve: Nagy Mihály, Sipőcz Gergely, Tóth Pál, Balassi Gergely, Kondor István, Sipőcz András, Horváth Lukács, Sipőcz Ferenc, Nagy István, Nagy János, Varga Ferenc, Varga Gergely, Nagy Miklós, Balassi János, Piri György, Vörös Mihály, N[y]ilassy György, Sipőcz András, Bakonyi Mihályné (összességében 20 vödör). Halászokkal hidászi földön a korábbi urbáriumokban is gyakran találkozhatunk.
            Az 1672-es urbárium szövege megörökített egy tóért folytatott vitát is. A konfliktus alighanem még Nádasdy Ferenc korából származott. Az ún. fövenyes tóra (Feövenies Too) a hidásziak (Hydassiak) és a vitnyédiek egyaránt igényt tartottak. Ezt korábban a vitnyédiek bírták, de aztán a commissarius urak a hidásziaknak ítélték oda. Ennél a tónál kiigazították Bakonyi Mihálynak az Úr rétje mellett kezdődő halászóvizét is, és a tónak a Fertő felé a pomogyiak útjáig szabtak határt. Ezek szerint a hidásziaknak volt olyan vize is, amely meglehetősen távol esett egykori településüktől.
            A hidásziaknak egy olyan Er (Ér?, gondolom) nevű halászóvizük is volt, melyben mindenféle adózási kötelezettség nélkül „közönségessen” szabadon halászhattak. Ez az adat kétféleképpen is megerősíti, hogy a hidásziak anyatelepülésük pusztulása után is fenntartották identitásukat. Egyfelől már önmagában a nyelvi összekapcsolás, nevezetesen az, hogy együtt hidásziaknak nevezik őket, jelzi az azonosságtudat továbböröklődését, másfelől, ha itt a „közönségesen” kifejezés kollektivitást jelöl (együttesen értelemben), az mutatja összetartozásukat, azt, hogy falujuk pusztulása után is egységes közösségként éltek (akár valóban hidászi származásúként, akár a hidászi földek – vagy kapuvári, vagy babóti eredetű – birtokosaként), mely közösségi birtoklásuk gazdasági vetületében is megmutatkozott.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapuvar.blog.hu/api/trackback/id/tr832161914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása